Name: Nagypályások
Genre: filmdráma
Released: 2018-04-22T01:25:49+0200
Duration: 118 min
Rating: 6.2
Cast: Yevgeni Pronin, Danil Kozlovsky, Chulpan Hamatova, Yuriy Kutsenko, Dmitri Vladimirov

Értékelés:

13 szavazatból

Szerinted?

1914. Oroszország. Andrej és Nyikolaj testvérek, életük meghatározó élménye apjuknak a sport, a futball iránt érzett szenvedélye. A férfi az 1912-es olimpián minden vagyonát feltette az orosz csapat győzelmére, de azok kikaptak a németektől 16:0-ra. A család összeomlik a veszteség hatására. Ám a két fiú ekkorra már menthetetlenül belebolondul a futballba, olyannyira, hogy egy profi felnőtt egyesületben szeretnének játszani Szentpéterváron. Amikor nem sikerül bekerülniük, elhatározzák, hogy saját csapatot alakítanak. Földterületet kell vásárolniuk, amihez viszont pénz kell... így kezdenek el pénzért focizni rakodómunkásokkal, újságkihordókkal, diákokkal.

A két fiú beleveti magát az életbe, szinte megrészegíti őket saját fiatalságuk, a szexben és a futballban szerzett tapasztalataik. Egyikőjük viszonyt kezd egy nála jóval idősebb nővel, akinek híres szentpétervári szalonjában a kor legnevesebb művészei gyülekeznek. Az első világháború már javában tombol, de a szalon vendégei közül senki sem érti, hogy mi folyik körülöttük a világban, és hogy mi közeledik feléjük. Fiatalok és élvezik az életet. Ám a háború borzalmai lassanként beszivárognak a szalon falai közé, és az egyik fiatal kegyetlen meggyilkolása után a baráti társaság az álmaival együtt oszlani kezd. Nyikolaj bevonul a seregbe, és amikor 1918-ban hazatér, már egy megváltozott világba érkezik. De van, ami mégse változik: a két testvér találkozik, és futballozni kezdenek...

Stáblista:

Díjak és jelölések

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

2005

Arany Oroszlán jelölés

Értékelés:

13 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

10/10

Rubjlov, Oblomov, Az elsõ tanító, A tüzön nincs átkelés... A Nagy Orosz Film. A régi, az
örök, az elmúlt - most újra éled !!! Garpastum: egy római labdajáték az ókorból, ez meg
egy gyönyörûséges történet az 1914-es Szentpétervárból. Kisfú a ködös hajnali mezõn,
szivarozó kéz símogatja buksiját, apjáé, aki továbblép csehovi párjához: "Miért kell Neked
Szarajevóba menned?"..."Kell, Kátya, tudod, kell..." Elindul, köhögni kezd, leroskad egy
tócsa mellé, ott görnyed, a konflisok felõl hívó hangok: "Gavrila! Gyere már! Indulunk!..."
Aztán erélyesebben, SZERBÜL: "GavrilOOO!..." -Lassan odaér, tovagördülnek a hintók, az
elõtérbe benyomul egy, a városba visszatartó batár, vinné az anyát a gyermekkel, de az
csak néz, csak megy a távolodó kocsik után... Oroszország, búcsú és köd, 1914, Gavrilo
és Szarajevo..., az Elsõ VilágHáború elõszele. - De a mi gimnazista hõseinket egészen más
érdekli: az Angliából frissen exportált új játék, a foot-ball. Ebbõl lesz aztán szerelem, ál-
modozás a valódi "nagy"-pályáról, a városszéli mezõn és a Nagy Élet-ben egyaránt. A vé-
gén csak eljutunk a bevonulásig, belép az alvilág, a rablógyilkosság és a forradalom. A na-
pi történelem árnyékában kóvályog a kamaszfiú, a színész-delnõ, a melankóliába hízott or-
vos. Micsoda csehovi sorsok, micsoda nagyorosz karakterek, micsoda csoda-színészek !!!
A néhai Pavel Romanov egyetlen sírós mondata Oscar-díj!, a fiúk pedig annyira nagyszerû
színészek, amennyire labda-zsonglõrök a pályán. Mert akkor még komótosan passzolgattak
a játékosok, futni csak labdával a fejen, vállon, lábon illett, hát ezek az édesen ördöngõs
fickók olyan szinten nagyok ebben is, mint a magától értetõdõ hitelességben. A rendezés
és Oleg Lukicsjov képi világának értékelésére nem vállalkozunk, ahhoz egy Turgenyev,
egy Jeszenyin kellene! A szörnyû is szép, a csúnyaság is költõi, a rettenet is esztétikus.
Ki nem poéta itt? A Szibériába induló nehézfiú Lermontov-val búcsúzik, a hajóállomáson
ismeretlen szólít le: "Elmondhatom a versemet...?" - és elmondhatja, mert mindent átitat,
levegõt, tájat, esõt, szûk szobácskát, végtelen ködös tereket, ábrándokat és lelkeket:
a depresszív poézis édes mérge.
Dosztojevszkijen nõttek, Vasziljev-bámulók, Ahmatovások és Bulgakov-falók, Viszockij-ra-
jongók, Venyicska-klónok! Gyertek mind! Nehéz lesz - megtalálni, ritkán játssza valamely
art-tanya, de enélkül nyamvadt életetek: még annyit sem ér..

Válasz

offtopic

Na most, az orosz írásmódban az 1976 után születettek már nem lehetnek járatosak, ha 1990 óta nem kötelezõ az orosz oktatás. Továbbá a film eredeti orosz honlapja is angol nyelvû, illetve angol nyelvû is.

De baj. Vagy ironizáltál? :)

Én tudom, tudtam, de úgy gondolom, nem feltétlenül kell a családfát beépíteni minden kritikába. Jelesül itt baromira mindegy, kinek a fia a rendezõ, tekintve ez egy szuverén mû. Az égadta világon semmivel nem kapcsolódik e film Id. Alekszej German filmmûvészetéhez. Bár ha nagyon akarom, akkor adódhat a történelmi tabló cérnája, melyre fel lehetne fûzni a rokonsági láncolatot, de én nem ezt választottam.

Természetesen nem (csak), és fõleg nem a fociról szól. Esetleg érdemes megjegyezni, hogy ifj. German az egyik legnagyobb, ma is alkotó orosz rendezõ fia - ha már a Heti Válasz kritikusán kívül egyik port-ban megadott kritika-link sem tudja. (Sajnos mellesleg épp a HV a többieknél tájékozottabb kritikusa írja le a legbornírtabb mondatokat.)

A www.index.hu premier utáni kritikájában még érdekesebben, Alexei Guerman néven fordítják le a cirillbetûs rendezõ nevét.
Nem baj.

Fõleg nem "Yevgeni Pronin".
Vissza az érettségi vizsgadíjat.

Mindenesetre a magyar helyesírás (cirill betûk átírása magyar szövegben) még mindig nem változott, tehát ma sem Aleksei, hanem Alekszej és nem Jevgeni Pronin, hanem Pronyin, stb.
Namármost a Port.hu szerkesztõi nyilván érettségiztek. Kár. Nem az angol sillabuszból kell írni az orosz neveket.

Szóval, a garpastum-harpastum hangzás alapján nyilván latin, de mint mindent, ezt a játékot is a görögök, itt jelesül a sportos spártaiak találtak ki, a latinok csak átnevezték, ám a történelmi és idõrendi sajátosságok miatt ez maradt fenn. Mellesleg a spártaiak 'phaininda' néven nevezték a garpastum-harpastumot.

Az oroszok Hitlert is Gitlernek írják, a Hurrá is Gurrá. Stb.

Megszólítottál, így elsõre kapásból visszahülyézlek: http://www.garpastum.ru/
Az alkotók így írják, ez a mérvadó.
Az hogy garpastum, vagy harpastum, az a laton-orosz átírásból adódik, hogy római vagy spártai, arra itt egy történelmi, nem filmes szájt: http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=375

Okostojás.

A film amúgy igen jó, és nem a fociról szól.

6/10

Már ti. úgy értem a "sokhülyét", hogy a föllelhetõ kritikák zöme

Arról nem is beszélve, hogy nem "Garpastum", hanem "harpastum" és hogy még véletlenül se görög, hanem latin, hogy a valóban görög spártaiak hogy nevezhették, arról nekem speciel f*ngom sincs.
Sokhülye!!!

Alighanem nememnek szégyene vagyok, futball iránti érdeklõdésem legjobb esetben is átlagos szintû, de inkább az alatti. Kb annyira izgat, mint a balettmûvészet vagy a kõfaragás legújabb irányzatai, utóbbi kettõ az õ átlaguk fölött érdekel, mivel ezek általában senkit nem érdekelnek, viszont a futball meg sokkal kevésbé, mint az õ átlaga. Így a filmnek az az olvasata, hogy a futball apotheozisa, maximálisan hidegen hagy. Az a „szakmai” kérdés is, hogy mi okból képzeli magát egy orosz a futballban mérvadónak, pláne visszadátumozva 1912-re. Az a kérdés is sztem irreleváns, hogy Puskás és csapata hogy megmutatták a világnak, amit még akkor is csak tanulgattak az oroszok(valakinek, ha jól láttam, volt ilyen megjegyzése).
Ez tipikusan az a film, amit elsõ intrádára lehurrogok: mesterkélt mûvészkedõ „nyommogás”, szépelgés, a mondanivaló, s a „tökös” valós cselekmény terén való hiányosságok bombasztikus ,sikertelenségre ítélt kiegyenlítési kisérlete. Hosszas töprengés után csak arra juthatunk, hogy ez az egész történet ( - áltörténet!) csak egy parabola, amely éppen azáltal akar kitünni, hogy „szenvtelenül” úgy ábrázolja a modern (orosz)történelmet, hogy sem az 1, világháború, sem a szocializmus építésének 70 éve nem szerepel benne, csak esetleges és távoli utalások formájában, lehet, hogy az egész az orosz történelem parabolája. Itt viszont véget kell vetnem a tiltakozásnak, mert el kell ismerni, hogy 1. Semmi elvi kifogás nem emelhetõ a parabolák ellen (még ha én magam nem kedvelem is õket); 2. A filmnek, ha parabola, ha nem, sajátos hangulata van és képi világa, amely valóban artisztikus, s mint kisérlet megbecsülendõ, talán nem is teljes egészében elvetendõ.
6 pontot megér!

..egyetértek..;-)

Hát lehet ,hogy állandóan a focival foglalkoztak,dehát Puskás Öcsiék nyomába se jöttek,még az 50-es években is tanulni jártak ide.

Én minden éjszakai filmet felveszek....és lemezrõl akkor nézem meg amikor kedvem tartja. De ez a módszer nem mindig jön be. Egyszerre adják a TV2-n Apokalipszis most c. filmmel. Vegyek mégegy DVD írót?? Melyiket válasszam??

nem igazán tipikus orosz film ez, készítõje már nyugati (filmes) mûveltségû, mint ahogy ez hagyomány is volt jobb körökben arrafelé, 1917 elõtt. de ennek ellenére, remélhetõleg tetszeni fog, mert szerintem is kitûnõ film.
kritika: http://port.hu/pls/w/GENERAL.article?i_area_id=1&i_article_id=8079

Kedves Omachel! Felcsigáztál! Mindenképpen megnézem ma ezt a filet, és fel is veszem videora, annál is inkább, mert nagy orosz/szovjet-film-rajongó vagyok. Holnap referálok. Kösz!!!!

Srácok, nem létezik, hogy senki nem nézte meg ezt a filmet, vagy ha valaki ne adj isten látta is, nem írt erre a fórumra semmit!

Pedig zseniális. Sajnos én sem láttam az elejét, mert késõn vettem észre a nagy vasárnap esti tunyulásban. Mégis, szinte azonnal megfogott a hangulata. Nagyon elmélyült, elgondolkodtató film, ugyanakkor a cselekménye is nagyon eredeti és fordulatos. Nagyon szépen vannak fényképezve a focimeccsek, akárcsak Anitsa szalonjának szecessziós folyondárjai, vagy éppen a szürke moszkvai utcák.

Vannak itt fölösleges emberek szép számmal: a Seftes csúfnevû tatár maffiózó (akit aztán elég durván nyírnak ki), a szomorkás szimbolista költõ vagy a fõszereplõ két fiú apja, aki 1912-ben minden, még család vagyonát is feltette az orosz-angol olimpiai meccsre, de mindenét el is veszítette, mert az oroszok kikaptak 16:0-ra és ebbe, ahogy ez már csak Oroszországban lenni szokott, annak rendje és módja szerint bele is õrül.

A fiatal színészek is elragadóak: nemcsak a futball iránt hallatlanul lelkesedõ két srác, hanem másik két társuk, a kissrác (akit aztán szintén elég durván ölnek meg) és a dagi kapus. És akkor Anitsáról, azaz Chulpan Chamatováról (talán a Good Bye Lenin óta nem is láthattuk), akinek jópár érzelmileg és szexuálisan túlfûtött, gyönyörû képsort köszönhetünk.

Aki látta, írjon ide valamit, aki meg nem, az vadásszon rá minden lehetséges módon!

Összes hozzászólás

Nagypályások

Értékelés:

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Linkek:

Díjak és jelölések

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

Hozzászólások

Értékelés:

Mozi lista

PORT.hu a Facebookon

Nagypályások

Értékelés:

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Linkek:

Kapcsolódó cikkek:

7 sorozat, amit megtámadtak a bíróságon

Nagypályások

Életöröm a bőrgolyóban

Így jöttünk

Garpastum

Díjak és jelölések

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

Hozzászólások

Értékelés:

Mozi lista

PORT.hu a Facebookon