Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter
Egyfelvonásos operák olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal. „Féltékenység állt a húsvéti leszámolás hátterében”. „Nyílt színen gyilkolt a bohóc”. Akár Edoardo Sonzogno lapjában is szerepelhettek volna ezek a főcímek. A milánói újságtulajdonosnak és évente meghirdetett operapályázatának köszönhetjük a két legnépszerűbb olasz egyfelvonásost. Pietro Mascagni azt állította, eredetileg egy másik operával akart Sonzogno versenyén indulni, ám felesége a tudta nélkül benevezte a Parasztbecsületet 1889-ben. Utólag hálás lehetett neki, mivel az opera nemcsak az első díjat nyerte el, de hamar meghódította a nemzetközi színpadokat. A kortársak szerint a kiemelkedő budapesti siker is kellett ehhez, Gustav Mahler vezényletével. Ruggero Leoncavallo díjat ugyan nem nyert, mégis Sonzogno gondozásának köszönhetően robbant be a köztudatba első operájával, a Bajazzókkal. A két darab mondhatni ikeropera, sok közös vonással. Szerzőik számára az első operák áldásnak és átoknak is bizonyultak: hiába írtak később vagy egy tucat opuszt, a kezdeti átütő sikert sosem tudták megismételni. Továbbá mindkét mű a verismo, azaz a naturalisztikus, hús-vér szereplők problémáit bemutató operák talán legnagyobb képviselője. Nem csoda, hogy hamar kialakult a szokás, hogy a két darabot egy estén adják elő. A két operát Georges Delnon, a Hamburgi Opera művészeti igazgatójának rendezésében láthatják. Rendező: Georges DelnonDíszlettervező: Madeleine SchleichJelmeztervező: Prisca BaumannMagyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger CraneA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Axel, a nagykövet fia nem a rátermettségével és politikai tisztánlátásával tűnik ki korrtársai közül. Egyszer például az uzsonnáját csomagolta be egy békeszerződésbe... És ez csak egy a sok közül. Amikor apjának egy választási kampány miatt haza kell utazni, ő veszi át a követség "irányítását". És itt indul be a Woody Allen-i vígjáték fergeteges "úthengere", mely az amerikai turistákat sem kíméli, s melyet Mikó István mint Drobney atya próbál kordában tartani. De nem sikerül, úgyhogy nevessenek szabadon önfeledten!
Mit tennél, ha egyik napról a másikra eltűnnének a zsidók? Mind egy szálig, kivétel nélkül! Előjel, magyarázat, jótanács és (persze, mivel zsidók) pénz nélkül marad a világ.
Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel
Egyszer II. Károly angol királynak várakoznia kellett, hogy a színházban, elkezdődjön az előadás. Mi tart ilyen sokáig?! – türelmetlenkedett a király. A királyné borotválkozik. – hangzott a válasz. Akkor mostantól játssza nő! – rendelkezett a király. És ettől a naptól kezdve törvénybe került, hogy női karaktereket, csak nők játszhatnak az angol színpadon. Ez a színházi anekdota őrzi a restauráció korában lejátszódó nagy színházi forradalom kezdetét és okát. April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg. A pionírok élete nem volt könnyű. A közönség tehetséges prostituáltaknak tekintette őket, és ha nem kívántak ennek megfelelően viselkedni, vagy bizonyos szolgáltatásokat nyújtani, kitették magukat otromba tréfáiknak esetleg kegyetlen bosszújának. Többségük tragikus véget ért, de egyvalakinek sikerült felemelkednie, feljutni a legmagasabb körökig, egészen a király ágyáig… Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai: Csengey Márton, Fehérvizi Lajos, Paillot Ábel, Pintér Gergő, Rataj Brúnó, Tok Imre, Urbán Kristóf Fodrász – Smink: Holluby EszterÖltöztető: Kéziné Siket MónikaKellék – Ügyelő: Kónya Mercédesz
„Gyertek gyorsan, itt vannak!Ők azok! Ők azok! Ők azok!Végre megvannak!Ezer meg ezer kék madár!Millió és millió!Milliárd!” Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck lírai szépségű drámájában két kisgyerek indul útnak,hogy megleljék a titokzatos Kék Madarat. Kalandjaik különös tájakon át vezetnek – a városból azerdőbe, az éjszakából a hajnalba, a ködből a fénybe. Útitársuk egy izgága kutya és egy fondorlatosmacska, de találkoznak egy tündérrel, több boldogsággal és félelmetes szörnyekkel is.A kérdés csak az: meglelik-e a boldogság kék madarát? És felismerik-e, ha végre megtalálják? Vas István fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta: Cseh Dávid
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Henrik Ibsen drámája alapján, Áprily Lajos fordításának felhasználásával. Az eredeti előadás az Attitűd Alapítvány, a Bethlen Téri Színház és a Manna Találkozások tehetségprogramjának előadása Modern klasszikus. Életút töredékek. Emlékképek. Peer Gynt. Peer Gynt a drámairodalom egyik legkülönlegesebb figurája: önmagát kereső, újra és újra átalakuló fiatalember majd férfi, akinek a története elsőre céltalan sodródásnak tűnhet, ám valójában az egyéniség, a szabad akarat és a sors közti küzdelem példabeszéde. Blaskó Borbála új értelmezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére. Múlt és jelen összeütközik, miközben emlékfoszlányok, elfeledett ismerősök, régi szerelmek és ádáz ellenfelek elevenednek meg a színpadon. Az új produkcióban a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter, a Nemzet Művésze alakítja a tévelygő Peer Gyntöt, partnerei az előadásban saját fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota színművésznő. Találkozásaik izgalmas megvilágításba helyezik Ibsen remekművét, mi pedig nyomon követhetjük Peer megrázó, lírai párbeszédét belső és külső ellenfeleivel, édesanyjával, szerelmével, fiával – és önmagával. Látványtervező asszisztens: LÖVEI DÁVID és BARANYAI MARCELL Produkciós koordinátor: JUHÁSZ KÁROLY
Szép nyári nap / Foltos farmerek az út mentén / Szép nyári nap / Sokan vándorolnak úgy, mint én – hangzik fel a Neoton Vándorének című slágere a Veres 1 Színház új előadásában. A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz. Ennek fontos szerepe van a történetben. A humorral és iróniával átszőtt musical szereplői fiatalok, akik „önként” vállalták a nyári melót. A táborparancsnok Tóth Antal a Szovjet- Magyar Barátság TSZ paradicsom-feldolgozó melléküzemágának vezetője, helyettese Kovács Jenőné, azaz Panni néni, az orosz tanárnő. Juli, Panni néni KISZ-titkár lánya, beleszeret a frissen érettségizett Varga Péterbe, aki szociológusnak készül. Péter édesapja 56 után disszidált. A két különböző neveltetésű fiatal szerelmét sokan nem nézik jó szemmel. Az építőtábor többi lakója is pesti tinédzser, akik ezeken a szép nyári napokon teszik azt, amit minden fiatal, vagyis dolgoznak, szórakoznak, összevesznek, kibékülnek, szerelmesek lesznek, de legfőképp énekelnek és táncolnak a máig népszerű Neoton slágerekre. Kell, hogy várj, Kétszázhúsz felett, Santa Maria, Don Quijote, Pago Pago, Ha szombat este táncol, Tini-dal, Holnap hajnalig és még sok más dal is elhangzik az előadásban.A Neoton dalok mind a mai napig nem hiányoznak egyetlen valamirevaló házibuliból sem – korra való tekintet nélkül! Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezek a slágerek ma Magyarországon ugyanolyan népszerűek, mint az ABBA együttes dalai. És több, mint harminc évvel a rendszerváltás után már felhőtlenül nevetünk múltunkon!?? Továbbá: fiúk, lányok, az építőtábor lakói; valamint asszonyok, a Bácsszentmáriai Szovjet - Magyar Barátság TSZ paradicsom-feldogozó melléküzemágának dolgozói: Fésűs Ákos, Géczi Olívia, Lámfalusy Szafira Zoé, Kiss Csinszka Flóra, Kovács, Dominik Róbert, valamint a Veresegyházi Hagyományőrzők tagjai. Koreográfus-asszisztens: Géczi Olívia
„A föld ne forogjon, hanem álljon”– mondja halála előtt Baradlay Kazimir a szabadságharc előtti napokban. De a forradalom után a világ megváltozik, és Baradlayné szembe megy férje végrendeletével, hogy fiait a magyar haza védelmének szolgálatába állítsa. Jókai Mór regénye ma is aktuális kérdéseket feszeget, amit a regényből írt új darab továbbgondol. Hazaszeretet vagy önérdek? Te melyiket választanád? Kortesek, forradalmárok, szalon vendégek: Rovó Tamás, Szabó Miklós, Magony Imre, Nagy Judit, Simon Kimberli, Radics Luca, Barna Levente
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.” Dosztojevszkij regénye alapján írta: Gáspár IldikóGörög Imre és G. Beke Margit fordítása nyománKórusszövegek: Tóth Réka Ágnes és Gáspár Ildikó
Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete. Eredeti cím: La Machine Turing A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, szinte mindenki ismeri. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Turing és csapatának munkája a Bletchley Parkban kétségtelenül több millió életet mentett meg, mivel a kód feltörésével a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket is. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni. A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre. Ki is volt ez a titokzatos zseni? Mitől félt? Mit remélt? Miért volt kénytelen magánéletét a legszigorúbban védeni egészen addig, míg úgy döntött, hogy nem rejtőzködik tovább? A Turing, avagy egy rejtett zseni élete című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Avagy egy gentleman élete nem átjáróház, a Viharsarok Táncszínház előadása. Bizony, az élet nemfenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja. A Viharsarok Táncszínház táncosai nemcsak, hogy lekövetik, de néhol még diktálják is a tempót. Kaland, banditák, lopott gyémánt, szerelem és sok-sok félreértés. Csalfa lányok, sok táncot lejtő legény – egy eltáncolt Rejtő-regény. Rejtő Jenő: A Szőke Ciklon című kalandos regénye igen csekély számú feldolgozást, színpadra állítást ért meg. A klasszikus mű táncos adaptációját elsőként a Balassi Közalapítvány Viharsarok Táncszínháza állította színpadra, az író halálának 80. évfordulójának tiszteletére. A Szőke Ciklon című eltáncolt regény ősbemutatója a nemzeti hagyományokból építkezve, a társművészeteket is beemelve teremt színvonalas, művészi produkciót. A táncnyelv segítségével a néző egy utazáson vesz részt. Dinamikus, látványos, showszerű táncos betétek jelennek meg a darabban. A londoni színben swingés ír sztepp, a párizsi részben a Mouline Rouge hangulatát idéző látványos kán-kán, a svájci jelenetben bajor, cseh és német polgári táncok láthatók. Az Andalúziában játszódó jelenteben flamencót, míg a Marokkói részben chaby-t láthat a néző. Mindezekhez látványos jelmezek párosulnak, melyek a gyors helyszínváltások miatt gyors átöltözést, tapasztalt jelmezkezelést igényelnek. Társművészetek bevonásával a darabban megjelennek akrobatikus és színpadi kortárs elemek. A darabban a narrátor szerepét (aki RejtőJenő – P. Howard megszemélyesítője) Csomós Lajos, Jászai Mari-díjas színművész alakítja. Rejtő Jenő azonos című regénye alapján írta: Szabó Attila. Hang: Tóth GáborFény: Kiss DánielKellék: Vigné Mlinár Zsuzsa Rejtő Jenő hangja: Csomós Lajos
Popfesztivál 2017 Déry Tibor azonos című kisregényének musicalváltozataA SZINDRA TÁRSULAT előadása üzenet a mai fiataloknak, hogyan veszíthetjük el egymást, és magunkat egy fesztivál mámorában.További szereplők:Kovács FanniEőry AnnaLovas JuciPaizs ÁdámTrautmann MátéMajor Mátyás
„…az egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban”Bartis Attila Bartis Attila 2015-ös nagyregényéből Mikó Csaba készít adaptációt a Radnóti Színház számára. A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története. A több generáción átívelő, emlékezetes alakokkal teli történet Szabad Andrásainak szerepében három színészt is láthatunk, az előadást Porogi Ádámmal, László Zsolttal és Katona Péter Dániel egyetemi hallgatóval a főszerepben Nagy Péter István rendezi. “Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.” | Kemény István
Tanulmány két részben. Móra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán Deres Péter és Vidovszky György. Ikonikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni. Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már ikonikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük új értelmet nyer későbbi korok olvasói, nézői számára. A Hannibál tanár úr letűnt korszakot idéző, keserédes története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált mára. Ezért döntöttünk úgy, hogy színpadi változatot készítünk belőle. A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium szürke kis latintanára ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami természetesen senki nem érdekel, egészen addig, míg az iskola évkönyvében váratlanul helyet kap, hogy egy elmaradt cikket sürgősen pótoljanak vele. Nyúl egyszer csak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban is említik nevét, a kollégái hirtelen befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál is meglátogatja. Másnap jön a kijózanodás, a dédelgetett ókori dolgozat politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva „politikai uszítássá” minősül. Nyúl teljesen tehetetlen, hogy megvédje magát az elvtelen vádak ellen. Felfüggesztik tanári állásából, és arra kényszerítik, hogy vonja vissza „lázító tanait”. Díszlettervező-asszisztens: Illés Haibo Produkciós koordinátor: Nyulassy Attila Zenekar/zongora: Szép AndrásZenekar/dob: Nagy Zsolt, Czibor AttilaZenekar/nagybőgő: Pál Gábor