A minden évszakban fenséges táj látványa nem kárpótolhatta az élelmiszerhiányt, a felgyülemlő adósságokat, amely az 1850-es évek Svédországát jellemezte. Amikor Karl Oskar csűrébe beüt a villám, intő jelet látnak benne, és az egész Oskar család úgy dönt, hogy tengerre száll, meg sem állva egészen Amerikáig. A családdal tart Robert, Karl öccse, a szókimondó Ulrika és Danjel, a prédikátor is. A hosszú tengeri út nagyon megvisel mindenkit, a Charlotta nevű gőzhajó fedélzetén járványok és tetvek pusztítanak, de mindenkit éltet a remény, hogy az ígéret földjére tartanak, a próbatételt ezért állni kell. A sokkszerű partraszállás, a szokatlan arcok, tájak, házak, ételek, az idegen nyelv furcsa dallama, mind csodálattal vegyes rémülettel tölti el az emigránsokat. Vonattal és hajóval folytatják útjukat nyugat felé, és amikor Karl Oskar megtalálja belső békéjét Minnesota erdeiben, már tudják: megtalálták helyüket a világban.