A nagy kommunista bankrablás

  • nadja / PORT.hu

Az utóbbi időben egyre több dokumentumfilmet mutatnak be a magyar mozik. Gondoljunk csak Michael Moore alkotásaira vagy a nemrégiben látott "The Corporaton" című kanadai filmre. Reneszánszát éli az oknyomozás s szinte kikerülhetetlenül, a dokumentum jelleg ellenére is, a dogmatizmus.
Arról az esetről van szó, mikor 1959-ben hat tettre kész gonosztevő kirabolta a Román Nemzeti Bank pénzszállító alkalmazottjait - elvégre páncélautóról szó sem volt akkoriban, az amerikai történetekben hallott bankrablás pedig felért egy sci-fi filmmel. Az alapötlet, mondhatnám, a valós történet több mint érdekes. Hat, vezető beosztásából kiszorított zsidó fiatal végrehajtja azt a tettet, amit elképzelhetetlennek tartottak akkoriban... ellopja, kisajátítja a román dolgozók munkabérét.

A Nagy kommunista bankrablás annyiban tér el az említett áramlattól, hogy múltbéli témához nyúl és oknyomozását nem csak jelenkori dialógusokkal segíti, de birtokában van annak a dokumentumfilmnek, ami az adott korban volt hivatott bemutatni a történetet, mindenki - egész pontosan a pártvezetés - okulására. Az említett "dokumentumfilm" azonban nem más, mint a történet valós szereplőivel eljátszott bankrablás és nyomozói munka. Sajátos egyvelege a dokumentarista és játékfilmes látásmódnak - erősen emlékeztet a régi filmhíradókra, amik Magyarországon is, ugyanolyan - adott séma szerint lettek leforgatva "megrendezve".
Az idézőjelek sokasága talán mesterkéltnek tűnik, vagy az is; azonban tökéletes megjelenítése annak a történetmesélési eszköznek, amivel a régi film a rendszer okán élhetett, és amit a most bemutatásra kerülő mozgókép is használ. Mert a mostani film feltételezéseket, következtetéseket hagy a néző emlékében, s a valós tényeket sem erőlteti a hosszú távú memóriába, pavlovi eszközökkel.

Elgondolkodtat, nem ad kész megoldást. Miért követhették el a rablást a "nép ellenségei", mikor egyértelmű volt lebukásuk, a román pénzt nem tudták volna más országban felhasználni, a pénz összege olyan hatalmas volt, hogy feltűnés nélkül nem lehetett volna elkölteni, az azonos - vagy azonosnak vélt - körülmények között. Komoly összeesküvés elméletet feltételez, de nem mond ki semmit; megmutat feltételezhetően mindent, amit ma tudni lehet róla. Javára váljék, amit nem lehet tudni, azt nem igyekszik kitalálni s okosan alátámasztani, azt is a nézőre bízza.