Programkereső

Vissza az úton

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar játékfilm, 77 perc, 1940

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Kovács Péter, félszeg kishivatalnok, aki egy mulatóba csak a harmincadik érettségi találkozója alkalmából téved be. Kovács másnap reggel fáradtan érkezik hivatalába, elszundít az íróasztalánál. Álmában rákap az éjszakai életre, hozzányúl a hivatali pénzhez. Riával, az énekesnővel áll össze, és rulettezik, kártyázik, hogy sikkasztását fedezze. Egyre lejjebb csúszik, körözi a rendőrség. Kovács öngyilkosságra készül, de ekkor égi szózat állítja meg.

Stáblista:

Szereplők

Csortos Gyula profilképe Csortos Gyula
Kovács Péter
Tolnay Klári profilképe Tolnay Klári
Anni, kenyereslány
Mezey Mária profilképe Mezey Mária
Ria
Pethes Sándor profilképe Pethes Sándor Kőváry Gyula

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Vinogradov 2008 jan. 27. - 16:27:15
Elõször szenteste délután, teljesen véletlenül láttam (a filmmúzeumon három napos háború elõtti magyar film dömping volt az ünnepek alatt), és akkor is meglepett, akárcsak a mai, második megtekintésre.

Maga a történet, ha nem is didaktikus, de mindenképpen kissé szájbarágós és kispolgáriasan egyszerû ill. együgyû (ld. a végén Csortos Jákob lajtorjáján megy fel a mennybe...)

Mégis van benne valami nagyszerû, s ezt a nagyszerût Csortos Gyulának hívják. A híresen mogorva, barátságtalan ember, aki, mint Galsai Pongrác irodalmi igénnyel megírt biográfiájából tudjuk, valójában rendkívül érzékeny és hallatlanul nagyszívû volt, ám ezt ügyesen palástolta.
Azt is Galsaitól tudjuk, hogy azok a színházi alakításai, amelyeket az itt fórumozók 99,5 %-ának, köztük nekem, esélye sem lett volna látni, hiszen halála után születtek, voltak azok a kívételes pillanatok, mikor megnyílt az emberiség számára.
S ezek a megnyílások ott lehettek-lehetnek -a kortársak leírásai, elbeszélései alapján -minden idõk legnagyobb magyar, sõt talán egyetemes szinten sem elhanyagolandó színészi alakításai között.

Látni sajnos ma már csak filmen láthatjuk, s csak kevés filmje õriz ilyen "megnyílásokat", többnyire gyûlölt is filmezni, habár ezt megbízható, jó vígjátéki alakításain szinte soha nem lehet érezni, de ez azoknak a kevés filmeknek egyike, amelyek a szabályt erõsítõ kivételek.
Ugyanis valóban megrendítõvé teszi azt az álombéli utazást, amely a film egy harmadát kiteszi, s amely miatt igazából érdemes megnézni. A magányos, öregedõ ember világfájdalma, tragédiája elementáris erõvel sugárzik nem csak a vászonról, de a síkképcsöves plazmáról is, könnyei igazi könnyek és szenvedése igazi szenvedés.
Nem viccelek: életem egyik legnagyobb magyar filmélménye volt számomra Csortos ebben a filmben nyújtott alakítása.
Ilyenkor alkothatunk fogalmat róla, mekkora színész is volt Õ, s micsoda magyar és egyetemes kultúrveszteség az, hogy az õ idejében még nem készültek színházi közvetítések.

Tudom, nem fukarkodtam a nagy szavakkal, s azt is tudom, hogy a jót nem érdemes túldícsérni, hiszen önmagáért beszél, de azt gondolom, ezt az élményt másokkal is meg kell osztanom.
Válasz