A tizenkilencedik század végén az alig húszesztendős Valentine feleségül megy Jules-höz. A következő évszázad, illetve évezred fordulóján Valentine dédunokája egy hídon fut keresztül Párizsban, és egy szeretett férfi karjában találja magát. A két esemény között eltelt száz esztendő alatt különböző férfiak és nők találkoznak, és esnek szerelembe egymással, betöltve ezzel a végzetüket, vagy éppen családfát készítenek. Az életerő végigkíséri őket egészen az örökkévalóságig.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
5/10
Dalmát
2019 nov. 23. - 20:36:34
5/10
Nekem végig olyan érzésem volt, hogy a film rendezője talált egy Biblia borítójának belső lapján egy családfát, és azt filmesítette meg. A végeredmény egy szép, de üres alkotás. Az egyik hozzászóló azt írta, hogy nem tudta követni, ki kicsoda. Szerintem nem ilyen vészes a helyzet, némi odafigyeléssel megy ez, bár a szinkron készítői egy kicsit bele zavartak a képbe, mikor a Louise nevű kislányt a narrátor Luinak mondja, ami ugyebár fiúnév (Louis).
Engem inkább az zavart, hogy az egész film mintha lassított felvételben menne. Félreértés ne essék, nem az a bajom, hogy a cselekmény (?) lassan csordogál, sokkal inkább az, hogy a szereplők olyanok, mint a zombik, a gyerekek is olyan csigatempóban szaladgálnak, hogy az inkább csak csoszogás. Ráadásul hiába vannak a nagyszerű színészek, ha nem hagyják játszani őket. Ennyi erővel diákat is vetíthettek volna, a narrátor elmondja, hogy mit éreznek a főhősök, sőt még a "váratlan" fordulatokat is jó előre jelzi, nehogy a néző meglepődjön.
A vietnámi rendezőnek a pályája kezdetén voltak jó filmjei (pl. A riksás fiú), ez sajnos nem lett az. A képi megvalósítás viszont, ahogy többen is említették, meseszép.
Minden előttem beírónak, aki a filmhez szólt hozzá, igazat adok (a mikrofon belógása valahogy nem érdekel, nem a filmről szól). Ez a film szép film és/de nem jó film. Egy másik megközelítést azonban mégis a nézők, fórumtársak figyelmébe ajánlok: vajon az élet két legfontosabb eseménye nem a születés és a halál? A múltba tekintve, az utókor, utódok számára, akik pl. a film végén, napjainkban megjelennek, vajon nem válik minden egyéb esemény közömbössé, ami a felmenőkkel életük során történt? Akik neve alatt sírhelyükön nincs más, csupán két évszám. A többi? Ki emlékszik már rá?
Szia!
Az első kép, amelyiken a kisbabát tartja a nő, a második a kerti idill, a harmadik a tópart, ahol a fickó gitárt tart a kezében, a NEGYEDIK pedig, ahol a nő ül a szobában, és pontosan a feje felett belóg a képbe egy fekete, ovális tárgy hegye, ami szerintem nem lehet más, csak a mikrofon.
Vagy a csillár alja, viszont az nem valószínű, mert ahhoz túl alacsonyan lenne.
Azt kiszúrtátok, hogy a mellékelt, negyedik képen a nő feje fölött belóg a mikrofon??? Szerintem ez űbergáz! Sok mindent elárul a film készítőiről...:)
Idegesítő a folytonos puszilgatás (egyik lányt még szájon is csókolja Audrey). A film unalmas, és értelmetlen, pedig az ötlet jó, és biztosan meg lehetett volna úgy írni és rendezni, hogy magával ragadó legyen a hangulata. Nem érdekel ezeknek az idegeneknek a vázlatos sorsa, és a film során egyáltalán nem kerülök hozzájuk közelebb.
Egyetértek Isstivel. Különlegesen szép film, csodálatos képi világgal, finomsággal, nyugodt ritmusával, az élet-halál körforgásának mûvészi módon való bemutatásával. Hiánypótlóak az ilyen jellegû alkotások, pontosan azért nem tetszhetett néhány hozzászólónak, mert annyira más mint a megszokott filmek.
Különleges film. Nyugodt, lassú, dokumentarista jellegû, narrációval. Olyan, mint egy jó könyv; leírja mi történik, de neked kell elképzelned az érzelmeket. Tapasztalat nélkül nem nagyon élvezhetõ. Aki sokat olvasott és fogékony a mûvészetre, annak csemege. Pazar operatõri munka, leheletfinom svenkek, mesés színek, álomszerû képek.
Ha rá bírsz hangolódni, nagyon fogod élvezni, ha szájbarágós, izgalmas történetre vágysz, ne is kezdj bele.
ez a zongora aláfestés, illetve a túl sokszor ismétlõdõ elviselhetetlen gyereksírás annyira idegesítõ:( egyébként az egész film nem szól semmirõl. születnek, meghalnak, ennyi. azt sem tudtam ki-kicsoda... azt hittem testvérek, aztán meg házasodnak??? Nem értem, de nem is kell. mindenkit óva intek ettõl a retektõl. Még akkor is, ha ilyen ügyes színészekkel van tele.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások