Színház

Szakácskönyv a túlélésért

színmű, magyar, 2014.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Szokatlan előadással lepi meg közönségét a Gólem Színház. A Lichtenwörthöt megjárt Endrei Istvánné született Weisz Hedvig – NAGY MARI alakításában – az ételeken keresztül meséli el az életét.

(Czingel Szilvia azonos című könyve alapján)
Hogyan múlatja az ember az idejét egy fogolytáborban, miközben éhezik? Milyen étel jellemző leginkább a magyar kommunista évekre? Milyen is az igaz magyar desszert? Lehet-e a szombati kalácsot zsírral készíteni?
Előadásunkban a XX. század magyar történelmét recepteken keresztül mutatjuk be. Hédike/Hédi/Hédi néni konyhája eleinte játékokból, a táborban töltött hónapokban képzeletbeli eszközökből és alapanyagokból, az azt követő években ételjegyekből, majd a Magyar Szocialista Népköztársaság termékeiből, végül ’89 után igazi magyar hozzávalókból állt.
Hédi vacsorára látja vendégül a 35-40 fõs közönséget, akik a nagy családi asztal mellett hallgatják-nézik-eszik végig az elmúlt évszázadot.
A Centrópa Alapítvány 2013-ban kiadott életinterjúja és receptgyűjteménye a „Szakácskönyv a túlélésért” a tavalyi könyvpiac egyik legizgalmasabb kiadványa volt. Ez a könyv adja az alapját a darabnak, amit további túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből az előadás rendezője és dramaturgja írtak színpadra.

A(z) Gólem Színház előadása

Bemutató időpontja:

2014. november 2., Gólem Színház

Stáblista:

Hozzászólások

8/10
FElepHánt 2014 nov. 04. - 15:46:40 8/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

SZAKÁCSKÖNYV A TÚLÉLÉSÉRT---Borgula András---Gólem Színház---Kõleves
A Kõleves Vendéglõ lépcsõjén ballagunk fel "Hédi néni nappalijá"-ba, ahol maga Weisz néni, Nagy Mari ültet le a falak mentén körben húzódó, keskeny asztalokhoz. Nekikezd élete történetének, fogfájós kislány, torkos iskolás, pénteki kalácsával minket is megkínál.
Czingel Szilvia visszaemlélezõ regénye alapján Német Virágh és Borgula András alkotta meg a színdarabot, a három szereplõ Gyarmati Dóra ruháit váltogatva, tucatnyi figurát formál meg.
Hay Anna szigorú Mama, majd kritizáló Anyós, a lichtenwörthi koncentrációs táborban rongyos fiatalasszony. Ide kerül a Rotschild Klára Szalon manökenje, Radnay Csilla is, aki eltetvesedik, de a legsúlyosabb megpróbáltatások közben sem hajlandó estélyi ruhájából kibújni. A három nõ "fejben" kezd fõzni, ínycsiklandó recepteket mond fel egymásnak, így
enyhítve az éhség kínjait, így õrizve meg személyiségük autonómiáját. Weisz Hédi füzetkéjébe jegyzi a parázs viták tüzében kikovácsolódó elõírásokat. "Micsoda! Hogy rétestésztába négy tojás?!? Hatot!" - Mi az hogy amennyit felvesz?!?" "Mi az az attasírozás? Hát a glász?"
Ilyen kiélezett hangnemben folyik a vélemények ütköztetése, feledtetve a külvilág rettenetét. Könyöklõ asztalunk pléh-vályúvá alakul , bele is zúdítják a gusztusos moslékot. Nem merjük megkóstolni, el is jön a felszabadulás, a jobb világban Hédi cukrász lesz.
A maszek cukrászdát nem sikerül megnyitni, a tulaj disszidál, az ablakból, kinézve látható, hogy az 56-os csõcselék éppen akaszt a téren. /Kicsit erõs, hogy antiszemiták, ez a hang csak késõbb erõsödött volna fel.../
Borgula András kiválóan kézben tartja csapatát, kidolgozottak, szépen megrajzoltak a szituációk, az életút fordulatai lendületes tempóban elevenednek meg. Nagy Mari mázsás szerepét ezer színnel, hatalmas állóképességgel, egyénisége súlyával hitelesítve varázsolja élménnyé. Mesél, tányért oszt, lekvárt kanalaz, habot ver, sír és nevet, megbékélt mosollyal tekint vissza a túlélt múltba.
Hay Anna démoni szuggesztivitással élteti figuráit, Radnay Csilla kamaszos dinamikával vágja elénk az utolsó stáció, az üzemi konyha undorító alumínium kanalait, markoljuk a rücskös szürkeséget, megadóan faljuk a panírozott húst a hírhedt rizi-bizivel... Mert végül ide jutunk, /...és még juthatunk!/, a szocreál pállott légkörébe, melyben csak ez a gyönyörûen emberi történet, a nagyszerû színészi játék, ez a különös, megkapó elõadás jelent hosszútávú vigaszt.