Találd ki, ki jön ma vacsorára

Bakancslistához adom
Guess Who's Coming to Dinner
amerikai vígjáték, 108 perc, 1967

Értékelés:

23 szavazatból
Szerinted?

Joey Drayton és John Prentice már évek óta szerelmesek egymásba, ám a lány szülei nem nézik jó szemmel ezt a kapcsolatot. Igaz, még sohasem találkoztak John-nal. Matt és Christina Drayton azonban nem is tervezték, hogy meg kellene ismerkedni a fiúval. Joey azonban máshogy gondolja ezt. Ezért titokban meghívja szerelmét egy közös vacsorára a szüleivel. A szülőknek pedig elég csak annyit tudni a vendégről, hogy kiléte "meglepetés". A konzervatív értékeket valló, tipikus amerikainak számító házaspárnak azzal a ténnyel kell szembesülnie, hogy lányuk vőlegénye színesbőrű. A fiatalembert az sem teszi elfogadhatóvá a szemükben, hogy tiszteletbenálló orvos, aki minden bizonnyal megfelelően gondját tudná viselni lányuknak. A házaspár ellenérzéseit a fiú szülei is osztják: ők sem nézik jó szemmel a fiatalok házasságát...

A máig érvényes mondanivalót hordozó film izgalmas látlelet a hétköznapi rasszizmus veszélyes következményeiről.

Stáblista:

Szereplők

Matt Drayton
John Prentice
Christina Drayton
Mrs. Prentice

Alkotók

Díjak és jelölések

  • BAFTA-díj

    1969
    Legjobb női alakítás: Katharine Hepburn
  • David di Donatello Díj

    1968
    Legjobb idegennyelvű film: Stanley Kramer
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb eredeti forgatókönyv: William Rose
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb női főszereplő: Katharine Hepburn
  • BAFTA-díj

    1969
    Legjobb férfi alakítás: Spencer Tracy
  • Golden Globe-díj

    1968
    Legjobb film - drámai kategória jelölés
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb látványtervezés jelölés: Robert Clatworthy
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb film jelölés: Stanley Kramer
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb filmzene jelölés: Frank De Vol
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb vágás jelölés: Robert C. Jones
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb rendező jelölés: Stanley Kramer
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb látványtervezés jelölés: Frank Tuttle
  • Golden Globe-díj

    1968
    Legjobb színész - drámai kategória jelölés: Spencer Tracy
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb női mellékszereplő jelölés: Beah Richards
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Cecil Kellaway
  • Golden Globe-díj

    1968
    Legjobb színésznő - drámai kategória jelölés: Katharine Hepburn
  • Golden Globe-díj

    1968
    Legígéretesebb fiatal színésznő jelölés: Katharine Houghton
  • Golden Globe-díj

    1968
    Legjobb női mellékszereplő jelölés: Beah Richards
  • Golden Globe-díj

    1968
    Legjobb forgatókönyv jelölés: William Rose
  • Golden Globe-díj

    1968
    Legjobb rendező jelölés: Stanley Kramer
  • Oscar-díj

    1968
    Legjobb férfi főszereplő jelölés: Spencer Tracy

Hozzászólások

Szerinted?
Clutter1959 2019 szept. 05. - 18:18:42
Nyilván aki; rasszista annak nem fog tetszeni a film; pedig nem cukormázas és nem rózsaszín!
Végül minden ki van mondva benne!
Remek film!! Óriási alakításokkal; föként nekem Katharine Hepburn tetszett a legjobban!! Nem csoda hogy; több Oscarja van mint bármelyk színésznönek! Ráadásul még szép is volt idös korára is! Töröcsik Mari hangja pedig; nagyon illeti hozzá! Két óriás találkozása volt ez! Úi; Aki azt irta hogy; a feketéknek nincs semmi kulturájuk meg hogy mind bünöző! Hát szégyelheti magát!
Corpse Bride 2015 dec. 10. - 21:11:58
A film készítésekor más szempontok játszottak szerepet. Az elegáns, magasan képzett, egyszerûen tökéletes színesbõrû fiatalember fõszerepe egy amerikai filmben akkor nagy újdonságnak számított. Azonban mai szemmel nézve elég lagymatag és igazi fordulatokat nélkülözõ kis történet. Ötven év elteltével biztosan sokakat fáraszt a vastagon felvitt cukormáz levakarása és a bemutatott szereplõkkel való azonosulás.
Ezzel együtt, azért senkit nem tanácsolnék el a film megtekintésétõl. Más kor, más normák, más mentalitás, viszont az akkori problémák nagy része ma is velünk van.
10/10
beszelo86 2015 dec. 10. - 16:34:43 10/10 Előzmény Robicruz
Nos, kedves hozzászóló!

Eléggé sarkalatos véleményed van a feketékrõl, ami ráadásul meglehetõsen hamis is. Hiszen ha belegondolunk, mennyit is tettek hozzá õk a mi kultúránkhoz? Meg lennél lepve, de elég sokat. A zenében mindmáig verhetetlenek, nem véletlen, hogy az olyan klasszikus zenei stílusok, stílusirányzatok, mint például a gospel, a jazz és a blues mind fekete mûvészekhez köthetõk. Fel lehetne sorolni az olyan tehetségeket, akiket mindmáig a legnagyobbak között tartanak számon, pl. Whitney Houston, Ray Charles, Michael Jackson, Louis Armstrong. Mellesleg, az irodalomban szintén találunk olyan neveket, akiket - ha Magyarországon nem is - de a világ többi pontján elismernek és méltatnak. A drámairodalomban maradandót alkotott August Wilson, Lorraine Hansberry vagy a regényíró Alex Haleyt. Azt se felejtsük el, hogy a nyugati politika elég harsány rasszizmusa okán - hasonló rasszizmusról beszélek, mint amelyet a te hozzászólásod tükröz - meglehetõsen kevés fekete mûvésznek volt lehetõsége tehetsége valódi kibontakoztatására az elmúlt negyven évben történõ változásokig. Tehát ne legyünk annyira keményszívûek azokkal, akik szintén ugyanolyan emberek mint te vagy én.
1/10
Robicruz 2015 szept. 09. - 23:28:46 1/10
* * * MODERÁLVA* * * Jellemzo a hazug hollywoodra, hogy mar 50 evvel ezelott is a negerekre jellemzoen nem a bunozo, eroszakolo, drogozo valosagot vetitettek, hanem mindet orvosnak, mernoknek es ugy altalaban tisztesseges embernek mutattak be, akinek csak a borszine mas. Az igazsag ezzel szemben hogy a negerek soha semmit nem hoztak letre az elmult evezredek soran. Nincs muveszetuk, tudomanyuk, epiteszeti remekeik, iroik, zeneszerzoik... stb. A sort lehetne folytatni de konnyebb felsorolni azt amit letrehoztak. Az ugyanis semmi, zero. Amivel manapsag egymast vagy a fehereket olik, azt se ok talaltak fel, de a telefont vagy a ruhat amit viselnek sem. Amelyik valamire vitte, az altalaban keverek, de a lenyeg hogy olyan iskolakba jart, ahol a foleg feher ember altal letrehozott tudomanyokat tanulta. Nos mint mondtam, en sem szeretnek nigger unokat, mint ahogy nem szeretnem azt se hogy a gyerekem valamilyen allattal haljon.
10/10
beszelo86 2015 febr. 22. - 10:32:55 10/10
Remek alkotás! Katharine Hepburn és Spencer Tracy utolsó közös filmje, és egyértelmûen az egyik legjobb. A betétdal azóta örökzöld slágerré vált. Bár egyetlen helyszínen, egyetlen napba sûrítve bontakozik ki a történet, egy percig nem unatkoztam. Az alakítások magával ragadóak, a rendezés korrekt, a forgatókönyv (egyes állításokkal szemben) elévülhetetlen. Tracy zárómonológja megható, szomorú, de egyben felemelõ. Romantikus lelkületûeknek, a faji, nemi vagy vagyoni alapon való megkülönböztetést ellenzõknek kötelezõ darab.
ad mala 2013 márc. 03. - 08:23:08
Hát ez a leírás... Tényleg, ha valaki nem látta a filmet, akkor mégis mi alapján ír róla ismertetõt?! A pár nem évek óta, hanem 2 hete szerelmesek egymásba, a lány szülei meg nem konzervatívok, egyértelmûen elhangzik benne hogy egy liberális újság vezetõje az apja és ebben a szellemben is nevelték a lányukat. A gondjuk csak annyi volt, hogy az akkori társadalom viszont még erõsen konzervatív (illetve faji elõítéletes, persze nem teszünk egyenlõségjelet a két kifejezés közé).
Én egész végig azon bosszankodtam, hogy oké, ez is adhat aggodalomra okot, de miért nem inkább azért akarták lebeszélni a fiatalokat, hogy két hét ismeretség után, függetlenül a bõrszíntõl ugye, talán nem kéne rögtön összeházasodni, bármekkora is a szerelem.
Amúgy nagyon jó film, a forgatókönyv briliáns, ahogy a szereplõk gyõzködték egymást keresztül-kasul, nagyon szépen bontakozott ki a vége, no és az alakítások...
Babucica 2011 jún. 09. - 12:58:46
milyen évek óta szerelmesek???? 10 nap alatt szerettek egymásba és döntötték el h összeházasodnak.

Remélem eljön az az idõ, amikor nem fogják érteni az meberek ezt a filmet. mert az azt jelenti majd h nincsenek fekete fehér ellentétek.
Dejdõ 2010 aug. 10. - 15:11:46
Ezt a filmet keresem DVD-n magyar szinkronnal! Ha valakinek megvan,kérem írjon a kanyargergo@freemail.hu -ra! Elõre is köszönöm szépen!