Egy ideje már halloweeni maskarákba bújva, bénácska vetített CGI-háttér előtt mesélnek tudományos érdekességeket a köztévé időjósai. Itt vannak a legfurcsább adások!
Az MTVA, vagyis a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2024-ben már 142 milliárdos költségvetésből gazdálkodhat: ennyi pénzből gyártja a műsorokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. számára, amelynek az égisze alá tartozik a M1, az M2, az M3, az M4 Sport, az M5 és Duna tévécsatorna, valamint a Kossuth, a Petőfi, meg a többi közszolgálati rádió és az MTI hírügynökség is.
Ennyi állami pénzből pedig már bőven lehet dilizni, és feldobni az időjárás-jelentés unalmas perceit pár CGI-zsiráffal, a Dűne óriás homokférgével vagy a háttérben elguruló, westernfilmes ördögszekérrel.
Ráadásul olykor-olykor mókás(?) jelmezekbe(!) bújnak maguk az időjósok is, miközben a szórakoztatva tanítás (vagy ahogy a manapság divatos szóval hívjuk: infotainment) jegyében érdekességeket meséljenek a magyar űrprogramról, Utah állam vadnyugati történeteket idéző természeti jelenségeiről vagy épp a Kárpát-medence helyén évmilliókkal ezelőtt hullámzó tengerről...
Ezekből a bizarr jelenetekből szedtük most össze a legemlékezetesebbeket, miután a Médiaklikken visszanéztük a napi időjárás-jelentések archívumát.
Március 28-án például Fejős Ádám azon morfondírozott fekete pufidzsekiben és esernyővel a kezében, hogy vihar idején vajon hová bújnak a zsiráfok.
Korábban ugyanis az volt az elképzelés, hogy a zsiráfokba belecsap a villám, mivel ők „a szavanna legmagasabb pontjai”,
de a tudományos kutatások végül kiderítették, hogy ez nincs így.
Április 12-én, az űrhajózás napján Pál Márton asztronautának öltözött be, és egy HUNOR-feliratú, kék kezeslábasban népszerűsítette a magyar kormány űrprogramját. A Hungarian To Orbit-projekt keretében ugyanis jelenleg épp magyar kutatóűrhajóst készülünk felküldeni a Nemzetközi Űrállomásra, és ehhez a jelölteteket épp mostanában trenírozza a TEK és a Semmelweis Egyetem, szűk helyiségekben szimulálva egyebek között a 3D-nyomtatást és rádiózást.
És miközben mindezt Pál Márton egy űrplatformon állva, a Föld bolygóval a háta mögött meséli a köztévé nézőinek, egy Pirx kalandjait idéző űrszonda lebeg mögé.
Szerencsére ez az alkalmatosság a híres-hírhedt magyar sci-fi sorozatban látottaktól eltérően most nem citromfacsaróból, kávéfőzőből és vécékeféből volt összetákolva...
Kávéfőző és vécékefe az űrben – Pirx kalandjai
Az első magyar sci-fi sorozat már 1973-ban is röhejes volt, ma már nézhetetlen.
Tovább
Április 14-én szintén Pál Márton volt az, aki felvett egy szafarikalapot, mivel a digitális stúdió egészen a Szaharáig repítette el. Helyesebben inkább az Arrakis bolygóra, mivel
a mozikban jelenleg is nagy sikerrel futó Dűne: Második részre reagálva egy óriás homokféreg, a Shai-Hulud is eldübörgött a háta mögött!
Eközben az időjós arról beszélt, hogy a heringsirály a filmbéli fremenekhez hasonlóan egy ügyes trükkel csalja elő a föld alól a kukacokat: megrezegteti a talajt, mire a vakondtól rettegő gyűrűsférgek felmenekülnek a felszínre – hogy ott a sirály gyomrában végezzék vacsoraként.
Április 16-án Molnár Csilla bújt farsangi cowboyjelmezbe, mivel az időjárásjelentés második felében
„az amerikai westernfilmek nélkülözhetetlen kellékéről”, az ördögszekerekről mesélt a nézőknek
(ez, mint kiderült, nem azonos a magyarországi ördögszekérrel, ami a futóbogáncs), amelyek Utah államban hatalmas fallá álltak össze a házak között.
Április 22-én, a Föld napján Fejős Ádám a veleméri Szentháromság-templom CGI-másolata mellett ült le egy digitális padra napfürdőzni,
csakhogy az egész annyira mesterkélt és művi hatást keltett, mintha csak egy '90-es évekbeli PC-s kalandjáték szereplője lenne.
Ez az évtized volt ugyanis az FMV-videókkal megspékelt játékok aranykora, amelyekben a rossz minőségben felvett videókban túlmozgásos hús-vér színészek mászkáltak a pixelesen megrajzolt környezetben. Ez az „interaktív mozifilmes” technika egyébként már 30 éve is borzasztó csúnyának számított, nem hogy manapság, így nem csoda, hogy végül nem ebbe az irányba fejlődött tovább a játékok látványvilága...
Május 10-én, a madarak és fák napján Fejős Ádám a Jurassic Park egyik szereplőjének öltözött be, hogy „8 millió évet ugorjon vissza az időben egy buja mocsárciprus-erdőbe”. Mert hogy a digitális trükk amúgy a régmúlt Bükkábrányát volt hivatott bemutatni a nézőknek,
a Kárpát-medencét ugyanis régen tenger borította, amiből a Bükk, a Mátra és a többi hegyünk egy-egy kis szigetként állt ki.
