A nálunk ismeretlen Laurie Lee-t az angolok klasszikus íróként jegyzik. Gyermekéveíről szóló híres regényét most televízióra fogalmazták, úgyhogy az idős író saját maga mondja a visszaemlékezés összekötő szövegét.
Az édes almabort egy varázslatos délutánon az ifjú Laurie fogyasztja el Rosie, az aranyszőke szomszédlány társaságában. A bor édessége, a lány selymes bőre, haja szőkesége, a mező aranyszíne mind eggyé olvad össze az emlékezetében...
De kezdjük az elején! 1918-ban Gloucestershire megyében járunk, ahova Laurie anyja, Annie Lee költözik két saját és négy nevelt gyermekével. Annie mókás kedve, pajkos játékossága tudja csak felejtetni az éhinséget, a család szegénységét. Annie Lee nemcsak gyermekeinek, a környék lakóinak is istápolója és kedvence. A háborút követő nehéz hónapokat, a mindennapok apró és sorsdöntő eseményeit, házasságokat és elmúlást addig követhetjük nyomon, míg Laurie elhagyja a falut, s megindul a férfivá érés útján...