1941-ben egy öreg hajóács bukkan fel egy ír halászfaluban, és azt állítja, hogy ő az egyetlen túlélője az 1905-ös Déli-sarkra indított titkos expedíciónak. J. C. Sullivan hajóács Norvégiában jelentkezett a Hollandia nevű hajóra, anélkül, hogy ismerte volna az úticélt. A férfi azután további ámulatba ejti a dokumentumfilmeseket, mikor elmeséli valószerűtlen történetét, amelyben ő és a legénység a világ végéig "hajóztak" és vándoroltak, olyan pokolba, ahonnan nincs visszatérés. Sullivannek még fotó- és filmanyaga is volt bizonyítékul.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
Éva Horváth Szabóné
2018 máj. 03. - 20:33:29
10/10
Egyedülálló! Nekem nagyon tetszett. Jó lenne újra megnézni! 10/10!
Én is dokumentum filmként néztem meg, a képminõség egy kicsit gyanúsan jó volt, (Chaplin filmekbõl a 20-as években nem láttunk ilyen jót) de igazából akkor esett le, mikor azt mondta az ember, hogy a 17 kutyából megettek 8-at.
12 perc múlva minimum 20 vahúr húzta a szánokat.............
Ettõl függetlenül, szerintem nem volt idõpocsékolás, nevezzük E. A. Poe és Stephen King, idõben kicsit furcsa egyvelegének, az öreg meséje közben kicsit tényleg hatásvadászok voltak a szünetek ( mondjuk kicsit túlspilázta a szerepét).
Délisarkhoz illõen hûteném kissé a hangulatot. Jól megcsinált film, de azért szerintem elég hatásvadász, a narráció is és fõleg a misztikusba hajló vége, de a második felétõl eléggé untam is, leült a tempója, hogy érezni lehessen a fûtött lakásokban is a drámát. (Speciel én nem fûtök, mert nincs pénzem:))
Az elején a tengeri utazás képei expresszívek, gyönyörûek. Az archív jelleg (elszínezés, roncsolás) kifejezetten megkapó.
basszus... most olvasom, hogy áldokumentum film (kb 5 percet láttam belõle pont a jegesmedvés részt). Meg kellene szereznem valahonnan mert amúgy tényleg kíváncsi vagyok rá, engem meg mondjuk az vezetett meg hogy egy ismerõsöm szintén látta már, de õ sem az egészet és mesélte hogy volt egy ilyen jegesmedvés rész és hogy úgy volt beállítva a film mintha igaz volna, de õ sem tudta pontosan hogy mi is ez, mert se az elejét se a végét nem látta... Tegnap meg kapcsolgattam és mondom miez? Nézem-nézem: jegesmedve... déli sark? Lehet h ez az a film, és ráadásul dokumentum filmként van feltüntetve meg a karika... szóval elég megvezetõ ha csak pár percet lát belõle az ember.
Ha áldoksi elég meggyõzõ.
Egy pillanatra tényleg elhittem, hogy mindenféle népek (Dharma központot megelõzve :) oda nyomulnak ahova, és azért amiért :)
Az alapötlet nem rossz. Tiszta LOST, XIX.századból :)
A nagy öreg Nemere bácsi, meg Daniken apó csak lesne, meg pislogna. kábé így: *_*
Sajna nem tudtam végignézni.
Kábé ott kapcsoltam ki, hogy visszatérnek az eszkimókhoz.
El tudná valaki regélni a végét?
Elõször is méltatlanul késõn adták le.
Másodszor pedig sanszunk sincs arra, hogy másodjára is leadják.:(
Ami nagy kár.
Mert......
A szinkronhang nagyon ott van a szeren.
A leírás hangulatos, igazi vén tengeri medvéé.
Semmi felesleges túlextrázás nincs benne. Itt kifejezetten JÓ !
A rettegtetés õsi gyökeréhez nyúlnak vissza.
(Lásd: Hitchcock mester)
Egy tanulmány (vélemény?) szerint az ember a számára legelképesztõbb dolgokat is elfogadja, ha fokozatosan adják be neki.
és ez itt, ebben a filmben EZER százalékosan átjön.
Érdekel ez a téma már régóta, az átjáró, és a "homorú avagy belsõ Föld" elmélet, ami szerint oda szintén a déli-sarkon keresztül lehet eljutni.
Ez a film egyrészt lenyûgözõ volt a korabeli felvételek miatt, de a Sullivan-féle beszámoló hatásvadász volt, nem volt életszagú, engem zavart ez az egyértelmû "színészkedés". Oké, hogy nincs meg a hiteles beszámoló, vagy nem hozhatták ilyen-olyan okok miatt nyilvánosságra, de számomra élvezhetõbb lett volna, ha egy kommentátor elmondja a tényeket, így nyilván egy 20 perces filmet kellett volna készíteni. Mert így a korabeli felvételek hangulatából durván kiszakított ez a színészkedés, éles volt a kontraszt az eredeti képek és a kitalált tölteléktörténet között.
Félig fikció, félig nem. A történet - a végén mondják is - pár novellából (pl Poe; Elliot
írásaiból) áll össze és! - valós útibeszámolókból is. A felvételek is igaziak, csupán ügyesen
össze lettek vágva, ill. néhol dolgozva. Véleményem szerint érdekes film. Pl. amikor szegény
jegesmedvét lelövik (szintén valós felvétel) és az állat halálát többször megmutatják, egyre
komorabb színekben és lassítva...hát az megdöbbentõ. Peter Delpeut filmjei egyébként szinte
megszerezhetetlenek. Még láttam Tõle a Nitrofilm költészetét, de pl. a felice...felice... c.
mûvét sehol. Pedig jó lenne ha leadnák! Jó szórakozást annak aki fenn marad! Megéri megnézni!
Egyébként olyan érzésed van, hogy egy Poe novellába csöppentél... :)))
Érdekesek a hozzászólások a film mûfajának meghatározásával kapcsolatban.
Véleményem szerint a magyar nézõk számára, - akik általában nem-igen járatosak a mûfaji "finomságok" terén, (amin egy-egy esetben maguk a szakmabeli profik is jól el tudnak vitatkozni!) - szerencsésebb lett volna a " fikciós film" megnevezés! Tudom, hogy ez "szakmailag" nem pontos meghatározás, de a hazai "forgalmazásban" megszokott mûfaji meghatározások (filmeknél, irodalomban stb.) ismeretében tökéletesen érthették volna, hogy milyen jellegû filmre számíthatnak!
Tehát kedves érdeklõdõ: - ez egy érdekes, kalandos film, de ez bizony csak KITALÁCIÓ. Ám, ettõl még nagyon érdekes. Jó szórakozást kívánok!
Nem tudom, egyeseknek mi baja a filmmel. Nem doku?
Nem, ez egy áldokumentarista, úgy nevezett "mondo" film (pl. a Cannibal Holocaust vagy a Mondo Cane is ilyen). Ez egy önálló mûfaj, és a mûfajon belül ez egy remek alkotás. E.A. Poe-tól az Arthur Gordon Pym, Lovecrafttõl Az Õrület hegyei lehettek az inspiráló mûvek - mindkettõ zseniális kisregény.
Az egyetlen hiba, hogy a hajóács visszaemlékezéseit mutató képek túl jók a '40-es évek színvonalához képest.
Én nem olvastam semmiféle mûfaji besorolást,mert nem voltam gépközelben akkoriban,asszem még csak nem is újságból néztem ki,hanem aznap este a tv-s mûsorajánló alapján választottam...
Bocs,ha nem lógok állandóan itt,és ezért nem vagyok olyan fene tájékozott,mint Te...!:(
Ja,és helyreigazítanám,amit írtál:
én azt állítottam,h az alkotás nézése közben az az érzése az embernek(úgy hat rá,nyilván elsõsorban a narrátor szövege miatt),majdnem a végéig,h dok film,nem azt,h ezt leírva láttam...!
Ja, aztán a jegesmedve elejtése után ólmos álomból ébredtem. Ez is a film hibája, még azzal a képtelen baromsággal is képtelenek voltak ébren tartani, hogy átjáró a két sarok között!
Alternatív történelmi elméletekre, összesküvéselméletekre emlékeztet az egész. Vérláuzító ostobaság!
Én a magam részérõl a tiltakozókkal értek egyet.
Sõt!
Föl vagyok háborodva!
Már csak aózért is, mert elõtte láttam Kepes vérbeli dokumentumfilmjét Gyõzikérõl.
Ezek után egy ekkora töény sz*r emberpróbáló.
Az igazság az, hogy nagyjából addig emlékszem, hogy a jegesmedvét elejtik a kérdezõ tamáskodik, hogy az lehetetlen, jegesmedve csak az északi félgömbön van, ezek után elhangzik, hogy "pedig rajta van a filmen", meg, hogy valami átjáró lenne a déli és az északi sarkvidék között, jobb útleírásokat akár filmeket láthattunk pl. az Ésdzak-nyugati átjáróról.
Szóval ez mesefilmnek is gyönge volt, mint a harmat. Arról nem beszélve, hogy az öreg "hajóács" tenyérbemászóan teátrális vém gazember benyomását keltette.
Mikulásig képtelen lennék kitalálni mi a túrónak kellett ezt a filmet kiizzadni, mi a jófene járhatott az alkotók fejében?!
Semmi értelme számon kérni a filmen azt, hogy van-e igazságtartalma. Valamennyi biztosan van, de ez így soha nem történhetett meg, tehát valóságalapokon álló fikció. Fõleg, ha a végén odafigyelünk arra a kitételre, hogy "a filmet a következõ szerzõk mûvei ihlették". (Csak zárójelben: a szerzõk között említik pl. Poe-t, Vernét, akiknek az alkotásai abszolút fikciós mûvek, még ha a korabeli tudományos eredményekbõl fel is használtak valamit.) Ha dokumentum-játékfilmként kezeljük, akkor eléggé élvezhetõ a sztori, bár nem értem, miért kellett oda az a 18-as karika. Lehetett volna max. 16-os, ha már nagyon karikázni akartak, de szerintem sokkal durvább dolgokat tapasztalnak meg a fiatalok akkor is, ha csak pl. a híradót nézik meg. Mindenesetre elgondolkodtató a film, ami talán arról szól, hogy az ember mi mindenre képes az ismeretlen dolgokért, és hogy mik ennek a veszélyei. Az a hátborzongató a történetben, hogy lassan mintha a nézõn is elhatalmasodna a téboly, mert egy idõ után már szinte nem tudjuk eldönteni, hogy mi a valóság és mi a fikció (jóllehet mindvégig tudjuk, hogy ez az egész képtelenség, hogy ebben a formában nem történhetett meg, habár hihetõnek látszik).
Ha valaki veszi a fáradtságot és elolvassa a port.hu mûfaji besorolását a filmnek, akkor nem értem miért ír olyan blõdségeket, hogy végig dokumentumfilmnek volt feltüntetve. Nézzétek meg a film adatlapján : "színes, fekete-fehér holland dokumentum játékfilm" van feltüntetve. Szerintem ez egy remek alkotás, semmiképpen sem becsapás, de végig abban a hitben tart, hogy amit látsz, az valóban megtörtént, s habár vannak kételyeid, azokat elnyomják az archív felvételek és az a kevés információ amit egy átlagember az Antarktiszról tud.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások