Három egyfelvonásos Csehov - komédia:I. A medveSzínészek: Szűcs Nelli ( Popova Jelena Ivanovna), Varga József (Szmirnov, Grigorij Sztyepanovics), Trill Zsolt (Luka)A Medve a szövegmaszkok, a viselkedés és a bensőben lejátszódó folyamatok, illetve a tények ellentétére épül. A bezárkózott özvegyet alakító Szűcs Nelli - aki egyébként is elsőként nyerné el a legtermészetesebb magyar színésznőnek járó díjat - kikacsintás nélkül, oly finoman - bájosan formálja meg a már-már éhező, fiatal özvegyet, hogy mialatt mindenki tudja, sóhajtása, gyásza, egész imázsa hamis, mégis meglepő, amikor a nőiesen bizonytalan, majd sértetten hideg naiva amazonként "teríti le a medvét".A pálmát mindhárom jelenetben Trill Zsolt viszi el. A huszonéveit taposó ifjú A medvében vénséges lakájt alakít. Lukát, az apa - pótló öreg cselédet egy bölcs bohóc és Firsz színeiből keveri ki. A színháztörténet legjobb színházi clownjaihoz hasonlítható színész jutalomjátéka.II. A dohányzás ártalmairólSzínész: Trill Zsolt (Nyuhin Ivan Ivanovics)A dohányzás ártalmasságáról szóló monológban hihetetlenül vékony a szűk frakkban, tényleg madárijesztőnek csúfolható ez a kopasz ceruza - emberke, aki komoly tudálékossággal lép a " hallgatóság " elé.Olyan, mint a tudós karikatúrája a vicclapokban. A papucsférj vallomása alatt a közönség dől a nevetéstől, majd az idült röhögés egyre fájdalmasabbá válik: a kiszolgáltatott, rettegő kisember mind szánandóbb, szinte összezsugorodik, míg a néző torkában érezhetően nő a gombóc, és ez a szorítás csak könnyekkel oldható fel.III. LeánykérésSzínészek: Trill Zsolt (Csubukov, földbirtokos), Kacsur Andrea (Natalja Sztyepanovna, a lánya), Tóth László (Lomov, Ivan Vasziljevics)Kacsur Andrea sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlány - perszonifikációja viszont finomkodó lencsi-baba. Először. Azután a szelíd, halk és udvarias házikisasszony éles nyelvű boszorkánnyá válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki. Alakítását ötletesen segíti a babrálás a kötényében lévő zörgő babbal.
Lemerülő játék. Férfi: Mindenki egyedül hal meg.Nő: De nem mindegy.Férfi: Mi nem mindegy?Nő: Hogy ki van melletted.Férfi: Mikor?Nő: Amikor egyedül meghalunk.(részlet) A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaibapillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanóemlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halálközeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Vígopera két felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal.A 21. tüzérezred mindeneslánya, Marie, kisgyerekként elveszett és a francia hadseregben nőtt fel. Nem tud arisztokrata származásáról, beleszeret egy tiroli parasztfiúba. Amikor megjelenik Berkenfield márkiné, hogy Marie-t magával vigye, a lánynak választania kell a két világ között. A napóleoni háborúk alatt játszódó Az ezred lánya a maga korában az egyik legsikeresebb Donizetti-opera volt, és aztán az egész 19. században ez volt minden koloratúrszoprán énekes álma. 1838-ban a zeneszerző megunta az itáliai cenzúrával való örök küzdelmet, és Párizsba költözött, ahol tehát megírta első francia nyelvű, prózai jelenetekkel dúsított, vígoperáját, melyben sokkal inkább a francia opéra comique sajátosságait és komponistáit követte. Operája elfogulatlan szerelmes levél Franciaországnak – és az ország viszonozta ezt a szerelmet: Az ezred lányát minden évben előadták július 14-én, Bastille-napon. A szövegkönyvet írta: Jules-Henri Venroy de Saint-Georges, Jean-François Alfred BayardA prózai szöveget átdolgozta: Kovács András Péter A magyar nyelvű feliratokat Nobel Noémi nyersfordítása alapján készítette: Szabó-Székely ÁrminAngol nyelvű feliratok: Keszthelyi Kinga
Maria, az életvidám, folyton izgő-mozgó apácanövendék, bármennyire is igyekszik, nem igazán találja a helyét a zárdában. Lebbenékeny fiatalsága, szabadságvágya újabb és újabb kalandozásokra csábítja, s szívesebben tölti az idejét a környező hegyekben, mint a zárda falai között, ahol álmodozó természetével folyamatosan galibát okoz. Főnökasszonya ezért elszegődteti nevelőnőnek a szigorú von Trapp kapitány gyermekei mellé. Maria izgatottan érkezik meg az elegáns kastélyba, ahol anyai szív és gondoskodás híján katonás fegyelem uralkodik. A lány, hogy ráébressze a gyerekeket az élet valódi szépségeire, énekelni tanítja őket ? és arra, hogy mindig bátran képviseljék az elveiket és vágyaikat, egyéniségüket pedig ne engedjék hamis szabályok közé szorítani. A kapitány eleinte nem nézi jó szemmel Maria nevelési módszereit, ám lassacskán az ő kapcsolatuk is megváltozik... Csakhogy közben már a második világháború viharfelhői gyülekeznek az idilli ausztriai hegyek fölött.A muzsika hangja a zenés színházi irodalom egyik legsikeresebb darabja, amelyből világhírű film is született, a benne szereplő dalok pedig egytől egyig slágerré váltak. Ez az üde, életigenlő, egyszerre bájosan szórakoztató és mélyen humánus történet igazi gyöngyszem szeretetről, családról, összetartásról - és persze szerelemről!TRAPP KAPITÁNY GYERMEKEI: Kurt DEVECZ BOTOND | KUNA MÁRKBrigitte BOLVÁRI ZSÓFIA | CZOBOR LAURAMarta PROKOPIUS MAJA | REBAUDET BABETTGretl KOCH-BULLA ZELDA | WÉBER JANKA
Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
Az Imposztor Színházi Társulat előadása. A Betiltott etűdök archívuma olyan fiktív színházi jelenetek gyűjteménye, melyeket a mindenkori cenzúra örökre el kívánt rejteni a nézők elől. Egy exkluzív betekintőnek hála a közönség tanúja lehet Csehov-, Goethe- és Brecht-írások ősbemutatójának az inkorrektség, a profanitás és a szólásszabadság jegyében. Technika: Bognár Eszter, Kálmán ErikKépzőművész: Aradi MátyásKurátor: Csermák Tamara
Dr. Tamás Attila klinikai szakpszichológus élete irigylésre méltó, karrierje csúcsán van, gyönyörű felesége első gyermekükkel várandós. Egy borderline szindrómával küzdő páciense, Márta terápiája azonban kudarcba fullad, éjszakánként telefonon zaklatja Attilát, öngyilkossággal fenyegetőzik. Attila kipróbálja a hipnózist, ami végzetesnek bizonyul. A hipnózisból ugyanis Márta másik személyisége, Rebeka ébred fel, aki alaposan felforgatja a sztárpszichológus addig tökéletes életét. Álom és valóság összekuszálódik. A szerző tapasztalt drámaíró; az SZFE-n végzett dramaturg, megjelent mesekönyve és ifjúsági regénye is. Ez a drámája egy pszichológus és a páciense kapcsolatának alakulását mutatja be, amelynek során a terápia kudarcba fullad – ez pedig nem csak a páciens, hanem a pszichológus életét is megváltoztatja.
Füst Milán A mester én vagyok című regénye nyomán. Egy nő és négy férfi története az I. Világháború idejénJátszódik Bécsben illetve egy Bécs környéki szanatóriumban.Téma: boldogságkeresés, férfi-nő kapcsolat, a szerelem reménytelensége, szüntelen vágy az eltűntilletve soha el nem ért teljesség után. "Két egymás előtt ismeretlen vágyakozás sétál talán valahol...kéza kézben..csupa fájdalommal...halad a végtelen felé."„az olvasmányban kokain kell……ez csupa kokain” - írta e műről Kosztolányi Dezső
Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…Martin McDonagh, ahogy Kékesi Kun Árpád fogalmaz, az angolszász drámairodalom csoda-és fenegyereke. Fekete humorú, erőszakról és kiábrándultságról szóló komédiáira jellemző a pontos, dramaturgiailag hatásosan felépített szerkezet és az izgalmat végig fenntartó történetmesélés. A groteszk figurákat és helyzeteket kegyetlen iróniával és sziporkázó humorral elővezető darabjaiban a szatíra bármelyik pillanatban képes tragédiává, a tragédia pedig rémbohózattá alakulni.A kilencvenes évek második felében született trilógia első (Leenane szépe) és harmadik része (Vaknyugat) a hazai színházakban is gyakran műsorra kerülnek. Ám a középső darab, A koponya magyarországi ősbemutatóját a Thália Színházban láthatják. Az előadást első kőszínházi rendezéseként Zayzon Zsolt, társulatunk színművésze jegyzi.
Négy jó barát: Zoli, aki karrierista felesége helyett maradt otthon a gyerekekkel; Gábor, a menő ügyvéd kemény elvekkel; Misi a négy gyereket szerény ám annál boldogabb körülmények között nevelő apuci; és a még mindig megállapodni képtelen Tomi - Zoli lakásán gyűlnek össze, hogy míg hármójuk felesége színházba megy, addig ők vigyázzanak az ott alvó gyerekseregre. Gábor tanácsára bébiszittert hívnak, hogy néhány órára ki tudjanak szabadulni. Esti kiruccanásuk tervét Tomi bejelentése akasztja meg, miszerint a főnökének lánya tőle vár gyereket. A három barát mindent megtesz, hogy az életimádó szingli Tomiba „lelket öntsön”. Szakítás, lánykérés, szülés, gyereknevelés: a három tapasztalt apuka mindenben tud tanácsot adni, és természetesen azt a lehető leghumorosabb és legőszintébb módon. Két órás felhőtlen szórakozás kényelmes vacsoraszínházi körülmények között szingliknek, házasoknak, újra kezdőknek. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 12.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 11.900 Ft
A Lúdas Matyi a harmadik, gyerekeknek készülő előadásunk. A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt. Itt minden és mindenki "libából" van. A szereplők a darab igényei szerint változnak libából emberré. A főliba - Galibának hívják - a cselekmény mozgatója és még a díszletet is egy liba "alakítja". Csupa humorral, fordulattal megtűzdelt darab, kitűnő zenével.
Interaktív táncmese Halász Judit zenéjére. A Közép-Európa Táncszínház társulata az óvodás és kisiskolás korosztályt célozza meg előadásával, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Halász Judit dalai inspiráltak. Életre kel benne a híres-neves Kócbaba, aki egy kisfiút és kislányt izgalmas kalandokra visz magával. Közben pedig a címadó dal mellett, olyan klasszikusok hangzanak még el, mint a Papvihánc, a Marci öltözik vagy a Szitakötő! Vidám dalok, izgága táncosok, közös játék a kicsikkel – ez vár minden érdeklődőt a Nemzeti Táncszínházban! Táncolják: Közép-Európa Táncszínház. Videó installáció: Czeglédi ZsomborFényterv: Selmeczi MercédeszZenei szerkesztő: Madla Művészeti menedzser: Sóthy VirágGenerál menedzser: Gerlits Réka
Nem nagyon van időszerűbb, provokatívabb és elképesztőbb történet a Networknél. Sidney Lumet sokszorosan Oscar-nyertes filmjének látványos színpadi adaptációja apokaliptikus szatíra a média pokoli hatalmáról. Howard Beale, az esti Híradó bemondója. Amikor huszonöt év után alacsony nézettség miatt a csatorna kirúgja, végső kétségbeesésében közli, hogy élő adásban lesz öngyilkos. A morbid bejelentés példátlan reakciókat szül - az egész világ a feje tetejére áll… További szereplők: Bartha László | Boda Attila | Boronkay-Szalay Olimpia | Bányai Mirjam | Csongor Nóra | Gats Éva | Gyöngyösi Márton | Juhász Lajos | Kele Gábor | Kovács József | Kovács Norbert | Nyulászi Fruzsina | Popovics Gyula | Sáfár-Kovács Zsolt | Suba Attila | Tóth Mihály
Családtörténet. Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A Régimódi történet önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként. Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása a József Attila Színházban, sztár szereposztással. Kislenke: Tournecuillert Lili / Mogyoró VirágStenzinger: Sinka EdinaLórika: Nagy FerencÁcs Lajos: Horváth BarnabásBartók Bella: Kucskár KamillaGerecz: Varga LeventeHalmi: Brunczlík PéterTánckar: Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab RolandZenész (cimbalom): Gódor ErzsébetZenész (hegedű): Ottlik Ádám
A Magyar Népmese Színház előadásban. „Szegénylegény vagyok én”, … veszi nyakába a világot Áron a juhászlegény. A varázskrajcár azonban, amit édesapjától kapott felruházza őt, hogy ha helyén van az esze, szerencsésen helyt tud állni. Nem csoda hát, hogy a repülő kastély királykisasszonya Jázmin, rögtön beleszeret.
2016 Szent Márton éve, aki Pannoniában (Szombathelyen) született. Egyrészt e tények, másrészt az a felvetés ihlette a darabot, mi volna, ha Márton, az egykori hittérítő alakja megjelenne a mai korban a hitevesztettek közt, a pszichiátria zárt osztályán, ott, ahol olyan betegeket kezelnek, akiknek odakint, a modern társadalom elvárásokkal teli, rohanó világában kicsúszott lábuk alól a talaj.
Tragikomédia két részben – az Ascher Oszkár Színház előadása A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen -, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek.E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, a barátnőjével s legfőképpen az ő München közelé¬ben élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és remény¬telen szerelmét ráerőszakolja a világra. Hogy célját elérje, nem riad vissza semmitől: hazudik, pletykázik, leselkedik és veszekszik. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagy¬szájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak. Bukásra ítélt küz¬de¬lem ez, mégis ő lesz a győztese – igaz, drágán fizet érte. A győzelem órája már az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőtt, ki¬égett város füstölgő falai fölött. /Örkény István/
A Hagyományok Háza és az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület hagyományteremtő szándékkal egy új program sorozatot hozott létre múlt év őszén 'Közös ég alatt' címmel, ahol egy színpadon mutatkoznak be a néptánc ifjú tehetségei és a Magyar Állami Népi Együttes táncos szólistái.Az első alkalom sikere arra ösztönzött minket, hogy újra két kiváló néptánc műhelyt invitáljunk reprezentatív előadásunkban a Hagyományok Háza színpadára. Ezúttal a vidéki együttesek közül is kiemelkedő és bátran új utakat kereső Alba Regia Néptáncegyüttes és a Budapesten kiemelkedő tevékenységet folytató Kincső Néptáncegyüttes fiatal tehetségeit láthatjuk egy előadásban Magyarország kiemelkedő hivatásos táncművészeivel. Közreműködők:Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekaraEgyüttesvezető: Mihályi GáborFőigazgató-helyettes, művészeti vezető: Pál István SzalonnaAlba Regia AMI - T.G. csoportjaMűvészet vezető: Majoros Róbert és Majorosné Szabó VeronikaKoreográfusok, csoportvezetők: Majoros Róbert és Majorosné Szabó VeronikaKincső Néptáncegyüttes Kiskincső és Ifjúkincső csoportjaiMűvészeti vezető: Mosóczi IstvánKoreográfusok, csoportvezetők: Baloghné Vatai Barbara, Mosóczi István, Móga Bence
Székely Csaba darabja – a mindenkori áldozatok drámája is. Hogy mi teszi valójában azzá? A másik főszeplő, a kamaszlány, aki a világ kegyetlenségét egyszerűen természetesnek találja, mert ebbe nőtt bele, mert nincs választása, az ellene elkövetett családon belül bűnöket – az apa lelki terrorjait, fizikai kínzásait – rendjének valónak fogadja el, nem kérdőjelezi meg azokat, ezért nem is képes lázadni a helyzete ellene, hiszen abban érzi „otthon” magát. A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában. Székely Csaba a mai magyar drámairodalom egyik legeredetibb hangú drámaírója, aki annak idején a Bánya-trilógiájával berobbant az erdélyi, nem sokkal később a magyarországi színházi életbe is. Hangfelvételen közreműködik: Náray Erika