Láger az édenkertben

Bakancslistához adom
Paradise Road
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott ausztrál-amerikai háborús filmdráma, 115 perc, 1997

Értékelés:

20 szavazatból
Szerinted?

Szingapúr, 1942: a japán hadsereg lerohanja az országot, és foglyul ejti a külföldi kolónia tagjait. Külön internálják a férfiakat és külön az asszonyokat és gyermekeket. Az asszonyok táborában játszódik az emberi méltóság legyűrhetetlenségét szimbolizáló megindító történet. A táborban mostoha körülmények uralkodnak: fogytán a víz, az élelem és a gyógyszer. Adrienne a londoni Royal College of Music növendéke volt. Ugyanúgy fél, mint a többi asszony, mégis erejét összeszedve kórust alakít a tábor lakóiból, az őrök ellenállása közepette. A megaláztatások során a zene egyetemes nyelve nyújthat egyedül reményt a soknemzetiségű közösségnek.

Stáblista:

Szereplők

Adrienne Pargiter
Margaret 'Daisy' Drummond
Susan McCarthy
Rosemary Leighton-Jones

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
ControlAlt 2023 jan. 19. - 15:30:45 10/10
Harmadjára láttam, és mindannyiszor megérintett. Mindvégig lekötött. A színészi alakítások is nagyon helyén vannak.
5/10
pihes 2018 ápr. 07. - 13:36:55 5/10
Egy jobb filmet vártam ettől.

5/10
csicso82 2018 márc. 04. - 13:05:45
A japánoknál kegyetlenebb nem volt senki a 2 Vh-ban, a nácikon is túltettek.
10/10
SandCreek 2015 jan. 18. - 08:40:12 10/10
Nehéz, igen kényes téma nagyon jól sikerült bemutatása. Valóságos alapokon nyugszik, végig izgalmas és tanulságos, olykor hátborzongató, morbid elemeket sem nélkülözõ történet.
Tetszett az indítás: a külföldi, fõleg britekbõl álló kolónia kellemes zenés bálon vesz részt, közben többen jól szórakoznak a japcsik katonai és emberi gyengeségein. Aztán váratlanul jön a drámai bejelentés Szingapúr elestérõl. A brit kapituláció után minden katona és civil fogoly, beleértve sok nõt és gyermeket.
A film látványos, hitelesnek tûnik, és számos érdekes egyéniséget mutat be, akik kénytelenek reagálni egy olyan helyzetben amire senki nem gondolt még legrosszabb álmában sem. Történelmi tény, hogy a külföldi férfiakat és nõket külön lágerekben tartották fogva a japánok, ahol állandó brutalitásnak voltak kitéve. Nagyon rossz véget ért a brit gyarmatosítók és családtagjaik privilegizált élete Délkelet-Ázsiában.
Szinte kizárólag fehér nõket láthatunk, egytõl-egyig érdekes karakterek kiváló színészi tolmácsolásban, és a négy japán férfi fõszereplõ is valósághû, hatásos alakítást nyújt. A nõi szolidaritás nem mentes a civódásoktól, majd szép lassan felbukkan egy új lehetõség az összefogásra: karéneklés a lágerben. A kóruséneklés elõadói valamint a hallgatóság ezzel egy új szintre emelik a mindennapi megalázásokat elszenvedõ nõk életét. A zene szerepe ritka és különleges élményt nyújt a sok szerencsétlenség között, ami talán a legpozitívabb üzenete az egész filmnek. A kegyetlenkedések ábrázolása mellett így erõteljes hangsúlyt kap az emberség.

Nemrég láttam a hasonló idõt és helyszínt felhasználó 'The Railway Man'-t (Colin Firth), ami egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet. A téma iránt érdeklõdõknek sokkal inkább ezt ajánlanám. Akit még így sem sikerült volna meggyõznöm, annak legyen a 'Láger az édenkertben' rendezõjének a neve garancia: Bruce Beresford.
7/10
sanderb 2011 jún. 20. - 16:54:53 7/10
II. Világháború ideje, keleti hadszíntér. Teljesen más megközelítés, mégsem tûnt különösebben eredetinek, pedig megtörtént eseményeken alapul. Talán az eseményekhez való hûség okozta, de nem volt kellõen 'erõs' a történet. Persze aki részese volt az ottani történéseknek, nyilván nem osztja a véleményemet. Az még mindenképpen megjegyzendõ, hogy nagyszerû jellemeket ismerhet meg az ember ebbõl a filmbõl. 10/7