"Dusan Makavejev frivol históriájában egy szovjet tiszt ügyetlenkedik az újraegyesített Berlinben. A dicső hadsereg dicső katonája valahogy ottrekedt az egykori birodalmi fővárosban, és kínjában megpróbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Gyerekes daccal int a sorsnak: ha a történelem nem vesz tudomást rólam, én sem törődöm vele, majd meglátjuk, kié az utolsó szó. Senkié. Egyszerűen elmennek egymás mellett." (Koltai Ágnes)