(Százhalombatta, "Matrica" Múzeum - március 14. - április 18.)
Harmadik alkalommal hirdette meg "Ez van" című országos karikatúra-pályázatát a Százhalombattai Hírtükör közéleti lap. A megelőző években olyan neves karikatúristák vettek részt a versenyen, mint Dluhopolszky László, Fábry János, Gyöngy Kálmán, Halter András, Jelenszky László, Kelemen István, Lakatos Ferenc, Marabu és Rák Béla, vagy a minden állóvizet felkavaró T-Boy, akinek birkás sorozatát a 2008-ban először meghirdetett pályázat ihlette.
(Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum - március 13. - április 11.)
A látogatók megismerkedhetnek a húsvét történetével és hagyományőrző szokásaival, valódi díszített és óriás hímes tojásokban gyönyörködhetnek. Neves népművészek - fafaragó, kosárfonó, csuhéfonó, tojáshímző és patkoló, mézeskalács készítő - legszebb munkáit csodálhatják meg, melyek készítését a helyszínen is megfigyelhetik. Ugyanitt húsvéti portékák és tavaszi növények vására várja az érdeklődőket.
(Budapest, Néprajzi Múzeum - március 12. - június 27.)
Amennyire elterjedt kulturális gyakorlat maszkok viselése, annyira ritka és különleges e kultikus tárgyak aranyból készítése. A kiállítás 24 arany és 3 ezüst maszk bemutatásával nyit ablakot egy olyan világra, amely az istenek és emberek közötti határt feszegette, és ebbéli törekvésében a legnemesebb anyagban találta az egyik megfelelő formát. A délkelet-ázsiai aranymaszkok Zelnik István gyűjteményének darabjai és egy tágabb ázsiai és óceániai maszk hagyomány keretében kapnak helyet.
Játékosok - Énzsöly Kinga és Fischer Judit kiállítása
(Győr, Váczy Péter Gyűjtemény - március 11. - május 2.)
A két fiatal képzőművész kiállítása a gyermekek világába hív bennünket, oda, ahonnan mindannyian jöttünk. Felnőtt korra sokan elfelejtik, de aki megnézi a tárlatot, néhány órára visszaidézheti emlékeit, és talán néhány személyes kép is felmerül a múltból. A gyermekeknek mindezt persze nem kell magyarázni, ők jelen élményeikkel élvezhetik a kiállítást.
Égitestek, földi testek - a Magyar Plakát Társaság kiállítása
(Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria - március 10. - április 11.)
A Magyar Plakát Társaság a csillagászat évét ünnepelvén a makrokozmosz és a mikrokozmosz egységét bemutató tárlatot hozott létre. Az alkotók e két elválaszthatatlan világ jelképeként az Ég halhatatlan, s a Föld halandó testeinek ábrázolására tettek kísérletet, képi dialógust - plakátpárbeszédet - kezdeményezve a véges és a végtelen között. A művészettörténet logikus folytatásaként ezen a tárlaton is túlsúlyba kerülnek tán a női és férfi testek ábrázolásai. 2009. a Csillagászat Éve volt, ám a Földön megjelent első egysejtűektől máig, holnapig, és valószínűleg a Föld kihűléséig minden élőlény, de főként az ember számára minden év a szerelem éve.
Az idei március 15-ei központi ünnepségsorozat egyik kiemelkedő programja a Budapest közterein megtekinthető Huszárszobor kiállítás. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő 18 huszárezred előtt tisztelegve, 18 életnagyságú, különféle korhű egyenruhában megformázott huszárszobor látható a főváros 9 forgalmas csomópontján. Aki végigjárja a helyszíneket, megismerheti az 1848-ban harcoló huszárezredek valamennyi díszes egyenruháját. A szobrok talapzatán az adott huszárezred szabadságharccal kapcsolatos történetét olvashatják az érdeklődők. Kiállítási helyszínek: Batthyány tér, Blaha Lujza tér, Deák Ferenc tér, Ferenciek tere, Lánchíd pesti hídfő, Moszkva tér, Móricz Zsigmond körtér, Múzeumkert és a Nyugati tér.
(Budapest, Zikkurat (a Nemzeti Színházban) - március 18. - június 30.)
Kalmár János szobrászművész hosszú évtizedek óta kizárólagosan plasztikai problémákat felvető, a térbe helyezett tömeg, a térbe illesztett forma létezésmódjával és hatásvilágával, a test-más, a szobrászati tárgy alakításával foglalatoskodó alkotó. Ez a művész - aki lassan harminc éve jelentkezik munkáival a kortárs magyar művészetben és a nemzetközi művészeti porondon - egyáltalán nem, vagy csak elvétve, mintegy véletlenszerűen készít monumentumokat, mellékesen teljesít megrendeléseket: nem avatja alkalmazottá mestersége fogásait, nem hajt fejet kívánalmaknak, nem teljesít mások által megfogalmazott programokat.
(Budapest, Raiffeisen Galéria - március 22. - május 2.)
A művésznő legismertebb munkái a negatív és pozitív formákból építkező, festményekből eredő, fekete fatáblaképek. Az ecsethasználatnál keményebb munkával készült, feltört felületeken nemcsak a fény vesz fel különböző árnyalatokat, de megváltoznak maguk a képi "történések" is. A nyitott mű tipikus eseteez, amelyhez még egy további, fontos adalék társul: a befogadó mellett a művész kezét és szemét vezető anyagfaktúra is hozzájárul a képteremtéshez.
(Budapest, Budapesti Történeti Múzeum - január 29. - április 18.)
Az idén 200 éve született Barabás Miklós alakja a magyar történelemben és művészettörténetben számtalan okból meghatározó jelentőségű. Művein keresztül betekintést kap a látogató a 19. századba: egykori eseményekről láthatunk képeket, Pest-Buda mindennapi élete és kiemelkedő történései, épülésének mozzanatai elevenednek meg; nemzeti nagyjainkról az ő portréi révén van életszerű, számunkra hitelesként elfogadott képünk. Nemzeti nagyjainkról készült portréi és a magyar népéletkép korai kompozíciói a sokszorosítás révén már a 19. században szélesebb körben is ismertek voltak.
(Budapest, Ludwig Múzeum - február 5. - április 11.)
Glenn Brown, a fiatal brit festő-generáció egyik legnevesebb alakja a festészetet mint témát állítja vizsgálódásának középpontjába. A művészettörténet ismert és kevésbé ismert alkotásait vagy a populáris kultúra képeit reprodukálja nagyméretű festményein. Korokat, stílusokat kever, virtuóz technikával, pasztózus ecsetvonás-effekttel állít elő tükörsima felületű képeket, egyszerre utalva a művészettörténet nagy alkotásainak kanonizált voltára és az egyedi műalkotások és reprodukcióik összetett viszonyára. Az eredetiség mindenható voltát is megkérdőjelezi: Rembrandt, Fragonard vagy Dalí műveit másolja; ez utóbbi miatt a Dalí alapítvány be is perelte a Turner-díjra jelölt festőt.
El Camino - egy zarándokút dokumentációja - László Dániel festőművész kiállítása
(Budapest, KOGART Galéria - február 11. - március 14.)
László Dániel festőművész 2009 őszén végigjárta Európa leghíresebb keresztény zarándokútját, a spanyolországi Szent Jakab-utat. Témaválasztása erősen szimbolikus, hiszen az út - a fizikai teljesítményen túl - egyben a belső, szellemi zarándoklat, az elvágyódás metaforája is. El Camino című, olaj-vászon festményekből álló sorozata alapvetően két nagyobb tematika mentén bontakozik ki: egyfelől a zarándokutat szegélyező katedrálisok misztikus hangulatú enteriőrjei, másfelől pedig a gyalogút és az állandóan változó táj végtelensége jelenik meg a képeken.
"Col Tempo" - a W. - Projekt - Forgács Péter médiaművészeti installációja
(Budapest, Ernst Múzeum - január 16. - március 14.)
2009 júniusa és novembere között volt látható az 53. Velencei Biennále Magyar Pavilonjában Forgács Péter médiaművész rendhagyó médiaművészeti installációja. A Rényi András kurátor gondozásában megvalósított mű egy a II. világháború idején nemzetiszocialista antropológiai kutatások céljából összegyűjtött és ma a bécsi Természettudományi Múzeumban őrzött film- és fényképarchívum anyagából építkezik. De a mű nem az egykorú dokumentumok történeti feldolgozása. Célja inkább az, hogy egyfajta labirintus struktúrában megmutassa: hányféle képpen nézhetünk rá a másik emberre. A munka velencei bemutatkozása jelentős sikert aratott: több mint 200.000-en látták.
