"Itt fényesebb a napfény, mint nálunk, csillogóbbak a csillagok, sötétebbek a viharfelhők, borzalmasabbak az égiháborúk, bódítóbbak a szagok, határozottabbak az ellentétek. De még a tüske is szúrósabb, a fa is keményebb, az ember is kitartóbb, a vadállat is szívósabb. Egyszóval itt energikusabban lüktet az élet pulzusa. És ez az, ami olyan komollyá teszi Afrikát, ez az, ami ide vonz, ami visszavonz mindenkit, aki egyszer belékóstolt..."

                Széchenyi Zsigmond: Csui!... Afrikai vadásznapló 1928-29.

    Kenya ...Nanyuki...Kilimandzsáró... Kisdiákként még csak a földrajzi atlaszból ízlelgettük e különös hangzású neveket. És álmodtunk vad bennszülöttekről, pálmafákról és sziklás zuhatagokról, elefántokról és oroszlánokról, akárcsak Hemingway öreg halásza. Szinte faltuk Joy Adamsont, Széchenyi Zsigmondot, Kittenberger Kálmánt, 'Hanzelkaészikmundot' (sokáig nem tűnt fel, hogy ketten voltak), böngésztük a Brehmet és igazi szafárikról álmodoztunk. Szuahéliül szóltunk egymáshoz, szókincsünket alapvetően 15-20 szó alkotta, de ezekkel egy szafárit bármelyikünk tökéletesen elvezethetett volna: jambo, szimba, tembo, kirongozi, aszkari, bwana, csui, nyama, piga... És felnőttként is vágytunk arra, hogy egyszer mi is csalódhassunk a denaturált Afrikában, megérinthessük a Kilimandzsáró havát, gondtalanul kóborolhassunk Sivatagon és vadonban, megkeressük Elza kölykeit, esténként afrikai tábortüzeknél melegedjünk, eljussunk a Rudolf-és Stefánia tavakhoz és legyen egy farmunk Afrikában....

Jambo jambo - Hello!
    Utazási irodákban gyakran hangzik el a kérdés: mennyi időt kell egy országra "rászánni", hogy mindent, vagy legalábbis a leglényegesebb látnivalókat megismerjük? Kenya esetében a válasz egyszerű.
    A hazánknál több, mint hatszor nagyobb területű kelet-afrikai országot észak - déli irányban egy hatalmas geológiai választóvonal, a Nagy-hasadékvölgy árka szeli ketté. A gigantikus méretű lefolyástalan árok mélyén sós tavak és aktív tűzhányók sorakoznak, peremén négy-ötezres magashegységek emelkednek.. Az árokra merőlegesen az ország területét az Egyenlítő két egyenlő részre osztja . E nevezetes vonalon, szinte pontosan az ország mértani közepén emelkedik Kenya legmagasabb pontja, az ötezer méter fölé nyúló jégsapkás óriástűzhányó, a Mt. Kenya.
    A közel harmincmillió lakosú Kenyában az Egyenlítő nemcsak földrajzi, hanem fontos kulturális választóvonal is. Északon a bozótos szavannavidék vadrezervátumai, a félsivatag száraz steppéin legeltető nomád törzsek, a Rudolf-tó menti ősember maradványok, a kietlen Chalbi-sivatag agyagos lapálya és a belőle kiemelkedő Marsabit-hegy paradicsomi oázisa, az egykori Északi Határkörzet legendás vad vidéke, valamint délen a magasföld zöldellő ültetvényei, a városok színes forgataga, Kelet-Afrika legnagyszerűbb nemzeti parkjai és törzsi hagyományaikat őrző maszai pásztorai, a Viktória-tó luo halászai, a Kilimandzsáró látványa és az Indiai-óceán partvidékének korallzátonyai, iszlám hatásokat hordozó szuahéli kultúrája egy egészen más világba vezetik a látogatót.
    Mennyi idő kell, hogy mindezt megismerjük? Kezdetnek két hét bőven elegendő, a többit majd legközelebb - ide úgyis többször visszatér mindenki.     

Karibu - Isten hozott Afrikában!
    Nairobiba, Kenya fővárosába szinte valamennyi nagyobb európai légitársasággal eljuthatunk, Mombasába, Afrika legnagyobb Indiai-óceán parti kikötőjébe főleg charterjáratok érkeznek. Mintegy nyolcórás repülőút után, légitársaságtól függően éjszaka vagy a kora reggeli órákban landolnak az óriásgépek a főváros Jomo Kenyattáról, a független Kenya első elnökéről elnevezett repülőterén. A védőoltásokat már jó előre megkaptuk, sárga könyvünk útiokmányaink szerves részévé vált. A sárgaláz oltás ugyan csak akkor szükséges ha fertőzött területről érkezünk, de tíz évig nyújt védelmet, a szomszédos Tanzániába pedig be sem engednek nélküle, így mindenképp tanácsos beoltatni magunkat. A tetanusz oltás öt évig véd, a maláriatablettát pedig hetente kell bevenni - az utazást megelőző héttől a hazaérkezést követő három héten át Legnagyobb hátránya, hogy teljes szesztilalommal jár, így lélekben felkészülve a várható mellékhatásokra csak a legmerészebbek kortyolhatják majd a tábortűz mellett sörüket, netán whiskyjüket. A vízumot előre nem szükséges beszereznünk, érkezéskor a magyar állampolgárok 30 amerikai dollárért röpke fél órás adminisztrációt és sorban állást követően megkapják. Az ország hivatalos nyelve az angol és a szuahéli, de országszerte több, mint félezer(!) nyelvet beszélnek. Az arab hatást tükröző bantu eredetű szuahéli ma Kelet-Afrikában igazi közvetítő nyelv: hét országban több, mint ötvenmillió ember használja - többen értik, mint az angolt. Azért az angollal - főleg a hivatalokban és nemzeti parkokban - elég jól boldogulhatunk. Mire végzünk a vízumügyintézéssel, csomagjaink is várnak.

Shillingi ngapi - Mennyi?
    Jótanács a szenvedélyes fotósoknak: fotópuskánkat ne a kézipoggyászban szállítsuk, mert már a repülőgépen beszálláskor elkobozzák, a kenyai vámos pedig nem engedi be az országba, így csak elutazáskor láthatjuk viszont, ha ugyan megkerül. A professzionális (vagy annak látszó) film. és videokamerákra több száz dolláros vámot (hivatalosan csak vámbiztosítékot) kérhetnek a tisztek. Ezt helyben csúszópénzzel még soha senkinek nem sikerült elintézni, így ha még aznap vissza szeretnénk kapni elkobzott kameránkat, az egész napot a reptéri vámhivatalban tölthetjük. Az ügyintézést meggyorsíthatja - sőt valójában csakis így érhetünk el sikert - ha egy félórás alku után a vámhivatal kapuja előtt lézengő (a balek turistára váró) helybéliek közül felfogadunk egy "ügyintézőt", aki ismeri a kelet-afrikai bürokrácia útvesztőit és segítségével szobáról szobára, épületről épületre járva, a 10-20 dolláros csúszópénzeket és kisebb ajándékokat - csomag cigarettákat, tollakat, öngyújtót - a megfelelő hivatalnoknak "ügyintézőnk " segítségével átadva végre megkapjuk a tizenhatodik pecsétet is a négy helyen beszerzett és öt példányban, indigó nélkül kitöltött formanyomtatványainkra és kifizethetjük a vámilletéket. Az egész procedúrának persze az adja meg a sajátos báját, hogy a végén a szerencsés turista még örül is annak, ha végre megszabadulhat egészen más célra szánt dollárjaitól, az utazás befejeztével pedig pénzét - a várható újabb megpróbáltatásra, időhiányra és költségekre való tekintettel - meg sem próbálja majd visszaszerezni.
    Persze minden idegen valutát a helyi fizetőeszközre, kenyai shillingre kell beváltani. Feketén nem érdemes, nagyobb a kockázat mint a vélt nyereség. Vigyázat: százdolláros bankjegyet Afrikában sehol semmilyen bank nem fogad el, az ötvendolláros is gyanús. Az angol fontot és a német márkát ugyan elfogadják, de a legjobb árfolyama még mindig az amerikai dollárnak van. Hitelkártyával (elsősorban Visa) a nagyobb nemzetközi bankok ATM automatáinál lehet pénzt felvenni, a drágább szállodák és üzletek is elfogadják. A helyi utazási irodák csak a készpénzt szeretik.

Hakuna matata - nincs semmi probléma!
    Nairobiban rendszerint nem fogad párás meleg, bármikor érkezzünk is. Ezerhatszáz méteren vagyunk , reggel és este elkél a pulóver, a vászonkabát. A londoni taxik hasonmásai átlag húsz dollárért visznek be szállodánkig. Tanácsos előre kialkudni az árat, a taxaméter nem mindig működik.
    Nairobiban valamennyi komfortfokozatú és kategóriájú szálláshely megtalálható. A gyarmati stílusban épült előkelő Norfolk hotel közel kétszáz dolláros szobái és a Keresztény Ifjak Egyesületének (YMCA) szállásán a tízdolláros ágy plusz teljes ellátás közötti árkülönbség nem feltétlenül a kényelmi szolgáltatások és tisztaság különbségeit tükrözik. A csapvíz sehol nem iható, de a szobákban termoszban hideg szűrt ivóvizet mindig találunk. Skorpiót ma már nem kell a párnánk alól kisöpörnünk (mint ahogy azt a húszas években Széchenyi számtalanszor megtette), hiszen Nairobi aszfalt- és felhőkarcoló rengetegét, benzingőzös levegőjét nem sok élhette túl, a moszkitók azonban az esős évszakban - november-decemberben és március végétől június derekáig hotelkategóriától függetlenül támadnak..     Nairobi belvárosában nappal bátran sétálhatunk, az Uhuru parkot és a néptelen mellékutcákat azonban kerüljük el. No persze nem a moszkitók miatt - a közbiztonság helyenként a budapesti Keleti pályaudvar környéki állapotokat idézi. Nem feltétlenül kell elfogadnunk az invitálást, ha egy fekete megkér bennünket, segítsük megtolni a közeli mellékutcában lerobbant kocsiját - valószínű, hogy ott tíz további önkéntes próbál majd neki segíteni - bennünket megszabadítani kameránktól. Az utazási irodák szafárira toborzó szórólapjait terjesztő feketékre azonban nyugodtan hallgathatunk. Ha szerencsénk van, kifoghatunk igazán kedvező árú és megbízható ajánlatokat. Persze gondosan el kell olvasnunk, hogy a felkínált ár pontosan milyen szolgáltatásokat tartalmaz - a nagyon olcsó szafári mindig gyanús. Apropó szafári.

Habari safari - Milyen a szafári?
    A szafári arab eredetű szuahéli szó, eredetileg utazást, kirándulást, expedíciót jelent, ma már sokak számára életstílus, divat, az ökoturizmus egyik formája. A Kenyába látogató turisták elsősorban szafárizni szeretnének. Sokan már előre, egy itthoni utazási irodán keresztül szerveztetik meg szafárijukat, amivel pénzt ugyan nem, időt azonban lehet spórolnunk.
    Szafárizni sokféleképpen lehet. Utazhatunk kényelmes, nyitható tetős mikrobuszban, magunk vagy bérelt sofőrünk vezette terepjáróban, tizedmagunkkal zötykölődhetünk egy expedíciós teherautó átalakított platóján és fegyveres vadőrök kíséretében - amolyan telekisamus módon - gyalogszerrel is nekivághatunk a szavannának. Aludhatunk a vadon közepén légkondicionált, afrikai stílusban épült fürdőszobás luxusbungalókban azaz lodge-ban (ahová a pókok és csúszómászók valahogy biztosan bejutnak), külön angol WC-vel és zuhanyozóval ellátott baldachin-ágyas szafárisátrakban vagy saját magunk által felállított matracos moszkitóhálós kupolasátorban (ahová a pókok és egyéb hasonszőrűek viszont képtelenek bejönni). Fürödhetünk fürdőkádban vagy a tábori zuhanyozósátorban öntözőkannából. A svédasztalra kirakott európai ételeket fehér kesztyűs fekete pincérek szolgálhatják fel, saját bérelt szakácsunk valódi helyi ízeket varázsolhat faszéntűzhelyes (ugyancsak bérelt) konyhasátrunkban, vagy gázfőzőnkön saját magunk is kotyvaszthatunk valamit. Halk zenét (és a többi száz hotellakó csevegését) hallgatva bámulhatjuk a kivilágított itató- vagy sózóhelyhez szoktatott vadállatokat a bárpult mellől, vagy az esti tábortűz mellett, maszai őreink (és a bátrabbak a már említett pohár sör vagy whisky) társaságában hallgathatjuk az éjszakai Afrika igazi hangjait. Vadlesre elindulhatunk a bőséges reggelit követően, amikor az állatok elrejtőznek az afrikai nap forró sugarai elől, vagy napfelkeltekor már a folyóparton várhatjuk az éjszakai vadászat szereplőit. Tessék választani - a kombinációk száma szinte végtelen.
    S hogy hol érdemes Kenyában szafárizni? A közel félszáz nemzeti park és vadrezervátum a kelet-afrikai állatvilág teljes palettáját tárja elénk - a védett területeken kívül azonban ma már jószerével csak háziállatokat találunk. A legendás Big Five, azaz az öt "veszélyes" nagyvad: az oroszlán, a leopárd, a kafferbivaly, az elefánt és az orrszarvú ugyan mind fellelhető Kenyában, de egyetlen nemzeti parkban nagy valószínűséggel (és természetesen nagy szerencsével) csak legfeljebb ha hármat láthatunk közülük. Az orvvadászat az orrszarvúkat jelentősen megtizedelte, a leopárd rejtőzködő életmódot folytat, oroszlánra ma már a maszaik sem vadászhatnak, de ennek ellenére sem szaporodtak el túlságosan.
    Az igazán izgalmas kalandos szafárira vágyók amolyan robertredfordos Távol Afrikától stílusban a Meru parkban vagy a Chyulu-hegységben fegyveres vadőrök, bennszülött nyomkeresők és a bozótban rejtőző állatok fürkésző tekintetének kíséretében Denys Finch Hatton vagy George Adamson nyomait követhetik.Több ösvényen is eljuthatnak a Kenya-hegy gleccsereihez - a legszebb talán a Teleki-völgy fantasztikus alhavasi óriásnövényei között vezet, hamisítatlan afrikai környezetben tutajozhatnak a Tana folyó vad zúgóin, tevekaravánnal és szamburu harcosokkal gyalogolhatnak a Rudolf (ma Turkana)-tó partjára, ahol az alig háromszáz főt számláló el-molo törzs halászaival csónakázhatnak a vízilovak és krokodilok között. Ide északra a Nairobiból hetente induló "Turkana-busszal" azaz expedíciós teherautóval is eljuthatunk. Az egy hetes sátras expedíció csupán 400 dollárba kerül, s ez az ellátás, a Samburu vadrezervátumi vadles és a felszerelés költségeit is tartalmazza.
Piga picha - Fotózhatok?
    A Masai Mara vadrezervátumban , a legnevezetesebb "oroszlánlelőhelyen" csak azt kell megfigyelnünk, hogy a lodge-okból reggeli után kirajzó "szafárizó" autók hol csoportosulnak - ott nagy valószínűséggel ragadozócsaládot fotózhatunk , ha van türelmünk kivárni sorunkat.
    Vörös színű elefántokat a Tsavóban, feketéket a Masai Marában, szürkéket a Kilimandzsáróval a háttérben az Amboseli parkban keressünk. A Kenyában ritka fekete lóantilop csak az óceánpart-közeli Shimba Hills nemzeti parkban él, a recés vagy hálós zsiráf és a sűrűcsíkos Grévy-zebra pedig az északi, a Samburu, a Buffalo Springs és a Shaba rezervátumokban. Flamingókat tízezrével a Nakuru- és a Bogoria-tónál (ez utóbbinál gejzírekkel a háttérben), vízilovat a Mara folyóban vagy a Baringo-tavi táborunkban legelészés közben fotózhatunk.
    Emberek fotózásakor legjobb, ha előre engedélyt kérünk. A nomádok (maszaik szamburuk, pokotok, turkanák és a többiek) fotózásakor vagy videózásakor fizetni kell. Hogy pontosan mennyit, praktikus előre tisztázni, mert utólag kellemetlen meglepetés érhet bennünket - olykor még állataikat sem engedik ingyen lencsevégre kapni. A tengerparton a muszlim szuahélik fényképezése komoly bonyodalmakat okozhat - hacsak nincs egy jó teleobjektívünk.

    A mintegy harminc kocsiból álló mindig zsúfolt vonatszerelvény pontosan egy éjszaka alatt teszi meg a közel hatszáz kilométeres utat Nairobitól Mombasáig. A századelő hangulatát idéző első osztályú hálókocsiban utazunk - ez a kategória itt nem luxust, hanem az európaiak számára még elviselhető körülményeket jelenti - vacsorát és reggelit is felszolgálnak.. Tsavo vasútállomáson a "Maneater" hotel már nevében is stílszerűen eleveníti fel az Uganda vasút építésének borzalmait. Szinte látjuk a sötétben felvillanó zöld szempárokat - a Ragadozók c. film jelenetei már csak álmunkban elevenednek meg. A reggelire hívó kolompolásra ébredünk. Hat óra. Az ablakra szerelt sűrű drótból szőtt szúnyoghálón tízforintos méretű lyukak tátongnak, párás forróság áramlik be rajtuk. Kopognak. Az aranysújtásos patyolattisztaságú egyenruhát viselő fekete hálókocsikalauz áll az ajtóban. -Mikor érünk Mombasába? -kérdezem. -Időben - hangzik a tömör válasz. Pole-pole rafiki - csak lassan, barátom - Kenyában mindent szabad, csak sietni nem érdemes. Megszeretni egy pillanat alatt lehet, megismeréséhez talán egy élet is kevés.

Lerner János