Alex Honnold, a világ egyik legjobb és legbátrabb sziklamászója olyan célt tűzött ki maga elé, ami még rajta is kifoghat _ sőt, az életébe kerülhet. A családja, a barátnője és a barátai tiltakozása ellenére elhatározta, hogy megmássza a Yosemite Nemzeti Parkban emelkedő El Capitan legendás 900 méteres gránitfalát _ meghozzá nem is akárhogy, "free solo"-ban, azaz egyedül, biztosítás nélkül. Sokak szerint a vállalkozás felelőtlen hazárdjáték, mely során egyetlen rossz mozdulat katasztrofális eredménnyel járhat…
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Mentális és önértékelési zavarral küzdő ember vakmerő mutatványa. Egyfajta deviancia. Ha kutakodnánk a múltjában bizonyára találnánk valamilyen traumát ami ilyen fokú kisebbségi komplexushoz vezetett. Valamilyen régi sérelme miatt akar bizonyítani a világnak, hogy elnyerje azt a megbecsülést amit valamikor, valakitől vagy valakiktől nem kapott meg.
Három napig tartott ez a csoda is , és háromig tartott volna a halálának a híre is.
Persze értékelendő az amit tett, nem fogják sokan követni ezen az úton, mert ezt józan eszűek nem fogják kipróbálni. Meghagyják ezt a fajta mászást a saját életüket félvállról vevő még szabad lábon köztünk járó őrülteknek.
leszögezném hogy szerintem nem jó dolog kötélbiztosítás nélkül mászni, kb azért, amit leírtál.
viszont kötélbiztosítással a mászás sokkal lassúbb, effektív haladás kb az idő tizede, a többi a
technikával bíbelődés és mászópartner biztosítása. a mászás szempontjából: pihenés. persze kötélbiztosítással maga a mászás nehezebb (többlet súly, köztesek vagy expresszek stb), de ezzel együtt is: max 20-25 méter mászás után kiépítek egy stabil pontot, kikötöm magam és felülről biztosítom a partneremet, aki, miután felér hozzám, mászik tovább felfelé, és 20-25 méter után ő építi a következő biztosítási pontot (standot).
alex honnold ilyen pihenés nélkül mászta mega a falat. folyamatosan mászott. szóval a hasonlat a védőháló nélküli műlesiklással csak akkor stimmel, ha egy kötélhosszat mászik valaki (vagy felső biztosítással -- vagy free solo-ban).
Igazad van. A hasonlat találó. De nem az óriás műlesiklás (Riesenslalom) ahol nagy sebességgel csúsznak a versenyzők, hanem a lesiklás (Abfahrt) és a Super G.
Ja, és amúgy azt érti valaki, hogy amikor 16 tavaszán megpróbálja, akkor full sötétben még éjjel indul, de 1 évvel később legközelebb már hajnalban, fényben indul neki, az miért van?
Nagyon magával ragadott a film, a végén én is szabályosan izgultam.
De akik ott fröcskölődnek, az ugyanúgy megfogalmazódott bennem is. Pár éve ment az Everest című film a mozikban, annak kapcsán jött még jó pár ilyenfajta komment, és úgy érzem abszolút van létjogosultságuk, mert ez tényleg túlmegy már egyfajta határon. Eléggé elriasztott amikor a free solosokat mutatták, akik viszonylag fiatalon meghaltak a közelmúltban, meg ahogy lereagálja Ulie halálát, egy vállrándítással...a társai sem értik.
Amúgy fura valahogy a srác, amikor mondták hogy apukája Aspergeres volt úgy éreztem lehet, hogy ő is örökölt valamit belőle (antiszoc, csak a mászás érdekli).
Ettől függetlenül hihetetlenül érdekes szerintem, hogy milyen dolgokat képesek kitűzni az emberek és megvalósítani.
Az életszemlélettel, hogy a barátnőjével szemben, aki szereti körbevenni magát jó emberemmel, akik feltöltik, és élvezni a mindennapokat, ő csakis a teljesítményre hajt, mert az előző mit tesz hozzá a dolgokhoz, nem értek egyet. Pont ez a fajta teljesítmény mánia okozza szerintem, hogy már óvodás korban stresszelnek a gyerekek, mert nem hozzák az elvárt szuper teljesítményt, akármilyen területen. Mi a baj azzal, ha az ember csak nyugiban el akar lenni és jól érezni magát, anélkül, hogy bármilyen világmegváltó tettet akarna véghez vinni?
Ennek ellenére elképesztően érdekes és nagyon szép képi világú film.
Szerintem jó film, a kockázatról annyi, pont az tetszett, hogy itt ha hibázik nincs talán, csak vége. :-) Biztos van máshol is sokféle, ez itt ilyen, vagy bejön vagy nem.
"olyan mintha nem is erőltetné meg magát mászás közben"
van egy rúd nálam az előszobában a két fal közé feszítve, ha arra járok, felugrom és felhúzom magam párszor, ez még nem növeszt combvastagságú bicepszet, csak úgy, a kondiért. na a mászóedző mondta, hogy ne markoljam meg a rudat, hanem csak az ujjbegyeimmel tartsam, mint amikor egy sziklaperemet fogok meg vagy egy repedésbe feszítek (a filmen sok ilyent látunk Alex Honnoldtól).
Hát majd besz*rtam, de nem ment. szóval most erre gyúrok :) nem látszik a megerőltetés, mert annyira kemény a srác, hogy nem utolsó erőfeszítésből mászik. A technika, a tapasztalat és leginkább az állóképesség (hogy órákon át folyamatosan tudjon teljesíteni) sokkal fontosabb.
Amit pedig különösen nem értek: a mászócipő. Ezek a cipők nagyon feszesek, kb fél számmal kisebbek, mint a lábam, hogy a talpboltozat és a lábujjak feszüljenek benne és így egészen apró kiszögelléseken, vagy akár a recés sziklafalnak feszítve is lehessen lépni. De ezt én fél óránál tovább nem bírom, mindenem fáj és elgémberedik. Amikor több kötélhosszat másztunk, és épp biztosító ember voltam és a párom mászott, ki is oldottam a cipőt hogy pihenjen a lábam.
Alex meg kb a tetején cserélt cipőt (de ott azonnal :D
Véleményem szerint ez az, aminek nincs semmi értelme. Begyakorolta kötéllel az összes mozdulatot, betanulta az egész falat. Ha leesik, az se nagyobb ügy, mintha felmászik. Kb az az agyi szint, mintha a téli olimpián leszerelnék a védőhálót óriás műlesiklásnál. Félreértés ne essék, magát a felmászást nagyszerű teljesítménynek tartom! A lényeg az, hogy egy profi kötéllel se esik le. Aki viszont nem biztosít, az csak a szeretteit sokkolja egy esetleges balesettel.
Volt már ilyen magányos mászó, aki otthagyta a fogát, és mint szerencsétlen idiótára tudok csak rá gondolni. Persze. 1% esélyt mondott a leesésre. Úgy gondolom, felesleges a hype egy ilyen dolognál. Ugyanígy lehetne akkor rajongani a biztonsági öv nélkül versenyző rallysért és a háló nélküli műlesiklásért is. Nem látok különbséget. Csak azokban a sportágakban ez tilos, itt meg nem tilthatják meg neki, hogy hülye legyen.
A hegymászás szerelmei között nemcsak kiváló sportemberek vannak. Egy olyan csapat vállalkozott Alex Honnold bemutatására, akiket Alex, az EMBER is érdekelt, barátnőjével, családjával és felkészülését támogató hegymászó barátaival együtt. A filmesek többsége is kiváló sportember, akik átérzik, mennyit kockáztat Alex azzal, hogy mászás közben is követik a kamerák, és idejüket, energiájukat nem kímélve igyekeznek minél inkább a háttérben maradni. Alex nemcsak sport-teljesítményének részleteit osztja meg a (stábbal és a) nézőkkel. A szemünk előtt válik befelé forduló különc gyerekből közvetlen, barátságos, emelett a környezetében felbukkanó, nehéz sorsú emberek támogatójává.
Alex nem hős akar lenni, "csupán" saját képességeit kívánja maximálisan fejleszteni. A "félelem nélküli" teljesítményt tűzi ki célul. Centiméterről centiméterre tervezi meg a mozdulatait, minden testrésze pontosan megkapja a feladatát, és Alex a saját, sokoldalas forgatókönyvét memorizálva jut fel a csúcsra. A sikernek a főhős mellett elengedhetetlen része barátnője, a felkészülésben őt segítő mászótárs, orvosok és gyógytornászok, valamint a teljes filmes csapat teljesítménye is. Köszönet mindegyiküknek a 100 perces élményért.
vannak, ők az adrenalinfüggők, de nem szoktak sokáig élni. Alex Honnold nem adrenalinra vadászik, hanem szeret (és tud) mászni. Én is mászok (csak hát én kötéllel, bár lekopogom, még nem volt példa arra, hogy a kötél tartott volna meg) és ezért látom az elképesztően kidolgozott technikáját és erejét.
Lehet, hogy neked van igazad. Gyerekkoromban Budán még sok üres grund volt, romos épületekkel és megmásztunk elég magas falakat, mindenféle biztosítás nélkül. Ha látom a Free Solo-t, lehet, hogy nem teszem.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások