Túl a sövényen

Fogadjuk kitüntetett figyelemmel az utóbbi idők legbájosabb animációs filmjét.

Rendezőink referenciája kifejezetten alkalmassá teszi őket a feladat száz százalékos teljesítésére (a feladat, lévén: aranyos, létező, hétköznapi állatkákat annyira szeretetreméltóvá és humorossá varázsolni, amennyire csak lehet). Első számú direktor Karey Kirkpatrick, aki a Csibefutam és a Galaxis útikalauz kapcsán bebizonyította, hogy forgatókönyvi ötletesség terén nem szenved hiányt, kettes számú direktor pedig az a Tim Johnson, aki 1998-as rendezése, a Z, a hangya kedves történetén gyakorolhatta a még kisebb "házi"állatok viselkedési szokásainak autentikus ábrázolását.

Minden együtt van tehát a felhőtlen egész estés családi szórakozáshoz, ne feledkezzünk meg azonban a legfontosabbakról, a film sztárjairól. Itt van a bumfordi teknőc, aki folyton kipottyan a páncéljából (ilyenkor a szemérmesebbek nyugodtan forduljanak el, hiszen közszeméremsértés tipikus este forog fenn), a három pici süni, akiket anyjuk arra tanít, mennyire szereti is embertársuk, ha a hátukra gurulva nyalogatják magukat - ezért hát, ha még nem találtuk volna ki: a kissünök természetesen a leglehetetlenebb helyzetekben fogják nyalogatni magukat "ott" -, a nagy, zabáló medve (rá kevesebb szót fecsérlünk, ugyanis a negatívan beállított karakterek közé sorolandó), és a helyes kis görénylány is, akinek minduntalan az arcába lóg a haja? Meg az oposszum, aki zseniális tetszhalott-képességekkel rendelkezik, melyeket leginkább körben álló tömeg középpontjában, fényes nappal, az aszfalton szeret bemutatni - és itt van természetesen főhősünk, Stikli, a mosómedve, aki szintén nem ma jött le a falvédőről. Ja és a mókus! Aki nem tudná, a mókus gyors állat - nem kell sokáig találgatni, milyenre vették hát a rajfilmbeli példány fazonját alkotói?

A Túl a sövényen zsenialitása épp abban áll, hogy a legpofonegyszerűbb történetet és helyzetet teszi érdeklődésünk tárgyává, hiszen a lényege lefegyverző humorában, tanulságos végkifejletében és sok-sok apró részletében van. Hiszen itt nem történik semmi más, ha távolról nézzük: pici állatok futkároznak egy kerti sövény mellett. Csakhogy most nem távolról látjuk, nem felülről, így újabb animáció merítheti remélhetőleg hatalmas sikerét a szemszögváltás ötletességéből.