A Pandora szelencéjével azonos évben Pabst megrendezte a "női áldozatiság" drámáját is: férfi-vágyaknak kiszolgáltatott női sorsokat helyezett egymás mellé, melyek az öngyilkosságtól a szadisztikus lánynevelő intézeten át a "társadalmi erkölcsökkel" szembenálló bordélyházig ívelnek. Igazi freudi vágta, a pszichoanalitikus filmelméletek kedvenc példázata a felejthetetlen Louise Brooks főszereplésével.