Persepolis

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott francia-amerikai animációs film, 96 perc, 2007

Értékelés:

62 szavazatból
Szerinted?

Mi marad azok után a hosszú, Istennel és Karl Marxszal folytatott, éjszakába nyúló beszélgetések után, a háború sújtotta városi utcák és a rövid, de annál fájdalmasabb száműzetés után Európába, mely egyszerre van közel és távol. Egy erőteljes, fekete-fehér film, mely részben a valóságon alapul, részben a képzelet szülötte, egy film arról, hogy milyen volt az élet Teheránban a forradalmat megelőző időktől kezdve napjainkig. Egy lebilincselő film, melyben egy kislány szemével látjuk a világot, aki nő és növekszik, miközben az országot, ahol él megnyomorítja az intolerancia és a háború. Az értelmiség elhagyja az országot, ahol csak üldöztetés, kínzás és gyakran halál vár rá; akik hősi halált halnak részeseivé válnak a mohamedán egyház által újraírt történelemnek. Mindent áthat a bizalmatlanság, a Pasdaran felügyel minden tevékenységet, de különösen a nőkét, akiket naponta zaklatnak, "helytelen viselkedéssel", vagy "nem megfelelő fejfedő használatával" vádolva őket. Mi is résztvevői vagyunk ennek a tragikus történetnek, mert Akbar Ganji és Abdolfattah Soltani barátaink mellett számos más áldozat küzd ez ellen az elnyomó hatalom ellen és büszkék vagyunk rá, hogy részt vehettünk ebben a bámulatos filmes projektben. (Sidiki Kaba, a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség elnöke)
Bemutató dátuma: 2007. december 6. Forgalmazó: Cirko Film

Stáblista:

Szereplők

Marjane 'Marji' Satrapi hangja
Mrs. Statrapi hangja
Marjane nagymamájának hangja
Mr. Satrapi hangja
Fiatal Marjane hangja

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
1/10
Liza94 2015 jan. 31. - 03:14:24 1/10
az arab világot élhetetlennek mutatja be, ahonnét csak menekülni érdemes, és gúnyt ûz az ottani szokásokból.
ezenkívül van benne takonyevés, megcsalás, begyógyszerezés, valamint megtudjuk, hogy hogyan kínozták az embereket a börtönben, meg hogy a nagyinak mitõl maradt szép kerek a jázminillatú melle...
tesz-vesz 2013 júl. 15. - 13:53:31 Előzmény tündemamusz
amúgy nem hiszem hogy mi is szabadok lennék, mi van például a szólásszabadsággal, mi van azzal, hogy információszabadság legyen? mert egyik sincsen jelenleg itthon,
egyik média sem szabad, mindegyiknek van tulajdonosa, ez nem szabadság, csak a látszata. is sincsen igazi demokrácia, csupán a hatalmasok és a gazdagok el akarják ezt hitetni a néppel.
tesz-vesz 2013 júl. 15. - 13:49:56 Előzmény tündemamusz
mi szabadok vagyunk?
és mit érsz vele? hol jobb a közbiztonság, itt vagy ott?
mit érsz a szabadsággal pénz nélkül? mit érsz a pénzzel szabadság nélkül?
mi is be vagyunk zárva, csak másfajta a ketrec.
tesz-vesz 2013 júl. 15. - 13:36:03
szerintem a Lecsóban több eredetiség van, mint a persepoliszban.
tesz-vesz 2013 júl. 15. - 13:32:47
na megnéztem
a kiscsajnak 1978-ban már adidas cucca volt teheránban. jó életük volt a népnyomorító, népirtó, hazaáruló sah alatt. már a bemutató szövegben is gyanús volt nagyon az "értelmiség elhagyja az országot, ahol csak üldöztetés, kínzás és gyakran halál vár"
az értelmiség elhagyja az országot, és ki az értelmiség? akire a "feljett" tehát gazdag nyugat rámondja hogy az, tehát a nyugat szerint a sah is értelmiségi, nyilván, mert az õ emberük, nekik dolgozik.
nyilván mondjuk teljesen véletlenül támogatta khomeinit az emberek többsége, és teljesen véletlenül utálták tömegesen a sahot. lehet a tömegeknek nem jutott adidas cípõ. én is mérges lennék.
"miért menjünk külföldre? hogy te takarítónõ legyél, én meg taxisofõr?"

"a sah hóhérjait a CIA képezte ki"
a kiscsaj családja meg inkább moszkovita, orosz-barátok, ágensek, kémek, õk meg kgb-sek, khomeini meg se nem cia-s, se nem kgb-s, persze hogy szúrja mindkét ellenség szemét.
az iráni kun béláék, az iráni rákosiék a kiscsaj családja.
végére már nagyon untam, vártam hogy vége legyen, engem irritált a csaj viselkedése és a magyar hangja is
nem tudom mennyi lehet a ferdítés benne, mert a csaj elég hazudós volt már kiskorában is és már a felnõtt éveiben is, erre maga mutat rá a filmjében, mikor bemártja az utcán az embert, és azt beviszik miatta, erre meg a nagymamája nagyon mérges lett.
tesz-vesz 2013 júl. 14. - 21:52:13 Előzmény James Uram Benson Madame
igen, érdemes nézni hitelesebb filmeket iránról, a persepolis nem tudom az-e, de kezdhetnénk az Argoval, és az elejére odafigyelhetünk, ami teljesen korrekt, beszámol arról, hogy Khomeini elõtt uralkodó sah , az usa bábkormánya volt csupán, és a sah alatt a savak, egy erõszakszervezet hogyan gyilkolta és kínozta a civil lakosságot. mindezt az usa jóváhagyásával. ehhez képest talán nem nagy bûn, hogy a gyerek nem hordhat michael jacksonos-kitûzõt.
nekem khomeini amúgy egyfajta példakép, amiért sikeresen szembeszállt az usával, itthon nem lehetne egy ilyen forradalom sikeres, nem tudnánk elzavarni a mi bábkormányunkat és talán pont azért mert túlságosan elnézõek vagyunk a nyugati sokrétû behódoltatási irányzattal. globalizációval stb.
szóval nagyon gyanítom, politikai lejáratási szándékkal készült a persepolisz pont azért mert szuverén irányítás alatt áll, propaganda mûvészi adagolással is talán, nem tudom, majd még megnézem.
10/10
grace08 2013 jan. 30. - 20:06:44 10/10
Nos, ez egy rendkívüli alkotás. Hiteles, emberi, mély, nem is érdemes szaporítani a szót, ezt látni kell.:) Egyértelmûen 10 pont.
James Uram Benson Madame 2012 okt. 24. - 23:03:54
Lenyûgözõ alkotás, szinte szégyellem magam, hogy csak most néztem meg, de még párszor meg fogom, az biztos. Rnedkívül érdekes és ellentmondásos ország Irán és ahogy valaki írta, tényleg sokat meg lehet róla tudni a filmbõl, de háttérismeretek azért szükségesek.

Nem sikerült viszont kiderítenem a neten, pedig nagyon érdekelt, hogy Marjane szülei mivel foglalkoztak. Nem akartak ugye külföldre menni, gyanítom hogy azért, mert nagyon jó állásuk volt (ahogy az apa is mondja, nincs értelme elmenni, hogy takarítónõ és taxisofõr legyen belõlük), de vajon ez mi lehetett? Egyetemi tanár, orvos, mérnök? Láthatóan jól éltek, bár amennyire tudom, Iránban lehetett és ma is lehet "jól élni", hiszen olaj van, tehát a benzin olcsó, gondolom a rezsi is filléres stb.

Olvasgatom a Wikit és egész döbbenetes azt látni, hogy Khomeini 1979-ben az Év Embere lett a Time magazinban :S És egy Khomeini-adalék, hülyeség az egész, de eszembe jutott: elhangzik ugye, hogy a Nyugat mindkét félnek adott el fegyvert. Nos, a képregény-vonalat kicsit behozva, van egy 80-as évek eleji Batman-történet, ami magyarul is megjelent, na ott Khomeini személyesen veszi a fegyvert - Jokertõl, aki ezen maga is megdöbben :)

A punk koncert meg a Derrick nekem is a kedvenc jeleneteim közé tartoznak, az animáció meg fantasztikus, még Jankovics Marcellnek is tetszhetett, gondolom látta a filmet.
offtopic
Vinogradov 2010 febr. 14. - 23:36:00
Most olvastam egy Tomek Baginski-interjút a filmvilágban és komolyan kezd érdekelni a tag, szóval nekem is van miben kimûvelni magam... :)
8/10
bürgönye 2010 febr. 14. - 22:33:35 8/10 Előzmény Vinogradov
Köszönöm szépen, majd kimûvelõdöm. :)
offtopic
Vinogradov 2010 jan. 28. - 20:39:37 Előzmény bürgönye
Gyakorlatilag beírod a youtube-on a nevét és megszámlálhatatlan mennyiségû videót dob ki.

Nem tudok olyan filmjérõl, ami ne lenne fenn a neten.

Hogy mit érdemes tudni róla?

Nos nincs olyan pixillációs vagy tárgyanimációs mûfaj, amiben nem alkotott valamit,s méghozzá nem is akármit.

A filmjeit szakmai körökben szürreálisnak szokás tartani. Az alkotó egyébként cseh származású, de nemzetközi ismertségû, a hatvanas évek óta alkot.

Amire fel kell készülnöd, ha a filmjeit nézed, hogy kissé bizzarr hangulatvilágúak (ne aggódj, nem durvák, inkább meglepõek), de egytõl egyig kivételes élményt jelentenek, és látszik, hogy igen nagy munka van mögöttük.

A filmjei egyébként többnyire rövidek - szóval, ha adják is õket valahol, nem olyan feltûnõen.

Az általad említett alkotóról sajnos még nem is hallottam, de most már feltétlenül bele fogok nézni a filmjeibe.
8/10
bürgönye 2010 jan. 28. - 16:26:10 8/10 Előzmény Vinogradov
Amúgy Tomek Baginskit ismered? Tõle még csak rövidfilmeket láttam, de szerintem fantasztikusak. Magyarországon sajnos nem ismert, de youtube-on sokminden hozzáférhetõ tõle, ha érdekel.
8/10
bürgönye 2010 jan. 28. - 16:24:01 8/10 Előzmény Vinogradov
Jan Svankmajer? Tõle mit lehet látni? Adják valamijét valahol?
k00001 2010 jan. 27. - 15:09:47
Kár hogy idõ hiányában sok minden kimaradt a (hagy jegyezzem meg méltatlanul ismeretlen)képregénybõl.

Ettõl eltekintve nagyon jó, megérdemelte volna az Oscart.
k00001 2010 jan. 20. - 19:59:24
Akit érdekel az eredeti képregény

http://www.scribd.com/doc/9635904/Satrapi-Persepolis-1-English

Remélem a Port.hu nem veszi le
offtopic
Vinogradov 2009 júl. 26. - 11:05:00
OK, de azt még hozzátenném, hogy ez volt az a rajzfilm, ami végképp rádöbbentett arra, hogy nem létezik olyan történet, amit ne lehetne elég hatásosan, akár minimalista eszközökkel is elmesélni, az animációs filmek segítségével...


OFF

És akkor még nem is láttam egy Jan Svankmajer filmet sem (csak mert az én szememben õ az animációs mûfaj egyik koronázatlan uralkodója - hihetetlen lehetõségeket nyitott meg a gyurma- és tárgyanimáció elõtt)...
10/10
offtopic
hecsedli 2009 júl. 26. - 10:13:06 10/10
Rendben. Elolvastam a hsz-eid a filmrõl, javarészt. Én nem értettelek félre, remélem.

"Ha elolvasod a korábbi hsz-eimet, rájöhetsz, hogy nem csak nagyon tetszett, de nagyon nagy hatással is volt rám a film."
Ezzel magam is így vagyok. :)

"az irániak sok tekintetben nyíltabb gondolkodású emberek, mint teszem azt az amerikaiak. Erre egyébként Marjane is fantasztikus példa: az õ gondolkodásmódja és világlátása sokszorta nyitottabb, mint jópár amerikai nõé, akik között nem is kevés rendkívül felületes gondolkodású..."
Ezt én is megéreztem, noha nincs semmilyen közelebbi ismeretem az iráni emberekrõl. Tehát ez lehet a film legnagyobb erénye. Tetszik ez a 'nem szájbarágós' mûvészi eszköz, mely ha célt ér, sok emberre életre szólóan hat.

Legyen ez a zárszó mostanra.
offtopic
Vinogradov 2009 júl. 26. - 09:33:02
"Nagyon tanulságos hsz. :)
Iránról igen átfogó ismeretekkel bírsz, ez dicséretes."

Ezt nem mondanám, de köszönöm a dícséretet. Viszont valójában azt az ismerõsömet kellene rábeszélnem, hogy írjon be ide, akitõl mindezt tudom - egy Iránban élõ és dolgozó futballjátékos-ügynökrõl van egyébként szó.



"Ehhez viszont nem kellene tõlem ennyit idézgetni. Én csupán a filmben elhangzott és látható jelenetekre utaltam. Egyetlen szóval, írásjellel sem jeleztem, hogy mindezt gondolkodás nélkül elfogadom igaznak a mai, vagy akár holnapi, Iránt illetõen."

Bocsáss meg: enyém a felelõsség. Én értettelek félre, úgyhogy elnézést kérek: attól tartok, hogy a film helyenként még kicsit szépített is a dolgokon - mit sem von le ez azonban az értékébõl.



"Az alkotók nagyon tisztességes mûvészfilmet készítettek. A mûvészi szabadságot tisztelem, feltéve ha komoly és igaz üzenetet próbál a nézõ számára átadni. A 'Persepolis' ilyen. Nem történelmi film, nem száraz dokumentumokat sorol föl, hanem a személyesség hangsúlyozásával él és nagyon erõsen hat a nézõkre, fõleg a lelkükre."

Ha elolvasod a korábbi hsz-eimet, rájöhetsz, hogy nem csak nagyon tetszett, de nagyon nagy hatással is volt rám a film.



"A történelmi köntösbe burkolt, egyben ál-mûvészi filmek százai, ezrei (pl. 'Pearl Harbor') hamisak elejétõl a végéig."

Nem hiszem, hogy teszem azt a Pearl Harbour-t mûvészfilmnek szánták - mellesleg nem is értem, hogy most hogy jött ide... :)



"Az egyetlen valós céljuk a nézõ megtévesztése. Én képesnek érzem magamat arra, hogy utánajárjak fellelhetõ dokumentumoknak, ha valami nagyon izgat. Az sem vesz le a lábamról, ha netán azzal érvelnek nekem, hogy Teheránban 31 zsinagóga van. Lehet, hogy 30, vagy 32. Az is lehet, hogy éppen most készülnek bezárni azokat."

Bár idén valóban megint a konzervatívabb irányzat került hatalomra Iránban (nyilvánvaló választási csalással, egyébként), mégiscsak demokrácia van, zsidók és irániak pedig minden ellenkezõ híreszteléssel szemben, ahogy az emlegetett ismerõsömnek egy teheráni zsidó ószeres is mondta: "harminc évszázada élünk együtt békében ebben az országban. Még a legsötéttebb idõkben is segítettük egymást, miért lennénk egymás ellenségei?"



"ha már az erkölcsi megtisztulásnál tartunk...", mondod Te is, akkor fogadjuk szépen el, hogy se egy európai kioktatás, se egy iráni, se egy hozzászóló okoskodása nem kellõ alap ahhoz, hogy az illetõ vélemény abszolút igaz legyen. Válaszd meg jobban a kitûzött célodat, na meg a célszemélyt. Kösz. :)"

Ne haragudj - azt hiszem egy bocsánatkérés éppen elég volt. Nem a személyed vagy a hsz-ed ellen irányult amit írtam, csak azt mondtam el, ami ebbõl a filmbõl is nagyon jól leszûrhetõ: az irániak sok tekintetben nyíltabb gondolkodású emberek, mint teszem azt az amerikaiak. Erre egyébként Marjane is fantasztikus példa: az õ gondolkodásmódja és világlátása sokszorta nyitottabb, mint jópár amerikai nõé, akik között nem is kevés rendkívül felületes gondolkodású...
10/10
hecsedli 2009 júl. 26. - 08:29:17 10/10 Előzmény Vinogradov
Nagyon tanulságos hsz. :)
Iránról igen átfogó ismeretekkel bírsz, ez dicséretes. Ehhez viszont nem kellene tõlem ennyit idézgetni. Én csupán a filmben elhangzott és látható jelenetekre utaltam. Egyetlen szóval, írásjellel sem jeleztem, hogy mindezt gondolkodás nélkül elfogadom igaznak a mai, vagy akár holnapi, Iránt illetõen.

Az alkotók nagyon tisztességes mûvészfilmet készítettek. A mûvészi szabadságot tisztelem, feltéve ha komoly és igaz üzenetet próbál a nézõ számára átadni. A 'Persepolis' ilyen. Nem történelmi film, nem száraz dokumentumokat sorol föl, hanem a személyesség hangsúlyozásával él és nagyon erõsen hat a nézõkre, fõleg a lelkükre.

A történelmi köntösbe burkolt, egyben ál-mûvészi filmek százai, ezrei (pl. 'Pearl Harbor') hamisak elejétõl a végéig. Az egyetlen valós céljuk a nézõ megtévesztése. Én képesnek érzem magamat arra, hogy utánajárjak fellelhetõ dokumentumoknak, ha valami nagyon izgat. Az sem vesz le a lábamról, ha netán azzal érvelnek nekem, hogy Teheránban 31 zsinagóga van. Lehet, hogy 30, vagy 32. Az is lehet, hogy éppen most készülnek bezárni azokat. Az égvilágon semmit nem bizonyít ez, különösen egy olyan film kapcsán, amelyik nem a megdönthetetlen történelmi vagy politikai 'igazság' keresését tûzte ki céljául. Ez egy meglehetõsen célt tévesztett társalgás, mentségemre szóljon, hogy nem én kezdtem. Ha fontosnak vélt ismereteket akarsz átadni itt a jövõben, azt megteheted anélkül is, hogy visszautalgass egy hsz-ra, amelynek egyáltalán nem volt ilyen célja.

"ha már az erkölcsi megtisztulásnál tartunk...", mondod Te is, akkor fogadjuk szépen el, hogy se egy európai kioktatás, se egy iráni, se egy hozzászóló okoskodása nem kellõ alap ahhoz, hogy az illetõ vélemény abszolút igaz legyen. Válaszd meg jobban a kitûzött célodat, na meg a célszemélyt. Kösz. :)
offtopic
Vinogradov 2009 júl. 25. - 21:58:47
Persze mindezzel nem azt akartam mondani, hogy ott minden fenékig tejfel (sõt!) - ámde mégiscsak elmondjatjuk ma már, Marji szörnyû tapasztalataival ellentétben - ahogy a harmincas évekbeli dalunk is - "szép hely, jó hely Teherán..."
Összes hozzászólás