Tutajosok

Bakancslistához adom
magyar-francia filmdráma, 147 perc, 1989

Értékelés:

24 szavazatból
Szerinted?

Forgalmazó: Mokép

Stáblista:

Szereplők

Csepkanics
Herskó Dávid
Eötvös Károly
Scharf József
Schwarcz Salamon
Vay György csendbiztos
Smilovics
Scharf Móric

Hozzászólások

Szerinted?
1/10
ef 2023 ápr. 28. - 13:27:52 1/10
szerecsenmosdató film
offtopic
Torolt Felhasználo 2016 márc. 10. - 12:04:47
antiszemitabélus, és mégis minek?

Hogy Hortyt éltesse mint a zsidóság megmentõjét, vagy hogy lássa a tífuszáldozatokat?

Mert másra az ottani emlékközpont (nem múzeum!) nem jó.
filoszemitabélus 2016 márc. 10. - 10:28:17
Munkácsy meg is festette a történetet. Nem is tudom, nem lehet e így utólag kötelezni, hogy ellátogasson a Páva utcába?
salug 2016 márc. 10. - 01:18:45
A vizsgálóbíró – Bary József – könyvét is el kell olvasni ahhoz, hogy hitelesebb kép alakuljon ki. Nincs túlreklámozva.
A védõügyvéd, - Eötvös Károly – könyve - amúgy teljesen elfogadható módon, - a védelem szempontjából íródott.
Torolt Felhasználo 2016 márc. 10. - 00:05:18 Előzmény andrabian@gmail.com
Amit illetõ ír, az nem kurucinfó, hanem a konkrét tények. Kivéve hogy nem volt felmentõ ítélet, mivel a rotschild-nyomás nem volt nyilvános. A pert bizonyíték hiányában szüntették meg.

Az etnikai viccek pedig mindig viccesek maradnak, bármely etnikumról vagy vallásról vagy egyéb csoportról van is szó, mert ugye vannak ám dögivel magyar-viccek is. Ahogy a székely-vicc nem ciki, úgy nem lehet ciki semmilyen vicc sem ha a poén nem lép túl egy határt.

A sima melegezést/cigányozást/ateistázást viszont mind vércikinek tartjuk, mert az meg "rasszismus".

Amit mutogatni kéne az amúgysem ez a film, hanem a tiszaeszlári per törzsanyaga, ami kijelentette: "Vérvádról pedig szó nem eshetik, ellenkezõ esetben a per azonnal és megfontolás nélkül berekesztetik." ahogy a bíró kijelentette a per megkezdésének feltételeként.
Illetve az egyetlen tamlud-szemelvény-fordítás amit nem judaista követett el magyarból, ami megemlíti hogy "bár a Talmudban a népszáj által vérvádként emlegetett rítus minden kétséget kizáróan nem található meg, a talmudi tanítások gójokkal szembeni lenézése, és a zsidóság folyamatos feldicsõítése fanatikus hívõk számára megfelelõ táptalaj a rítus kiötlésére, így a hagyományként való eseti létezése nem kizárható."

Csak hogy a történelmi valóság talaján maradjunk.

Mondjuk én szívesebben hallanék a konkrét filmrõl mint a háttéranyagról.
bluebird 2015 jún. 21. - 09:34:59 Előzmény andrabian@gmail.com
Hiába kértem a port illetékeseit, hogy ne a te hozzászólásodat moderálják, hanem az elõtted hozzászóló teljes mondandóját! Nem tették meg! Megpróbálom én pótolni, hátha nem törölnek...
Az elvakult gyûlöletkeltés "tudományos tény"-nek álcázva is elvakult, és gyûlöletkeltõ! Az általad megnevezett információforrás helyett én is javaslom Eötvös Károly védõügyvéd feljegyzéseinek olvasását...Valamivel nagyobb ember volt, mint az ott "publikálók" együttesen!
andrabian@gmail.com 2015 febr. 09. - 16:38:15 Előzmény kaloz14
Inkább akkor olvass utána, ha már a film ilyen kemény diónak bizonyult. Biztosanan van a kurucinfón kívül is olyan forrás, amit fel tud dolgozni az ***moderálva*** agyad.
kaloz14 2014 aug. 03. - 20:08:24 Előzmény adamnagysweetmovie
Akkor nézzük a tényeket a tiszaeszlári Solymosi Eszterke eltûnésével kapcsolatban:
- Scharf Móric a kulcslyukon át látta az egész gyilkosságot, teljesen részletesen el tudta mesélni a látottakat, ami sokkolta ártatlan gyermeki lelkét.
- Miként került Solymosi Eszter ruhája és a madzagja a csuklójára arra a 20 év körüli, zsidó nõi hullára, akit a tutajosok adtak elõ, majd akirõl a boncoláskor megállapították, hogy tüdõbajban halt meg és aktív nemi életet élt.
- A zsidóság legendás összetartásának köszönhetõen, a bécsi Rotschildok iszonyatos pénzzel megzsarolták a monarchia vezetését, hogy amennyiben nem születik felmentõ ítélet, akkor nem utalják a nagy szárazság miatt, a várható éhezéstõl sújtott államnak a pénzt. Ezért leutaztak Bari bíró úrhoz, aki meghajolt a nemzeti érdek elõtt (éhezés veszélye) és felmentõ ítéletet hozott, majd soha többé nem bíráskodott.

Olaszországban nemrég kiadott egy rabbi egy könyvet, amelyben ismerteti, hogy a zsidóság kb. 1%-a a mai napig rituális pészachot tart gyermekáldozattal. A könyve azonnal lekerült a polcokról.

A középkorban ismert Szent Simon esete, illetve számos vérvád.

De felettébb érdekes a körmendi leány gyilkosság is, amelyért Tánczos Gábort ítélték el. Holott több nagyon érdekes dolog történt, pl. 23 ûtõéri vágás volt a kis Zsófin, amit orvostani szakértõk szerint, a plafonig kellett volna felspriccelnie a vérnek, azonban a lakásban egy csepp vért sem találtak a teljesen kivérzett kislánytól.

Ez a film inkább egy szerecsenmosdatás, egyoldalúan a zsidók szemszögébõl mutatja be az esetet.
Érdekességként:
https://www.youtube.com/watch?v=K_OjraThTWE
8/10
offtopic
adamnagysweetmovie 2011 márc. 10. - 12:01:36 8/10
Off:
Keserûen konstatáltam ismét, hogy akkor a kivándorlás legalább egy (meglehetõsen bizonytalan) opció volt a normális életre a szegényeknek, még nyelvtudás nélkül is meg lehetett próbálni. Ma hasonló a nyomor, csak a kiút kevesebb...
8/10
adamnagysweetmovie 2011 márc. 10. - 10:02:24 8/10
Széles történelmi kontextusba helyezve (keleti pogromoktól az amerikai kivándorlási hullámig) mutatja be a szégyenteljes esetet, ami annyiban jó, hogy a nagyközönség számára is érthetõvé teszi, hogyan mûködnek az elõítéletek és az azokat kihasználó politikai érdekek (szemben Erdély Miklós Verziójával, 1982 - mely a per csak egy apró szeletét analizálja kísérleti filmes módszerekkel).
Erõsen szubjektív vélemény, hogy én a kevésbé sarkosan fogalmazó, ellentmondásos személyeket felmutató, nem ennyire nézõbarátian konzervatív filmeket jobban szeretem (pl Elek filmje Martinovicsról), igaz ebben a filmben meg a téma tabu, valljuk be, a mai napig.
(Ha normálisan kezelnék, cikinek éreznék a magyar polgárok a zsidózást, cigányozást, melegezést stb. - sõt az ezen sztereotípiákon való röhögést is - lásd kertévék). Tehát érdemes volna többet mutatni ezt a filmet.
borág 2011 márc. 07. - 23:40:23
1882-ben rutén, zsidó és magyar tutajosok szállítják a máramarosi fát Szegedre a folyón, a város újjá építéséhez. A tutajosok a vízben rátalálnak egy holttestre, amit elásnak a hõség miatt, majd a csendõrök parancsára kiássák. Nem is tudtak róla, hogy Pészach elõtt eltûnt egy Sólymosi Eszter nevû cselédlány Tiszaeszláron, és a városbeliek arról suttognak, hogy a zsidók áldozták õt föl az ünnephez. A tutajosok tovább csorognak a Tiszán, de a rendõrség elfogja õket, és válogatott kínzásokkal ráveszik õket, hogy vallják be, hogy segítettek a zsidóknak megtéveszteni a hatóságot. Egy zsidó fiú szintén ellenük vall. A vádlottakat Eötvös Károly képviselõ védi, és kemény munkával eléri, hogy ejtsék a vérvádat.