Négy egyfelvonásos balett három részben. Az ország egyetlen klasszikus balettegyüttese új összeállítású kortárs estjén ismét bebizonyítja, hogy nem ismer lehetetlent. Napjaink legjelentősebb nemzetközi koreográfusainak hatalmas energiákat igénylő és felszabadító, a közelmúltban bemutatott darabjaiban a táncművészek elképesztő utazásra invitálják a közönséget az ember belső vívódásaitól kezdve a test fizikai határainak feszegetésein és fékezhetetlen ösztönökön át a tüzes latin-amerikai táncokig. Lukács András / Philip Glass: ÖRVÉNY A Magyar Nemzeti Balett egykori szólistája, Lukács András 2005-ben, a repetitív zene egyik legnagyobb alakja, Philip Glass zenéjére készített pas de deux-je, az Örvény az egyik legnehezebb kettőse lett. A folyékony mozgás, a szólisták közti végtelen harmónia és a koreográfus egyedi stílusa igencsak fárasztóvá és bonyolulttá teszi a jelenetet. Lukács a Magyar Nemzeti Balett felkérésére 2010-ben kilenc párosra bővített változatot készített. A klasszikus technikákon alapuló elemeket és a modern eszközöket ízlésesen és izgalmasan vegyítő Lukács elsősorban cselekmény nélküli koreográfiákat készít, ugyanakkor munkái nagyon is kifejezőek. Jelen munkájában a zene mellett a spirális mozdulatok is kiválóan illusztrálják a víz örvénylését; a vízét, melybe Az órák című filmben az öngyilkos Virginia Woolf Philip Glass zenéjére belesétál. Koreográfus: Lukács AndrásZeneszerző: Philip GlassVilágítástervező: Lukács AndrásJelmeztervező: Herwerth MónikaJelmezkivitelező: Szomolányi ZsókaPróbavezető balettmester: Venekei Marianna William Forsythe / Franz Schubert: A TÖKÉLETESSÉG SZÉDÍTŐ EREJE – The Vertiginous Thrill of Exactitude William Forsythe amerikai balettművész és koreográfus a Stuttgarti Balettnél kezdett önálló műveket alkotni. 1984-ben nevezték ki a Frankfurti Balett élére, ahol 2004-ig meghatározó vezetője volt az együttesnek. Legnagyobb példaképének Balanchine-t tekintette. Művészetére jellemző, hogy a klasszikus technikából indul ki, de akár a szélsőségekig képes továbbvinni azt. Ennek példája A tökéletesség szédítő ereje – The Vertiginous Thrill of Exactitude című 11 perces darab is, amely három női és két férfi táncosra készült: szólók, pas de deux-k, pas de trois-k és együttesek váltakoznak cselekmény nélkül Schubert 9. (Nagy) C-dúr szimfóniájának virtuóz és fennkölt utolsó tételére. A klasszikus technika előtti főhajtás ez a mű, amely ma már az egyik legnagyobb kihívásokat támasztó rövid balettnek számít. A Középre, kissé megemelve (In the Middle, Somewhat Elevated) után ez volt a második Forsythe-darab, amelyet a Magyar Nemzeti Balett repertoárra tűzött. Koreográfus: William ForsytheZeneszerző: Franz SchubertDíszlet- és világítástervező: William ForsytheJelmeztervező: Stephen GallowayMűszaki felügyelő: Sebastian RietzBetanító balettmesterek: Noah Gelber, Amy Raymond, Agnès NolteniusPróbavezető balettmester: Balaban Cristina Lányok: Földi Lea, Kosyreva Diana, Skrypchenko OlhaFiúk: Morimoto Ryosuke, Guerra Yago Hans van Manen / Astor Piazzolla: 5 TANGÓ Hans van Manen azon kevés koreográfus közé tartozik, akinek a klasszikus balett és modern tánc, illetve más mozgástechnikák ötvözésével sikerült széles körben népszerűvé tennie a modern balettet. Ő az egyik úttörője azoknak a táncművészeknek, akik segítségével, főleg a '60-as években, sikeresen létrejött az a mára már teljesen elfogadott forma, melyben az akadémikus és egyéb tánctechnikák szintézise jelenik meg. Az 5 tangó Astor Piazzolla zenéjére készült. A műből, amely igazi közönségkedvenc, árad a tüzes energia. Tangó egy kis extrával. A koreográfia kerüli a megszokott, sztereotipikus mozdulatokat: a hat párra komponált elegáns táncműben a klasszikus balett hűvös formalitása olvad össze a modern táncnyelv elemeivel, miközben a darab mélyen gyökerezik a tangó és Piazzolla szenvedélyességében és drámaiságában. Koreográfus: Hans van ManenZeneszerző: Astor PiazzollaVilágítástervező: Jan HofstraDíszlet- és jelmeztervező: Jean-Paul VroomBetanító balettmester: Rachel BeaujeanPróbavezető balettmester: Szakács Attila Szóló lány: Felméry Lili, Beck MariaSzóló fiú: Leblanc Gergely, Balázsi Gergő Ármin Sol León & Paul Lightfoot / P. Prado – A. Dominguez – E. Lecuona – R. Barretto – Trio Los Pancho: SAD CASE „Utólag vesszük csak észre, hogy az energia minden. Amikor a Sad Case-en dolgoztunk 1998-ban, Sol terhessége már előrehaladott állapotban volt, az érzelmek és a hormonok az egekben jártak. A nevetés, az őrület és az előttünk álló ismeretlen adta izgalom növelte hormonszint maga volt e mű köldökzsinórja” – emlékszik vissza a balett keletkezésére az angol Paul Lightfoot, aki partnerével, a spanyol származású Sol Leónnal egyszerre jegyzi az előadás koreográfiáját, díszlet- és jelmeztervét. 2020-ig León művészeti tanácsadója, Lightfoot pedig művészeti vezetője volt a Holland Táncszínháznak (NDT), és közösen mintegy hatvan alkotást hoztak itt létre, köztük a Sad Case-t, melyre kétségkívül munkásságuk egyik főpilléreként tekinthetünk. A darabban a mexikói mambó zenére látható meglepő mozdulatok tükrözik a szatirikus és a komoly közötti feszültség folyamatos keresését. Az OPERA régi álma és terve vált valóra azzal, hogy a magyar közönség számára is láthatóvá tette ezt az ellenállhatatlan, modern táncdarabot. Koreográfus: Sol León, Paul LightfootZene: Perez Prado, Alberto Dominguez, Ernesto Lecuona, Ray Barretto, Trio Los PanchosVilágítástervező: Tom BevoortDíszlet- és jelmeztervező: Sol León, Paul LightfootTárs-színpadra állító balettmester: Lou MenghanPróbavezető balettmesterek: Venekei Marianna Lányok: Starostina Kristina, Takamori MiyuFiúk: Palumbo Valerio, Kiyota Motomi, Sardella Francesco
Egy Nő és egy Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. A gyerekvállalással kapcsolatos dilemmák egész sora vetődik fel.
Ferdinánd és Luise szerelmesek. De szüleik származása, a rangkülönbségek, a hatalmasok ügyeskedése, valójában minden külső körülmény ellenük dolgozik. Néha kegyetlenül és tevékenyen, máskor csak lassan, bizalmukat és reményeiket apránként emésztve fel. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. A lüktető, költői nyelvezetű szöveg sodrásában magasból mélybe, együttérzésből megvetésbe, reményből kétségbeesésbe, majd vissza – így sodor magával minket a fordulatokkal teli történet. Továbbá: Bálint Barna, Biczó Anna, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Laura, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Mezei Ábel, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Tóth Brigitta, Vati Luca, Viola Péter, Vitárius Orsolya
Párizs a szerelem, a művészet és az őrületig fokozott családi tragikomédiák otthona – főleg ha a lázálmok specialistája, Jean Cocteau fejéből pattan ki az alábbi történet. Yvonne egy öngyilkos hajlamokkal küzdő anya, aki megszállottan imádja egyszem fiát. Michel a felnőni képtelen fiú, aki pechére egy ilyen anya mellett bele mer szeretni egy fiatal lányba – és ott áll köztük Georges, az apa, akinek nagy magányában sikerült belezúgnia pont ugyanebbe a titokzatos szeretőbe. Ebben a fájdalmas titkokkal telepakolt őrületben igyekszik rendet vágni a nett és poroszos nagynéni, Léonie – aki valaha, úgy huszonhárom évvel ezelőtt, még az apa menyasszonya volt. Az ötszereplős, végletekig feszített színmű felér egy mesterkurzussal, ha érzelmi zsarolást, házassági titkolózást és szerelmen belüli hidegháborús taktikát tanulnánk. Persze az ilyen családi összecsapások tőlünk sem idegenek. Kelemen József, társulatunk főrendezőjének rendezésében megnézhetjük, hogyan csinálják ezt világszínvonalon a franciák.
Rövidhír egy száz évvel ezelőtti Pesti Hírlapból: Kökény Pál szabósegéd ifjú élettársa tegnap vajúdni kezdett. A szabósegéd elrohant, hogy elhívja a közeli bábát, idegességében azonban bement az első snapszbutikba, majd kocsmáról kocsmára járt, s a bábáról teljesen megfeledkezve éktelen kiabálást vitt végbe, és éltette a szocializmus tanait. A rendőrség beszállította, ahol kijózanodván elmondta, hogy csak kisgyermeke születése előtt akarta a világot megjavítani... E cikk csak kiindulópont. A darab a máról szól, és színészi improvizációk nyomán születik. A föld meglódul alattunk, mint a centrifuga, és a színészek minden érzésüket a szuroksötét éjszakába beleüvölthetik.... "Felhívjuk figyelmüket, hogy a Szaturnusz Gyűrűje című stúdiószínházi előadásunkon, a nézőtér első három sorában párnákon foglalhatnak helyet. A stúdióban a helyfoglalás érkezési sorrendben zajlik."
Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain. A bájos történet akárhol játszódhat, ahogy a cím is jelzi egy megfoghatatlan, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy meghatározatlan helyen. Szereplői, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, vagy Vacskamati, a nemtörődöm macska, Mikkamakka a "bandavezér", vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa, esetleg Ló Szerafin, a kéksürényű csoda, csupa kedélyes lények, akik együtt töltik idejüket, barátok, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen ez a történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa közhelyről, amit azonban mégsem lelünk hétköznapjainkban. Teli humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe?. Ami reméljük nemcsak a színpadon létezik!
A vígszínházi változatot készítette: Hársing Hilda és Rudolf Péter Bécs városa az erkölcsi romlás útjára lépett. Virágzik az alvilág, szaporodnak a bordélyházak, terjed a korrupció és a prostitúció... Vannak ugyan szigorú törvények, de se nem alkalmazzák, se nem tartják be őket. Az uralkodó tehetetlen, úgy dönt, egy időre átengedi a hatalmat egy tiszta erkölcsű, nemes lelkű férfiúnak, hogy állítsa ő helyre a morális rendet. Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátéka nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel. Továbbá: Birta Márton, Harangozó Boglárka, Miskolczi Renátó.
Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be - és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki. A kezdetben felszínes, értelmetlen párbeszéd egyre váratlanabb fordulatokat vesz, míg végül kegyetlen végkifejletbe torkollik. A fekete humorral átitatott, metafizikai kérdéseket is boncolgató dialógus detektívtörténetként hozza felszínre a sötét múltat… Az előadást Amélie Nothomb belga írónő azonos című regénye nyomán Ilja Bocsarnyikovsz állította színpadra.
Az angol Brandon Thomas „Charley nénje” című darabja minden színházi rekordot megdöntött már. Az 1892-es londoni, szilveszteri ősbemutatója óta nem telt el egyetlen nap, hogy a világ színházai közül valamelyikben ne játszották volna. Pesten először 1897-ben mutatták be a darabot, majd 1928-ban, Csortos Gyulával a főszerepben újították fel. 1970-ben Aldobolyi Nagy György új, fülbemászó, napi slágerként dúdolható betétdalokat komponált a műhöz, melyek dalszövegeit a szintén zseniális Szenes Iván írta. Nem véletlen, hogy a Charley nénjét az elmúlt 50 évben minden évadban műsorra tűzte legalább egy hazai színház. A Mandala Dalszínház Mikó István Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezésében mutatta be a darabot, mellyel célunk az igényes szórakoztatás. Nem csupán a magyar nyelven szóló kellemes melódiákért esett a választásunk a darabra, hanem a zseniális, fordulatokban és gegekben gazdag és igényesen megírt történet miatt is: Jack és Charley szerelmes diákok Oxfordban, akik imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak. Erre a célra kapóra jönne Charley Dél-Amerikába szakadt nagynénje, ő azonban késik, ezért a fiatalemberek egy barátjukat öltöztetik fel és mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d’Alvadorezt. Minden remekül alakul mindaddig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik…
Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
Mi történik akkor, ha egy adminisztrációs hiba folytán két színésznőt közös szobában helyeznek el egy idősotthonban?Normális esetben semmi. De ha egyikük maga a forgószél, másikuk a sima tenger, egyik az örömök korlátlan habzsolója, a másik egyenként megfontol minden mosolyt, egyik az életigenlés, a másik már mindenről lemondott, ráadásul közös a régmúltjuk és messze nem rózsás, akkor felkészülhetünk, hogy ez a színészotthoni szobácska az elkövetkező hetekben nem a béke szigete lesz, ámbátor még pálmafa is nő majd a közepén - és ez nem valami olajág-szerű szimbólum, hanem a kézzelfogható, sőt felfújható valóság.Hogy fenekestül felforgatják egymás életét a mi legnagyobb örömünkre, az borítékolható, de a kimenetel váratlansága és katarzisa is mellbevág majd.Önfeledt nevetés és torokszorító pillanatok két felvonásban két remek színésznőtől, Hűvösvölgyi Ildikótól és Bencze Ilonától.
Bíró Bence 2019-ben elnyerte az Örkény István Drámaírói Ösztöndíjat, 2022-ben a Kortárs Magyar Dráma-díjat. A magyartenger az első egész estés önálló színdarabja, egy kortárs családi dráma. Huszonnégy óra egy balatoni nyaralóban. Egy tipikus családi ünnep nem mindennapi módon bemutatva. Talán komédia, hat férfi, négy női szereplő, viharfelhők a tóparton, sok beszélgetés a politikáról, a színházról, kevés cselekmény, öt kiló szerelem és fegyveres kertitörpék. „A Balaton régen sós volt, tudtátok? A könny sós, mint az izzadság. Még az isten könnye is. Csak aztán annyira nem törődött velünk az isten, hogy még sírni is elfelejtett miattunk. A tóból meg szép lassan elpárolgott a só. Az élet sója. Így szűnt meg a magyar tenger.”
Mese hiénákról és sakálokról, az elveszett Atlantiszról, háborúról, halálról, Bálintról és Júliáról. Förtelmek és tünemények, és egy „résnyi ragyogás”, az ifjúság. Dramaturgkonzulens: Kovács Krisztina
Mi történik a három nővérrel, miután Csehov darabja véget ér?Eljutnak valaha Moszkvába?És mi lesz Natasával?Olga, Mása, Irina és Natasa a ’20-as évek káoszában.Olga, Mása, Irina és Natasa a ’60-as évek összezártságában.Olga, Mása, Irina és Natasa a kétezres évek elejének kifordult világában.Életművésznők a teljes 20. században.Selmeczi Bea újrateremti a három és fél nővér életét Csehov, Petrusevszkaja, Ulickaja és Szvetlana Alekszijevics alapján. A gondolatkísérletet Telihay Péter viszi színre, akinek a nevéhez már számtalan Csehov-rendezés fűződik. Világítástervező: Gallai Krisztián
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
Mit tegyünk, ha egy nap maga a Halál keres fel minket otthonunkban? És ha emléktáblánkat még életünkben elhelyezik a házunk falán? Hogyan búcsúzik a színpadtól és legendás partnerétől az ünnepelt primadonna? És hogy ér véget a találkozás egy régi szerelemmel? Van-e hatékony megoldás arra, hogy végre befejeződjék egy bosszantóan elhúzódó lakásfelújítás? Mitévők legyünk, ha a bálványozott jövendőmondó jóslata sehogy sem akar bejönni? És milyen titkokat őriz egy anya, egy szomszédasszony vagy egy tökéletes partinak tűnő jóképű fiatalember? A hosszú élet titka tizenhat története Magyarországon játszódik a huszadik és a huszonegyedik században és egytől egyig rólunk szólnak. Nagyszerűségünkről és kisszerűségeinkről, lágy- és kőszívünkről és arról, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novelláskötetet jegyző Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egysokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban. Rényi Ádám írásai alapján a színpadi változatot írta: Enyedi Éva és Rényi Ádám. Animációs tervező: Fábián Nikolett
Gogol Egy örült naplója című "pétervári elbeszélését" állítja színpadra Bodó Viktor 2016 nyarán monodráma formájában.Az előadás bemutatójára Szegeden a Thealter Fesztivál keretében kerül sor 2016. júliusában, míg a budapesti premier a Jurányi Házban lesz 2016. szeptember 24-én.A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színházbeli híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos "szereplője", a Keresztes Tamás által tervezett díszlet lesz, valamint az atmoszférát megteremtő looper lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje.Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? - erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2016-ban is ugyanolyan aktuális.
Mösziő Barnier-nek rengeteg sok vállalata és rengeteg sok pénze van. És két lánya, de csak az egyikről tud. És a két lányának három kérője. És az egyik lányának elhiszi, hogy terhes. De amikor beosztottja, Christian beállít egy ékszerekkel teli bőrönddel, már semmi nem érdekli, csak a bőrönd. Viszont bőröndből is van még kettő. Ilyet még életében nem látott, pedig olyat is látott, amit nem vallott be senkinek. Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.