Az Urban Verbunk legújabb produkciója egy formabontó előadóművészeti koncepción alapuló előadás, amely a magyar néptánc gazdag kulturális örökségére épülve felhívja a figyelmet a jelen égető globális társadalmi kérdéseire úgy, hogy ezzel az európai-és nemzetközi színpadok közönségeinek is vonzó kínálatot teremt. A show központi témája a társadalmunkat egyre nagyobb mértékben érintő mesterséges intelligencia kérdésköre. Bár napról napra az életünk egyre meghatározóbb tényezőjévé válik, e technológia megjelenítése a színpadi táncművészetben eddig nem elterjedt. Produkciónk ezért ezen keresztül mutatja be azt, hogy mi emberek a mesterséges intelligencia alkalmazásával hogyan bánunk az élőhelyünkkel, eddigi történelmünk folyamán alkotott környezetünkkel, és ennek fényében mi várhat ránk a jövőben. Az előadás olyan témákat is felölel, mint az ember okozta környezetvédelmi károk (pl. vízhiány, erdőtüzek), történelmünk, illetve napjaink globális társadalmi problémái (pl. holokauszt, faji megkülönböztetés, éhínség). Az ember okozta extrém környezeti változások miatt a Föld utolsó órájában járunk, MOST kell tenni azért, hogy az unokáinknak is legyen még hol felnőniük. A produkcióban megjelenik a világunkat alkotó 4 őselem. Egyszerre van jelen tűz, víz, föld és levegő egyazon színpadon, és a show színpadi történéseit aktívan, mintegy „műsorközlőként” kíséri végig az „ötödik elem”, azaz a mesterséges intelligencia. Az Urban Verbunk az általa képviselt progresszív, a világon egyedülálló néptáncstílus merész koncepciója alapján gondolja újra a zenei világot is: A komolyzene nagyjainak legismertebb zeneművei egyedi hangszerelésben, szimfonikus zenekari kísérettel, crossover hangzásban hallhatók, a világ legnagyobb popelőadóinak slágereivel együtt. A tánc és a zene mellett az előadást kísérő, grandiózus vizuális elemek (több mint 2500 liter vízzel feltöltött medence, lángoló padló, szikrázó dobverőkkel, 40 négyzetméteres trambulinszőnyeg) együttesen egy mozihatást elérő szórakozási élményhez járulnak hozzá, mely élmény mind a popkultúra-, mind a színház-, mind pedig az opera közönségének teljesen egyedülálló.
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter Artistaművészek: György Tibor, Kassai Benjámin, Nitas Olivér, Nitas Kevin, Németh György.
Opera három részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.Az álarcosbál – a szerző eredeti szándékának megfelelően – III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane