Téma: Trianon

offtopic
drProktor 2011 jún. 12. - 17:44:50
(6/26)
Én már hozzászóltam ehhez a filmhez.
Nagyon is!

Nyilván Koltaynak beépített tisztelõi, rokonai, üzletfelei
lehetnek a PORT-on komoly poziciókban.
Mindenesetre egy kritikus szót nem engedtek át a cenzorok.
Na, most kiváncsi vagyok, mit tesznek.
Koltayt közben kirugták a JózsefAttilaSzínház igazgatói székébõl.
Na, ennek én örülhetnék, mert minden rossz véleményemet fönntartom,
amit innen kigyepáltak, így csak erõs képzelettel lehet arról
fogalmat alkotni, mennyire nem csípem az ipsét.
De, azon, hogy a fõváros vezetésében olyan nikhajok, mint Tarlós,
önkényesen kirúgdalják a színigazgatókat azon még jobban föl vagyok
háborodva, mint Koltay minden silányságán s simlijén.

Koltay minden hibájával együtt még mindíg rendezõ lesz,
amikor ezekrõl a pártos akta-kukacokról már csak a
nagyon ambiciózus és mániákus kutatók fognak tudni.
sofi 72 2011 márc. 14. - 15:03:17
(5/26)
10/10
awxdful1 2011 jan. 02. - 21:43:15 10/10
(4/26)
Nagyon jó dokumentumfilm, a végén "Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország" nagyon megható volt. Szerintem minden igaz, hazaszeretõ magyar embernek 'kinyílik a bicska a zsebében', ha ezt a szót meghallja, hogy "Trianon".
sofi 72 2010 dec. 22. - 18:36:49
(3/26)
"Most vegyük szemügyre Hazánk fekvését tisztán földrajzi szempontok szerint, mely a trianoni országcsonkítás dacára a Kárpát-medence egészét jelenti ma is.
"Az ezeréves Magyar-Birodalom elõbb-utóbb helyre fog állni, mert ezt a földrajz kérlelhetetlen törvényei követelik." (Cholnoky Jenõ)
A Horthy-korszak egyik legkiemelkedõbb földrajztudósa, Cholnoky Jenõ "Magyarország földrajza" címû alapos munkájában a 7. oldalon így fogalmaz: "A magyarokat olyan helyre vetette a sors, ahol mindent megtalálnak, ami a nemzet fennmaradására, fejlõdésére és a legmagasabb mûveltség és jólét elérésére szükséges..... Ha Britanniát elzárnánk a külvilágtól, bizony éhen veszne és népe lecsökkenne két-három millióra, viszont hazánk, a külföldtõl teljesen elzárva is, képes volna 20-30 millió ember életét fenntartani."
A földrajztudós minden szavával egyetértek egy dolog kivételével, hogy tudni illik eleinket nem a sors vetette erre a vidékre, hanem esetükben tudatos és alaposan elõkészített visszatelepülésrõl volt szó az elõttük is már rokon népek által lakott Kárpáti Õshazába. Cholnoky ezen gondolataival a történelmi Magyarország szubkontinens-jellegét hangsúlyozza. A Kárpát-medence élesen körülhatárolt, önálló és zárt földrajzi egység, mely a maga nemében tényleg egyedülálló. Kicsiben szinte mindennel rendelkezik, amivel egy sokszínû kontinens nagyban:

A perszonálúnióban közösen kormányzott Horvátországnak köszönhetõen, ahol Fiuméban magyarok által kiépített hadi kikötõnk is volt, tengerparttal, tengeri kijárattal rendelkeztünk. Az építõ- és tûzifát magából ontó erdõkben gazdag lánchegység, a Kárpátok szinte egésze is a miénk volt. A Dunántúli-középhegység és a Mecsek, a csonka ország észak-keleti része (Északi-középhegység), a Felvidék, ezen belül is különösen a Szepes-Gömöri-érchegység és Erdélyben a Gyalui- és a Radnai-havasok és az Erdélyi-medence alacsonyabb hegységei képében az egész Európán végighúzódó Variszkuszi-hegység röghegységrendszere is bõségesen jelen van itt, melyek ellátják/ellátták Magyarországot sóval, ásványokkal, nemesfémekkel, drágakövekkel és fosszilis fûtõanyaggal (fekete-, barnaszén).
A történelmi Magyarország területének közel egyharmadát a hajdani tengermeder (Pannon-tenger) helyén magas aranykoronaértékû, tengeri üledékbõl képzõdött talajjal rendelkezõ, termékeny síkságok, a Kis- és Nagyalföld tengersík rónaságai alkotják. E síkságok, kiváltképpen a Hortobágy vidéke mai jellegében már a kelet-európai sztyeppeövezet legnyugatibb nyúlványának számít annak ellenére, hogy nem szerves része az óriási kelet-európai táblának. Tudnunk kell azonban, Árpád nagykirály idejében a Nagyalföldet még bölénycsordákban gazdag tölgyerdõk, és a folyók és a mainál jóval kiterjedtebb ingoványok, szittyós vidékek közelében mocsári tölgyesek és egyéb ártéri fafajták erdei fedték.

Vízrajzi szempontból szintén sokszínû mikrokozmosz Hazánk.
A magyarországi vízrajz rendkívüli változatosságot és gazdagságot mutat. A Duna kivételével minden folyónk, folyamunk a medencén belül ered, és azon belül torkollik más vizekbe. A Dráva, a Száva és a Mura forrásvidékei ugyan a Keleti-Alpoknak Ausztriában ill. Szlovéniában fekvõ területein találhatóak, azonban az Alpoknak a Kárpát-medence felé nyitott völgyei és nyúlványai szerves részét képezik a medencének, annak nyugati peremvidékét alkotják. Ezeket a területeket Turul-házi királyaink alatt vesztettük el. Eredetileg azonban részei voltak a nyugati gyepünek.
Ez a rendkívüli vízbõség azt eredményezi, hogy Magyarország rendelkezik Európában a legnagyobb édesvízkészlettel, mely akár 200 millió ember mindennapi ivóvízszükségletét is hosszú távon biztosítani tudná. A kõolaj-földgázkorszak múltával a föld klímája radikális romlásának következtében a vízhiánnyal küzdõ, kiszáradt területek drasztikus növekedése miatt az egyes országok édesvízkészletének mértéke fogja megszabni azok gazdagságát, jólétének alapjait, a szerves élet alapfeltételét. Hazánk tehát vízügyi szempontból is egy gazdag, egyedülálló önellátó rendszer. Az amúgy is változatos képet csak tovább árnyalják természetes eredetû nagy tavaink, kiváltképpen a Balaton istenáldotta vidéke és a termálvizekben való páratlanul értékes vízvagyonunk.

"Európát szerkezetileg három részre lehet bontani: 1. kelet-európai tábla, 2. déleurópai, fiatalon gyûrt hegyláncok vidéke, 3. Északnyugat-Európa ókori hegységeinek romvidéke.... Hazánk a három különbözõ fölépítésû terület összeszögellésében fekszik." (Cholnoky Jenõ)

A Kárpát-medence gyújtóponti, centrális helyzete mind embertanilag, mind kulturálisan és vallásilag is, különös tekintettel a zsidókereszténység különbözõ felekezeteinek (római katolikus, görög katolikus, bizánci-görögkeleti-pravoszláv-orthodox és protestáns) jelenlétére is kifejezésre jut e földrajzilag behatárolható területen.
Nagyon érzékletes és tömör az a megfogalmazás, mely a Gondolat Kiadó által 1986-ban kiadott "Egy ezredév" címû könyvben éghajlati szempontból vizsgálja e témát az 56. oldalon: "A történeti Magyarország sokféle gazdasági lehetõséget nyújtó, változatos kisvilág volt, melyen belül Európa három nagy tájegysége, az erdõket és gabonát nevelõ atlanti, a szõlõt, diót, gesztenyét, fügét érlelõ mediterrán, és a csordákat fûvel etetõ kontinentális zónák találkoznak és egymásba fonódnak. A magyar nép és vele együtt a Kárpát-medencében élõ népek – mindegyik a maga adottsága szerint – jól kihasználták ezt a sokféleséget."
Hogy Hazánkat kivételes, köldökszerû jelleggel áldotta meg a Teremtõ, hogy a földi életteret jellemzõ jellegzetességek sokrétû színskálája különleges intenzitással sûrûsödik össze országunk területén, a XX. század kiemelkedõ magyar gondolkodójának, Hamvas Bélának is feltûnt, és az itt találkozó különbözõ jellegzetességeket õ az egyes országrészek, tájegységek embert alakító, lelki és jellembeli karaktereinek jellemzéseként öt géniusznak nevezte el: "Az öt géniusz ereje a derûs életeszmény (dél), a kultiváltság és a szociális egyensúly (nyugat), a természetközelség és érzékenység (észak), a szabadságvágy (kelet) és a szövevényes gazdagság (Erdély).... Magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni..... Európában a népeknek két vagy három alakzatot kell összekapcsolniuk, egyedül a magyar nép az, amelynek öt archetipikus eleme van." (Hamvas Béla: Az öt géniusz)

Eleink éleslátását, a különbözõ nevek alatt õsidõk óta a Kárpát-medencét benépesítõ, ragozó nyelveket beszélõ turáni-szkíta népek bölcsességét bizonyítja az a vitathatatlan történelmi tény, hogy kezdettõl fogva felismerték az általuk birtokolt földterület kivételes, Istentõl megszentelt, egyedi jellegét, és a szigetszerû földrajzi fekvést, a jól védhetõ természetes határok biztosította adottságokat igyekeztek minden idõben kiaknázni. Ezt a törekvést, mely a magyarság tudatába ivódott, gyepüszellemnek nevezném, mely a kívülrõl behatolni kívánó, ellenséges hadakat a fizikai síkon az országot körülölelõ hegykoszorú hágóinak, járható útjainak gyepüakadályokkal való eltorlaszolásával és e pontok fegyveres felügyeletével igyekezett távoltartani, szellemi síkon pedig a hagyományokhoz való makacs ragaszkodással és az idegen kulturális hatások asszimilálásával védte ki önazonosságunk megtartása érdekében a külsõ behatolást."
bourne 2009 febr. 05. - 18:00:22
(2/26)
megnéztem ... hát nem tudom ... nem vagyok egy forradalmár, de ez után a film után biztosan fellázithattak volna annyira, h elmenjek tüntetni bárhová Trianon miatt ...

itt ott egy kicsit demagóg, de okés a film ... és a dolgok, amiket mondanak benne, agyam megállt tõlük ...
10/10
Miki1900 2008 aug. 05. - 12:56:47 10/10
(1/26)
ez az, ami harangokkal kezdõdik? és vers is van az elején?
mert az nagyon jó.