Harcsa Veronika

"Az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb jazz énekesnője 2005-ben rögzítette első lemezét „Speak Low” címmel, ő maga innen számítja pályája kezdetét. Több mint húsz országban koncertezett, többek közt Svájcban, Izraelben, Finnországban és Norvégiában. 2007-ben a Fringe Fesztiválon a legjobb hangú énekesnek választották. A dalszerzőként is elismert énekesnőt különleges, sokszínű, hangszerszerű énekhangja generációja egyik legsokoldalúbb és legismertebb előadójává emelte."

ó.
páneurópai :-)))
minő erény :-))

Azért vezet udvart a Művészetek Völgyében, mert lehetősége adódott rá, hiszen orbitál kapcsolati hálója eztet aztán bebiztosította neki. Ilyen helyeken nem az érdem a lényeg, hanem az, hogy kinek a kije ,meg hogy sikerült -e márkává duzzasztani a nevet. Már az oktatási intézményben akkora hátszelet kapott, mintha egy új Maria Callas bontogatta volna szárnyait. Ez sosem értettem. illetve, dehogynem, nagyon is értem én :-))
féltehetség a nő, a nagy gesztus -lihegés tupírral fazoníroz -ezt nevezik mostanában zeneileg eredeti egyéniségnek; ja, azt elfelejtettem mondani hogy állandóan sugárzik is!, dolgozik hát rendesen- mint ahogyan sokan fejhanggal toldják a hiányzó mellhangokat -természetesen, ezalatt nem a valódi kontratenorokat értem, mert az más bolygó.
Bosszantó, de általános jelenség, hogy a sok valóban tehetséges kölyök meg az ilyenek miatt háttérben marad, csak mert nem tudják magukat eladni, vagy nincsen remek, gyümölcsöző kapcsolati tőkéjük.
ez, meg az a hangtalan, lidokainozott torkú Váczi Eszter nagyon nem kéne.
hallottatok ti már pl. egy Veres Mónikát Babos Projectben? -leszakadt a fal olyan elementáris. nekem ne lózungoljon senki, hogy más stílus. vkinek vagy van hangja, vagy nincs.
aztán meg a sallangmentes tehetség sem árt. a kettő ugyanis nem ugyanaz

"Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint a történetmesélés mesterei. Szerethetőségük egyik titka, hogy hangzó történeteikre rendre rezonálnak hallgatóik. Mindketten bő évtizede a magyar jazzélet legmeghatározóbb művészei közé tartoznak, és külföldön is nagy elismertségnek örvendenek. Sokoldalúságuk nem csak a zenében mutatkozik meg: Harcsa Veronika például 2014 óta saját udvart vezet a Művészetek Völgyében. Több közös zenekaruk, projektjük közül jó ideje működik akusztikus duójuk, eddig két közös lemezt készítettek ebben a felállásban. Legújabb lemezük címe, a Shapeshifter utalás arra, hogy a kelet-európai ritmikát a kortárs jazz dinamizmusával vegyítő, igéző dallamokkal és lebilincselő groove-okkal átszőtt zenéjüket az eredeti duófelálláshoz képest immár egy belga ritmusszekcióval kiegészülve rögzítették. A két virtuóz zenésztársat, Nicolas Thys bőgőst és Antoine Pierre dobost Harcsa Veronika brüsszeli tanulmányai során ismerte meg. Kreatív támogatásukkal a lemezen szereplő dalok még erősebb jelenléttel szólalhatnak meg - minden bizonnyal koncertkörülmények között is. 
A zenék és szövegek nagy része ez alkalommal is Harcsa Veronika munkája. A dalok a jazz nyelvén mesélnek történeteket arról, milyen napjainkban fiatalnak és igazi páneurópainak lenni, hogyan lehet békére, boldogságra találni a zajos városok, az olcsó repülőjegyek és a közösségi média felgyorsult világban."

Az előadás kimódolt, a hang sokkal gyengébb, mint amilyennek a hájp láttatná, ezenkívül zavaróan mórikál. A valódi egyéniség sugárzik, az affektálás viszont az űrt hivatott kitölteni. Sosem éreztem őszintének, mű az egész. Amolyan komponált szofisztikéjtid lédi. Amit ő játszik, annak áradnia kéne. Ha meg nem árad, nem szabad játszani, mert kilóg a lóláb. a jazz őszinte műfaj, legalábbis addig, míg a delikvens a színpadon van.
Fábián Juli. ő jazzénekesnő. Veronika viszont tizennégy év alatt sem tudott meggyőzni.
Nyilván, akinek az ilyen érzékenyoid, alaphangon rezgő hisztilédi -imidzs bejön, az rajong. Úgy tudom, sokaknak bejön

Végre. végre vki, aki füllel -szívvel hallgat jazzt. van fény az alagút végén

Rendkívül különleges hangi adottságok; nőies érzékiségű zenei kisugárzás, finoman vibráló átszellemültség; magával ragadó improvizációs hangzásvilág, szárnyalás;
... és a számok között derűs természetességű, vonzó közvetlenség a hallgatóságával!

Én nem sajnálom.:)

Jó hangja van a csajszinak, és szimpatikus. Jazz-t meg szerintem kevesen énekelnek, mert elég nehéz mûfaj a zenében.

Ne sajnald. Legalabb nem veszem meg eloleg a koncertjere a jegyet.
Nekem meg marad a Dresch

Tonkre bsssza a jazzt. Borzalom ;(

Imádom!:)))