Jászberényi Sándor írásai alapján. „Több mint negyvenöt fok, a levegő tele van finom szemű homokkal. Tizenkét órája megyek asivatagban dombra fel és dombra le, hogy elérjem a várost, amit mindig megpillantok a dombtetőről.Egyre kevésbé hiszem, hogy eljutok odáig. Hiába gyalogolok lassan már fél napja, nem jutokközelebb. Persze lehet, hogy sokkal régebb óta gyalogolok. Az időt még Alexandriában veszítettem el.Nem tudom biztosan, hol. Talán a Tugaréja kávéházban a kornison, reggeli után, amikor a lapokatolvastam és még csípte a nyelvemet a kardamom. Nem néztem hátra, hogy mit hagyok az asztalon,amikor felálltam. Aztán lehet, hogy az ipari kikötőben történt a dokkoknál, amikor halat vettem. Agázolajszagú halásznál hagyhattam, miközben tegnapi lapokba csomagolta a tintahalat. Elhagyhattam az Omilos görög klub homokos te ngerpartján is, az örökbérletemmel együtt, miközben könnyű söröket ittam a kék-fehér csíkos napernyők alatt. Az sem kizárható, hogy ő vitte el a gyerekkel együtt.Bekerült a bőröndbe a csomagolás során, két pelenka és a dobozos bébiételek közé. A lényeg, hogyelveszítettem az időt és hiába kerestem, a becsületes megtaláló nem jelentkezett. Azóta mindig csakmost van.”„- Mióta is vagy a khilafában?- Már két éve. Bár imádkoztam érte, hogy szólítson magához, eddig megtartott az Isten. Te miótavagy velünk, testvér?- Allah kegyelméből négy hónapja. Én is mártír szeretnék lenni, ha Allah engedi.- Mashallah. Hogy tetszik az élet a kalifátusban?- Csodálatos. Végre igazi testvérek között lehetek.”Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám D Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival. 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat. Média design: Juhász András. Rendezőasszisztens-gyakornok: Dávid Áron e.h.
Egy kockázatos bankrablás, és egy kockázatos rendőri akció. Egy gengszter, aki fiaként szereti a beépített rendőrt, és egy gengszterfőnök, aki elnyomja a fiát.
Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi événekdíszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a becses publikumot. Az Operettszínház épületének megálmodója és építtetője, Somossy Károly minden idők legnagyobb magyar életművésze volt. Élete több kalandregény témája lehetne. Nemcsak Budapestet tanította meg mulatni, hanem egész Európát. Az 1894-ben megnyílt Somossy Orfeumba jártak szórakozni a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is. A leendő angol király, VII. Edward is gyakori vendége volt az Orfeumnak, és az ős csárdáskirálynő, Carola Cecília kegyeit kereste. Somossy építtette föl a magyar Las Vegast: a Konstantinápoly Budapesten nevű vigalmi negyedet is. Az orfeumi miliőben gyökerezik Kálmán Imre operettforradalma, a 20. század első felének magyar előadóművészete, irodalmunknak az a vonulata, melyet Krúdy Gyula és Heltai Jenő neve fémjelez, de bizony Hollywood és a Broadway megálmodói közül is többen ebből a világból merítettek ihletet. Ebbe a varázslatos miliőbe röpít vissza Az Orfeum mágusa című nagyoperett, amely egyféleképpen a Csárdáskirálynő előtörténete. Bolond világ ez, mindenki úgy mulat, mintha nem lenne holnap. Somossy az éjszaka királya, és úgy is él, mint egy király. Szeretője az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyúttal üzlettársa is: együtt fosztogatják a mágnásokat. Minden a legnagyobb rendben zajlik, mígnem Somossy felfigyel egy új tehetségre, a sziporkázó Bellára, az Orfeumba pedig nagy csinadrattával bevonul Lazarovics Zdénkó, a Monarchia leggazdagabb mágnása, aki Carola Cecília kezét jött megkérni. Somossy irodájába ugyanekkor váratlan látogató érkezik: Ármina, a felesége, aki megelégelte férje kicsapongásait. A szelíd feleség harcos sárkánnyá vedlik. Az éles eszű új primadonna kemény diónak bizonyul mind Somossy, mind Carola Cecília számára, a könnyű prédának tűnő, bohó búzamágnás, Zdénkó pedig a lehető legkeményebb ellenfélnek, bármennyire imádnivaló bohóc is. Kitör az őrület. A szerelmi szálak gordiuszi csomóvá bonyolódnak, mindenki mindenkibe szerelmes – és a hatodik hősszerelmes, a herceg még meg sem érkezett. Az Orfeumban fogadásokat kötnek, hogy ki lesz a győztes. A helyzetet kihasználva Somossy ellenségei is akcióba lépnek, a mágus meggyilkolását tervezik, és a szédült, érzelmes komédia átcsap vérizgalmas thrillerré. Pedig a herceg még mindig nem érkezett meg… Ki győz? Somossy vagy a haragosai? A feleség vagy a szerető? Vagy ennél komplikáltabb a végkifejlet? Váratlan fordulatok sokasága után kiderül. Csak annyit árulhatunk el, hogy egy győztes garantált: a 3. évezredben ismét feltámadt magyar operett.
Az egyik leghíresebb angol bulvárszerző darabja alaposan megdolgoztatja a rekeszizmokat. A londoni ősbemutató idején az újságok azt írták: "az előadás előtt nevetés elleni pirulákat kellene osztani a nézőknek."A helyszín London egyik elegáns kórháza, ahol a világ minden tájáról odasereglett neurológusok konferencián vesznek részt. A nyitó előadást Dr. Mortimore tartja, akihez váratlanul betoppan tizennyolc évvel ezelőtti szeretője Tate nővér, ráadásul ennek a titkos viszonynak a "gyümölcse", Leslie is. A főorvos szorult helyzetbe kerül, s nem lévén más választása kollégáját, a kissé kétbalkezes Dr. Bonneyt kéri meg arra, hogy ideiglenesen vállalja az apaságot... Innentől kezdve aztán az események szédítő tempóban követik egymást. (Besenczi Árpád)"A kórház steril folyosóján az emberek sokszor tele vannak szorongással, néha félelemmel és aggodalommal. Talán ezért is felszabadító, ha a "nagy fehér köpenyesekről" is kiderül, hogy ugyanolyan gyarlók, mint bárki közülünk. Amikor mindenki látja, hogy meztelen a király, akkor a legfrenetikusabb a nevetés, kacagás. Jó szívvel ajánlom minden orvosnak és beteg(é)nek - akár terápiás célból is - e darabot, de szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne felejtse el előtte a kockázatokról és mellékhatásokról megkérdezni kezelőorvosát vagy gyógyszerészét." (Dr. Gárdos László, osztályvezető főőorvos)
Amilyen színes és meseszerű elemekben gazdag A Rajna kincse, olyan sodró lendületű és szenvedélyes A nibelung gyűrűjének második estéjét kitöltő zenedráma, A walkür. A két egymástól elszakadt testvér, Siegmund és Sieglinde viszontlátása torokszorító, az ifjú hős halála megráz és felkavar, a tudat mélyén elfojtva szunnyadó emlékek felszabadulását ábrázolva Wagner a freudi pszichoanalitikus gondolkodást előlegezi meg. Lélekelemzés drámai események árnyékában: ez A walkür. A Rajna kincsét 1869 szeptemberében láthatta-hallhatta először a közönség, A walkürt 1870 júniusában. Mindkét előadás Wagner odaadó patrónusa, II. Lajos bajor király türelmetlen sürgetésének engedve valósult meg, a Müncheni Királyi Nemzeti Színházban. Bár a Ring minden operája különálló alkotásként is megszólaltatható, A walkür talán A nibelung gyűrűjének az a része, amely leginkább megállja a helyét egymagában, s amelyet, mivel szervesen kapcsolódik a német romantikus operai hagyományhoz, legtöbbször és legszívesebben játszanak önálló műként. A Müpa Fischer Ádám művészeti vezetése által fémjelzett Ring-ciklusának a kezdetektől kivételes erénye a rendkívüli teljesítmény, melyet a vokális előadógárda nyújt, a négy művet a szerzői előírásnak megfelelően négy egymást követő napon szólaltatva meg. A walkür idei előadásán színpadra lépő Brünnhilde a Wagner-napok történetének egyik legjelentősebb közreműködője, a svéd drámai szoprán, Iréne Theorin. Nemcsak ő csap össze élesen Johan Reuter Wotanjával, de a Frickát alakító Schöck Atala is. Siegmundot a dán tenor, Magnus Vigilius kelti életre, akivel legutóbb 2021-ben online közvetítésen találkozhatott a Müpa közönsége, Hundingként pedig a 2022-ben beugrással debütált Jongmin Parkot láthatjuk-hallhatjuk, aki 2024-ben nemcsak ebben a szerepben, hanem Fafnerként is remekel. Sieglindét Karine Babajanyan formálja meg, aki 2022-ben nagy sikerrel debütált ugyanebben a szerepben a Budapesti Wagner-napokon. Hunding: Jongmin Park Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik az előadás. A hős azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász.
Ha A Rajna kincse közönsége felfigyelhet bizonyos meseszerű elemekre, a Siegfried A nibelung gyűrűjének az a zenedrámája, amely leginkább elvarázsolja játékosságával a nézőt. Nem csoda, hiszen erdőben járunk, ahol egy törpe egy talált gyermeket nevel fel, s ez a kardot kovácsoló ősgermán Erős János szilaj és zabolátlan indulatú. Azután persze találkozunk sárkánnyal, titokzatos öreg Vándorral, sőt, az erdei madár is megszólal, hogy hősünket tanácsokkal lássa el. A gonosz megbűnhődik, a jó elnyeri jutalmát, a szerelmesek egymáséi lesznek - ahogy az a jó mesékben szokás. A Siegfried A nibelung gyűrűjének talán az a zenedrámája, amely a legtöbbet bízza egyetlen énekesre. A címszerep méltó elnevezéséhez, nehéz súlyokat rak alakítója vállára, e súlyokhoz tehát erős vállak kellenek - ami esetünkben teherbíró hangszalagokat jelent. Siegfried megformálóját, a kiváló német hőstenort, Stefan Vinkét már máskor is volt alkalma szívébe zárni a Budapesti Wagner-napok közönségének, és korábbi nagyszerű teljesítményére emlékezve jogosan tekinthetünk örömteli várakozással az újabb találkozás elé. Partnerei a Budapesti Wagner-napok idei ciklusának oszlopai: az ifjút rejtélyes kérdésekkel vizsgáztató Vándorként megjelenő Wotan szerepében Johan Reuter, a torz lelkű Mime ármányos gondolatait elénk táró Jürgen Sacher és a megtestesült Ártó Szándék, a bosszúszomjas Alberich, Jochen Schmeckenbecher. A dél-koreai basszus, Jongmin Park Fafnerként lép a színpadra (miután A walkürben Hundingot is megformálta). Erda szólamát a Müpa Ring-produkcióinak régi erőssége, Gál Erika énekli, erdei madárként Zemlényi Esztert hallhatjuk. A lángok által őrzött Brünnhildét, aki a III. felvonásban Siegfried csókjától új életre ébred, Magdalena Anna Hofmann személyesíti meg. Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Fafner: Jongmin Park
A nibelung gyűrűje egyik legnagyszerűbb dramaturgiai remeklése a dermesztő kontraszt, amely a Siegfried befejezésének ujjongása és Az istenek alkonya balsejtelemmel terhes fojtottsága között feszül. Az utolsó zenedrámában a végzet beteljesedik, a gyűrű átka utoléri a gyanútlan ifjú hőst, akit tőrbe csalnak ellenségei. A lova nyergében máglyára ugrató Brünnhilde halálával Wagner világégést vizionál, ám a zenedráma utolsó hangjaiban szétárad az újjászületésbe vetett hit mindent betöltő fénye. Ellentétben A Rajna kincsével és A walkürrel, a Siegfried és Az istenek alkonya nem szólalt meg önálló műként előzetesen: első előadásuk a teljes tetralógia ősbemutatója alkalmából, a Festspielhaus megnyitásakor valósult meg Bayreuthban, 1876 augusztusában. A Müpa teljes Ring-ciklusa első ízben 2008 júniusában került közönség elé, és azóta világhírűvé vált. Három legfontosabb meghatározója a nemzetközi rangú, változó összetételű énekesgárda, amely az évek során nagyszerű felfedezések forrása volt. Állandó Fischer Ádám zenei vezetésének egységes koncepciója és az az asszociációkban gazdag, különleges látványvilág, amely Hartmut Schörghofer rendezését jellemzi. A 2024-es Istenek alkonyában Stefan Vinke formálja meg Siegfried alakját, Guntherként Birger Radde, Alberich szerepében Jochen Schmeckenbecher lép színpadra. Hagen éjsötét szólamának gazdája Albert Pesendorfer, Gutrune Horti Lilla. Brünnhilde jelmezét A walkür után ismét Iréne Theorin ölti magára, a Wotan összetört lándzsájáról hírt hozó Waltraute Láng Dorottya hangján szólal meg. A három Norna Gál Erika, Németh Judit és Brassói-Jőrös Andrea, míg a rajnai sellők hármasát Sáfár Orsolya, Fodor Gabriella és Kálnay Zsófia kelti életre. Közreműködők: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató: Strausz Kálmán)
Shakespeare humoros, félreértésekkel teli, kalandos vígjátéka, az év legrövidebb éjszakáján játszódik, amikor a nyári napfordulót ünnepeljük. Varázslatos, tündérekkel és manókkal átszőtt játék, az atyai szigor elől menekülő szerelmesekről, egyszerű mesteremberekről, valóságos és varázslatos hatalomról, viszályról és megbékélésről. Fény: Urbán Dénes, Lovizer TamásHang: Németh Barnabás, Bárány Barnabás Szereplők: Theseus: Szilágyi Gábor / Berki BenedekHippolyta: Halász Lilla / Szabó NikolettEgeus: Forgács Róbert / László JózsefPhilostrat: Angelusz Ábel / Nyáry BrúnóHermia: Dévényi Aliz / Skaliczki AlizLysander: Szirony Kornél / Marco GrassoDemetrius: Trautmann MátéHeléna: Ungár Éva / Csutoros RoziOberon: Garamvári Ádám / Szentkuti ÁkosTitania: Kertész Borbála / Czirják Janka/ Hoffer AnettPuck: Hunyadkürti Éva / Benesovits ÁronFőtündér:Vaczkor: Kiss Károly / Borsi AndrásZuboly: Geréb Dániel / Szilagyi GáborÖsztövér: Nyáry Brúnó / Dóczi DávidOrrondi: Garamvári Marcell / Borsi AndrásGyalu: Marco Grasso / Palya AndrásDudás: Lucza Gergő / Hegyi Barnabás/ Garamvári Marcell Tündérek: Kamarás Hanna, Zsoldosnak Boglárka, Farmosi Dóra, Keserű Eszter Anna, Egri-Fischer Lola, Sipos Petra, Szobrász Borbála, Kupás Veronika, Ujfalusi Veronika, Orbán Anna, Schrődl Adél Manók: Kiss Ádám, Bocsor-Kovács András
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter Artistaművészek: György Tibor, Kassai Benjámin, Nitas Olivér, Nitas Kevin, Németh György.
Az előadásban gyönyörű dallamok, vérpezsdítő ritmusok, szívhez szóló klezmer muzsika ragadja magával a nézőt. A farmernadrág – blue jeans – kitalálásáról szóló történet egyrészt izgalmas kalandokról, másrészt komoly társadalmi problémákról és egy szép szerelemről mesél.Müller Péter Sziámi szellemes versszövegei, a jól felépített történet látványos díszletek és jelmezek között idézi egy német kisváros piacát, utcát New-Yorkban, egy félelmetes hajóutat a Magellán fok közelében, és aranyásók kocsmáját a hegyekben, San Francisco környékén.A Levi’s nadrág „feltalálása”, Kerényi Miklós Gábor rendezésében, többek között olyan sztárok előadásában elevenedik meg, mint Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Pesák Ádám, Gábor Markó…Az előadás, a 2022-es év elsöprő sikerének bizonyult. 2500 néző tapsolt Siófokon, 1600 fős közönség ünnepelte a darabot Fertőrákoson, és 20 teltházas estén aratott sikert Veszprémben az ottani színházban ez az érzelmes, olykor drámai, mégis szórakoztató előadás. „Álló vastapssal és hatalmas ovációval indult hódító útjára a világsiker musicalje…” Magyar Nemzet„Kero rendezésében, Király Béla kiváló koreográfiái és Jávori Fegya dalai a kicsit borús idő ellenére is izgalomban tartották a nézőket, akiket a drámai történet is a székekhez ragasztott.” Lantos József – Cseppek.hu„…váltakozva garantál némi könnycseppet, a reménykedés izgalmát, illetve a helyzetkomikumok és szóviccek általi mosolyra fakadást.” Ráth Orsolya – Deszkavízió„A produkció a tettvágyó hozzáállás és a kitartás üzenetét hordozza.” Szalai Renáta- Veszprémkukac Müller Péter Sziámi szövegeivel Kállai Gábor és Kállai István darabja alapján készül az izgalmas előadás, amely bemutatja, hogyan született meg a farmernadrág ötlete egy kis német falutól indulva New Yorkon keresztül az aranyásók városáig tartó úton egy fiatalember sorsát követve. A díszlettervező Rákay Tamás, a jelmeztervező Horváth Kata, a koreográfus Király Béla. A Levis Story - A farmerkirály című musical a Kossuth-díjas, kiváló művész, azaz „KERO” rendezésében debütál. Produkciós asszisztens: Sulyok Máté Világítástervező: Bodor Ákos Média designer: Bori Tamás
Opera három részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.Az álarcosbál – a szerző eredeti szándékának megfelelően – III. Gusztáv svéd király történeteként látható az Opera repertoárján a fiatal versenygyőztes olasz rendező, Fabio Ceresa értelmezéseben. Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane