Tepepa, a hős bitang

Bakancslistához adom
Tepepa... Viva la revoluctión
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott spanyol-olasz western, 136 perc, 1968

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?

Mexikó, a huszadik század első évtizedében. A forradalomnak vége, ám a helyzet nem változott, a szegényeket ugyanúgy kizsákmányolják. Ezt látva Tepepa, az egykori forradalmár folytatja harcát a gazdagok és a kormány ellen, a nép hősként ünnepli őt. Ám Cascorro ezredes a nyomában van, és végezni akar vele. Tepepa váratlan szövetségesre lel. A helyzet ennél jóval bonyolultabb. Henry Price, az angol orvos azért menti meg a kivégzőosztagtól, hogy személyesen állhasson bosszút rajta a régi sérelemért.

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
feketevipera 2011 júl. 21. - 20:59:47
Meglehetõsen vegyes érzelmeim vannak a filmmel kapcsolatban, ugyanis tudomásom szerint híres darab, és õszintén bevallom, picit jobbra számítottam. Igaz, angol nyelven láttam a filmet, felirat nem volt hozzá, így ebbõl kellett kiveséznem a lényeget. A történetet nem mondanám unalmasnak, bár helyenként némileg döcögõsre sikerült, és habár mindenütt 136 percesnek van írva, én egy 126 perces változatot láttam (így se volt rövid). Ahogy az már lenni szokott, többféle szál fonódik össze a történetben. Egyrészt a mexikói forradalmárok küzdelmei, másrészt a mexikói vezetés ellenlépései, harmadrészt pedig a két fõszereplõ férfi "párviadala", Price bosszúja Tepepával szemben. Érezhetõ, hogy az alkotók igyekeztek némi lélekrajzot csiholni, többek között a viszonylag sok flashback is ezt segíti elõ. Jó pont pl. a mexikói parasztság ábrázolása (bár nem mentek bele mélyen az ilyesmibe a készítõk), illetve a fõszereplõ, Tomas Milian játéka - egyébként a portos stáblistán pont az õ neve után maradt le, hogy kit is alakít, holott õ lenne a legfontosabb. John Steiner eléggé egysíkúan játszott, de Orson Wellestõl is láttunk már sokkal jobbat, õ sem nagyon élte át a történetet, ráadásul nagyon motyogott, alig értettem, hogy mit is mond. Sajnos a harci jeleneteknél sem a legjobb megoldásokkal élt a rendezõ, láthattunk jó pár hatalmasat esõ, sziklán leguruló mexikói parasztot. Itt az volt az érzésem, hogy túlságosan is a látványra összpontosítottak. Morricone zenéje egynek elmegy, de nem kiemelkedõ, azért ennél sokkal jobb teljesítményekre képes. A befejezés viszont eléggé egyedire sikerült, már ami a leszámolásokat illeti. Végeredményben az itt szereplõ 4-es átlag szerintem kicsit kevés a filmnek, én olyan 6 pontot adnék rá, mert a nagy átlagból nem sok mindennel emelkedik ki, de azért egyszer meg lehet nézni.