Misery....

A 61. percben járok...de már nagyon unoooom...!!!

Szerintem jó film volt!A színek játéka nagyon tetszett!8/10

Hát ezen visitottam :DDDDDDD birom néha a humorod.....

Elsõ nézésre egy nagyon unalmas, C kategóriás thrillernek tûnt. A film vége felé azonban kiderül, hogy ez egy szimbólumokkal mélyen átszõtt alkotás, amely nagyon hasonlít Eric Berne Piroska és a farkas elemzéséhez (a Sorskönyv c. könyvében). Ezért újra megnéztem, és a végkifejlet illetve a pszichhológusi elemzés ismeretében a történet már nem olyan rossz, csak a dramaturgiai megvalósítás. 6/10, de akit érdekel a pszichológia, annak érdemes megnéznie.

Szerintem meg nem érdemes megnézni. Egy unalmas borzalom.

Szerintem egyszer érdemes megnézni akinek egy kicsit is felkeltette az érdeklõdését a film...Én a végéig nem tudtam, hogy ki a farkas :O :)

Ja-ja, vagy akár az!

De hogy maradjunk az eredeti címnél, jó lett volna a 'Piros ruhás az erdõben' is.

1. Magáról a filmrõl még nem mondok véleményt mert még nem néztem meg (az alapötlete megfogott)

2. Ennél fantáziátlanabb cím fordítást... ráadásul létezik már egy Lány és a farkasok címû fikm.. jobb lett volna mondjuk a Piroska és a farkasember! (szerintem)

Nem tudnátok normálisan tömören röviden írni!

,,csak a lényeget Safranak"

"Természetesen véleménye lehet róla, de ezért miért kellene például kiboruljon vagy bármilyen egyéb érzelmet produkáljon?"
Ez attól függ milyen az adott család, milyen a családtagok viszonya, de miért ne borulhatna ki? Miért lenne az érthetetlen, furcsa reakció? Oké, te láttál egy ellentétes példát, de az egyetlen eset. Ahány ember, annyi hozzáállás, de állítom lennének - és nem is kevesen -, akik nagyon is kiborulnának. (Érzelmet meg mindenki produkál, csak mást és mást, legfeljebb nem nem mutatja ki - egy ilyet a legritkább esetben fogadna az ember teljesen közömbösen.) Mert lenne min kiborulni, szerintem. Szerinted nem, rendben. Ezt már elég szépen körüljártuk.

"Szerintem, ez csak feltételezés, azért nem mondta el, mert akkor a megszületendõ és felnövõ gyerekhez a nem vér szerinti apa máshogy viszonyult volna. Szerintem ha késõbb megmondta volna az anya az igazat, az sem lett volna jó problémamegoldás."
Hallgatni és tévhitben tartani a másikat szintén nem jó problémamegoldás. Igazából sok rossz közül kellett választania a nõnek.
(Az már más kérdés, hogy én a magam részérõl legkisebb rossznak a "bevallani a legelején"-t tartanám, egyrészt az anyát is kevésbé gyötörné bûntudat, másrészt nem kellene attól félnie, hogy más módon derül ki, vagy valami súlyos történik, például a lány viszonyt kezd a féltestvérével. És enyhítõ "körülmény" lenne, hogy õszinte volt, nem X évig elhallgatott egy ilyen dolgot.)

"Tehát ha valakit fiatalítunk az nem korrekt, de ha valakit öregítünk az már nem probléma?"
?? Nem, nem errõl van szó. Felõlem öregíthetnek is, fiatalíthatnak is (meg is teszik).
"Van azért különbség aközött, hogy egy huszonéves színész tizenévest játszik, és aközött, hogy egy húszéves suhanc játssza Gandolfot": ezzel arra próbáltam célozni - de úgy látszik, fogadóoldalról nem mûködött -, hogy amikor egy huszonéves színész tizenéves karaktert formál meg, akkor ott a valódi életkor és a szerep szerinti életkor között néhány év a különbség. Egy húszéves suhanc és egy õsöreg (párezer éves?) és öregemberként leírt karakter között jóval több. (Tehát a példád nem az inverze a néhány éves fiatalításnak, hanem túlzás - mint az én réges-régi hasonlatom Peter hajának a környezetbõl való kirívásáról. Errõl szólt az a mondat.)

"Nem tudom, mennyire gyakori, hogy idõsebb színészek fiatalabb szerepeket játszanak el, eddig filmekben eddig nem tûnt fel. De ha még így is van, ez számomra akkor is hiba."
Csak egy példa, amiben elég feltûnõ. Nem tudom, láttad-e... Emma Thompson 36 évesen játszotta az Értelem és érzelemben Elinor Dashwoodot - úgy emlékszem, õ a könyvben 19-20 éves. Nem hiszem, hogy ezt olyan sokan tartják hibának.
(És ha nem kifejezetten a filmeket nézzük: a gimnáziumi idõszakról szóló sorozatoknál elég általános, hogy a gimis szereplõket 20 feletti színészek játsszák.)

"Tehát bárkinek bármibe jogos beleszólása van. Én nem osztom ezt a nézõpontot. Az anyjának volt egy szeretõje, ez úgy gondolom, hogy az anyjára, a szeretõjére és a lány apjára tartozik, ebbe miért lenne beleszólása neki."
Végletekben gondolkodsz. Nem bárkinek bármibe. Hanem jelen esetben Valerie-nek konkrétan ebbe az ügybe, és azért mert az anyja önszántából beavatta a titkába (nem Valerie erõltette). Vagyis innentõl kezdve lehet véleménye a dologról.
Természetesen véleménye lehet róla, de ezért miért kellene például kiboruljon vagy bármilyen egyéb érzelmet produkáljon? Vagy egyáltalán beleszóljon?

"Azért mert az anyja mást szeretet miért lett volna hazugság az élete egy része? Egyrészt attól még az apját is szerethette, másrészt csak nem mondta meg az igazat, az viszont nem hazugság.
Nem a szerelem miatt, hanem a következménye miatt: mert ott volt a húg, aki a viszonyból született, és akirõl az apa (akinek nagyon is lett volna köze hozzá) azt hitte, hogy a saját vére."
Szerintem, ez csak feltételezés, azért nem mondta el, mert akkor a megszületendõ és felnövõ gyerekhez a nem vér szerinti apa máshogy viszonyult volna. Szerintem ha késõbb megmondta volna az anya az igazat, az sem lett volna jó problémamegoldás.
"Az igazság elhallgatása pedig lehet éppolyan káros (vagy károsabb), mint a hazugság."
Ez én is így gondolom. Csak megjegyzésként írtam, hogy az igazság elhallgatása nem hazugság, de attól még nem korrekt dolog.

"Én tudok általánosítani, rám nem vonatozik a tiltás. Most is úgy gondolom, hogy aki élelemszerzés vagy egyéb más célból állatot öl az kevésbé nehezen tud megölni egy embert.
Én meg még mindig úgy gondolom, hogy nem így van. De ez van. Nem tudjuk meggyõzni egymást. :-)"
Rendben :)

"Ha valaminek hibája, hiányossága van, akkor az probléma, nem?"
Most figyeld meg alaposan, mit írtam:
1. mondat: "Jellemek, párbeszédek, két fõszál..." (ez három dolog)
2. mondat a következõ sorban: "És az elsõ kettõ mindkettõnek hibája/hiányossága." (három jellemzõbõl az elsõ kettõ, tehát a harmadik nem)

"Ennek inverzeként Gandalfot sem egy 20 éves suhanc játszotta el :)"
Van azért különbség aközött, hogy egy huszonéves színész tizenévest játszik, és aközött, hogy egy húszéves suhanc játssza Gandolfot. :-)"
Tehát ha valakit fiatalítunk az nem korrekt, de ha valakit öregítünk az már nem probléma?

Mindegy, átfogalmazom az eredeti állítást: ahelyett, hogy kamaszkorúak a fõszereplõk, inkább úgy fogalmaznék, hogy mind a Twilightban, mind itt olyan személyek, akik a felnõttkor küszöbén állnak (vagy azt játsszák), amikor fontos, meghatározó kérdésekben kell dönteniük kell a jövõjüket illetõen. És ez igaz a(z akár) huszonéves Valerie-re is.
Amit írsz azzal egyetértek, a baj csak az, hogy sajnos nemcsak ebben és a Twilight-ban, hanem még nagyon sok más filmben is ilyen személyek a fõszereplõk. Én jobban örülnék 30 és 40 év között szereplõknek. Persze mindennek megvan az oka, gondolom a legnagyobb filmnézõ réteg számszakilag a 10 és 20 év közötti korosztály, valamint az ezen korosztálynak szóló filmeket azért a felnõttek jelentõs része is szereti vagy legalábbis megnézi.

"Tehát bárkinek bármibe jogos beleszólása van. Én nem osztom ezt a nézõpontot. Az anyjának volt egy szeretõje, ez úgy gondolom, hogy az anyjára, a szeretõjére és a lány apjára tartozik, ebbe miért lenne beleszólása neki."
Végletekben gondolkodsz. Nem bárkinek bármibe. Hanem jelen esetben Valerie-nek konkrétan ebbe az ügybe, és azért mert az anyja önszántából beavatta a titkába (nem Valerie erõltette). Vagyis innentõl kezdve lehet véleménye a dologról.

"Azért mert az anyja mást szeretet miért lett volna hazugság az élete egy része? Egyrészt attól még az apját is szerethette, másrészt csak nem mondta meg az igazat, az viszont nem hazugság."
Nem a szerelem miatt, hanem a következménye miatt: mert ott volt a húg, aki a viszonyból született, és akirõl az apa (akinek nagyon is lett volna köze hozzá) azt hitte, hogy a saját vére.
Az igazság elhallgatása pedig lehet éppolyan káros (vagy károsabb), mint a hazugság.

Én tudok általánosítani, rám nem vonatozik a tiltás. Most is úgy gondolom, hogy aki élelemszerzés vagy egyéb más célból állatot öl az kevésbé nehezen tud megölni egy embert.
Én meg még mindig úgy gondolom, hogy nem így van. De ez van. Nem tudjuk meggyõzni egymást. :-)

"Ha valaminek hibája, hiányossága van, akkor az probléma, nem?"
Most figyeld meg alaposan, mit írtam:
1. mondat: "Jellemek, párbeszédek, két fõszál..." (ez három dolog)
2. mondat a következõ sorban: "És az elsõ kettõ mindkettõnek hibája/hiányossága." (három jellemzõbõl az elsõ kettõ, tehát a harmadik nem)

"Ennek inverzeként Gandalfot sem egy 20 éves suhanc játszotta el :)"
Van azért különbség aközött, hogy egy huszonéves színész tizenévest játszik, és aközött, hogy egy húszéves suhanc játssza Gandolfot. :-)
Mindegy, átfogalmazom az eredeti állítást: ahelyett, hogy kamaszkorúak a fõszereplõk, inkább úgy fogalmaznék, hogy mind a Twilightban, mind itt olyan személyek, akik a felnõttkor küszöbén állnak (vagy azt játsszák), amikor fontos, meghatározó kérdésekben kell dönteniük kell a jövõjüket illetõen. És ez igaz a(z akár) huszonéves Valerie-re is.

"Mit kellene csináljon? Vágja fel az ereit, attól feltámadna a testvére? Ahhoz neki mi köze, hogy az anyja kivel feküdt le? Attól miért kellene szomorú legyen? Szerintem egy gyereknek nincs sok köze a szülõk szerelmi életéhez."
Mi köze van hozzá? Az, hogy az õ életére is hatással van, ami a szüleivel történik, amit a szülei tesznek - már ha érdekli valamennyire a családja. (És a szomorúság például érthetõ reakció lenne, végül is az élete egy része hazugság volt, ahogy hazudtak - az anyja hazudott - neki szintén fontos személyeknek: az apjának, a testvérének. Nem azt mondom, hogy az anyjának be kellett ezt vallania - mert az õ titka, nem köteles megosztani -, de ha már bevallotta, legyen valami látszata, vagy következménye.)
Ezen nézõpont alapján mindig minden mindennel összefügg. Tehát bárkinek bármibe jogos beleszólása van. Én nem osztom ezt a nézõpontot. Az anyjának volt egy szeretõje, ez úgy gondolom, hogy az anyjára, a szeretõjére és a lány apjára tartozik, ebbe miért lenne beleszólása neki. Természetesen a valóságban is vannak emberek akik, ha kell, ha nem, mindig beleszólnak mindenbe, a fõszereplõnõ szerencsére nem ilyen. Egyébként a valóságban láttam hasonló szituációt és a lánynak nem okozott problémát. Azért mert az anyja mást szeretet miért lett volna hazugság az élete egy része? Egyrészt attól még az apját is szerethette, másrészt csak nem mondta meg az igazat, az viszont nem hazugság. A testvére halála miatt viszont valóban lehetett volna szomorú, de a film egymást követõ eseményei miatt talán más gondolatok foglalkoztatták. A világháborúk idején a lövészárkokban kuksoló katonák is az életük féltésével voltak elfoglalva és nem azon, hogy éppen kit lõttek agyon tõle két lépésre és a filmben szereplõ szituáció is igencsak válságos.

"Én nem tartok senkit azért önzõnek, mert a saját boldogsága fontos a számára. Akkor éljen élete végéig boldogtalanságban, mert az anyja gazdaságilag így látja jónak? Jó lenne túllépni ezen a középkori hozzáálláson."
Én sem tartom önzõnek azt, akinek fontos a saját boldogsága - mert kinek nem az? -, az viszont önzõ, akinek CSAKIS saját maga fontos, semmi és senki más. És csapot-papot otthagyni szó nélkül - levél, bármilyen üzenet, hogy "nem tûntem el az erdõben; nem haltam meg; nem elrabolt az a szerencsétlen Peter, hanem önszántamból mentem vele"? - bizony erre utal. (Olyasmit említettek, hogy megpróbálta elõször tisztázni ezt az egészet, elmondani, hogy inkább Peterhöz menne hozzá...? Utána is meg lehet szökni, nem kell kapásból felvenni a nyúlcipõt, és megfutamodni.) És azt írtam "akár házassággal", de nem feltétlenül azzal - mert tényleg nem tûntek földönfutónak, akiket kizárólag ez menthet meg.
Ebben így igazad van. Én ezen szövegrészemet alapvetõen a kényszerházasság miatt írtam, más oka nem volt.

"Elõször én is így gondoltam, mint te. Ám a vérfarkas annyira erõs, hogy hiába lenne több ember jelen, legfeljebb csak az áldozatok száma gyarapodna. Valamint a nagymama háza is legalább olyan védett, mint a többi ház a faluban. Valamint a mese miatt, a nagymamát mégis csak az erdõbe kellett elhelyezni. Természetesen a mesében sem értem, hogy egy öregasszony miért élne egyedül az erdõben?"
A templom földje védett, oda nem léphet be a farkas - egy idõ után ez kiderült. Azonkívül, ha van a nagymama körül száz másik ember - száz másik potenciális áldozat -, akkor kisebb eséllyel lesz pont õ a kiszemelt zsákmány, mint ha ott él az erdõben egyedül. Szóval 100-ból 1-nek lenni egy hajszálnyit mégiscsak biztonságosabbnak tûnik, mint 1-bõl 1-nek.
Ez így igaz, csakhogy a nagymama elõfeltételezem, hogy már egy jó ideje az erdõben él, eddig nem lett baja, ez csak jelent valamit. Sõt az adott válságos szituációban szerintem még biztonságosabb a falutól és a többi embertõl minél távolabb lenni. Mivel a vérfarkas a faluban tevékenykedik. Bár a megszentelt föld lehetõsége is igencsak csábító.

"Ez most miért is probléma?"
A "kovács-Valerie tesója"-szál nekem azért, mert nem derült ki, mi is volt köztük valójában; hogy a nagymama csak fel akarta húzni a kovácsot, hogy az leleplezze magát, vagy tudta is, mit beszél. (Az, hogy a kovács hogyan is érzett a másik lány iránt, más megvilágításba helyezné az egész "kovács-Valerie"-ügyet is. A kovács például nem úgy nézett ki, mintha túlzottan odalenne Valerie-ért. Vajon azért, mert Valerie testvérét szerette inkább, vagy a színész simán rosszul játszotta el a szerepet? Mert nagy jóindulattal is legfeljebb úgy festett, mint akit a büszkeségében sért, hogy a lány, akirõl az egész falu tudja, hogy a menyasszonya, mással enyeleg.) Az meg, hogy valaki megtudja, hogy a testvére csak a féltestvére, és semmi sem úgy van körülötte, a családjában, ahogy eddig hitte, nos, egy kicsit megrázóbb lehet szerintem annál, hogy ennyivel elintézzék.
A problémám tehát, hogy az egész lóg a levegõben, és az egyetlen jelentõségét a farkas monológjában kapja, holott ennél komolyabb, többeket érintõ kérdés - lehetne.
Ezen a filmen kívül azért még nem egy filmben vannak olyan részek, melyek nem egyértelmûek. Hogy ennek a kidolgozatlanság az oka vagy csak ráhagyják a nézõre azt csak a rendezõ tudná megmondani.

"Valamint könnyebben öl meg egy ember egy másikat, ha egy állatot már meg tud ölni."
Miért ölne könnyebben embert?! Tyúkot, nyulat, disznót stb. ölni táplálékszerzés miatt teljesen hétköznapi cselekedet (például falun még ma is), szükséges feladat, embert ölni meg nem az.
Számtalanszor végignéztem gyerekkoromban a nagyszüleimnél, ahogy levágják azt, ami másnap az asztalra került. És egyáltalán nem tudok egyetérteni azzal, hogy azok akiknek ez a dolga volt, könnyebben megölnének egy embert - ez nem így mûködik, nem lehet általánosítani. (Persze megint más az, ha csak úgy, szórakozásból bánt valaki egy állatot.)
Én tudok általánosítani, rám nem vonatozik a tiltás. Most is úgy gondolom, hogy aki élelemszerzés vagy egyéb más célból állatot öl az kevésbé nehezen tud megölni egy embert. Ez nem azt jelenti, hogy õk gyilkosok vagy ilyesmi. Mivel a falusiak nem mészárolják az embereket :) Ugyan ez a trend megfigyelhetõ a katonák képzésénél. Észrevették, hogy az újoncok jelentõs része nem akart az ellenségre rálõni, ezért direkt mellélõt. Ezen probléma
megoldására kitalálták, hogy ember alakú célpontokra kell lövetni a katonákkal gyakorlatozás közben. Ez egy kis lépés az emberölés felé. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez nem azt jelenti, hogy aki állatot öl, annak ne lenne erkölcsi gátja.

"Egyetlen egy falubéli lány mondta neki, aki nem is biztos, hogy a barátnõje volt, a történetbõl nem derül ki. Késõbb pedig a többi lány áll elé, szerintem az aki, irigyelte az nem, bár ebben nem vagyok biztos."
Õ is ott volt körülötte korábban, és a jelenetek azt sugallták, hogy az a néhány lány a barátnõje. Kérdezhetnéd: az, hogy párszor együtt mutatták õket már erre utal? Ebben a filmben: igen (elég a többi kapcsolat kidolgozatlanságát nézni).
Nem tudom biztosan, hogy odaáll-e. De úgy emlékszem, az egész falu odaáll, a lányok elsõként.
Számomra ami biztos, hogy egyetlen egy lány mondta neki. A filmbõl nem lehet valósként kijelenteni, hogy az a barátnõje volt, de mivel kicsi a falu lakossága, ezért valószínûleg igen. Bár attól, hogy viszonylag kevesen élnek együtt egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenki mindenkinek a barátja. Nagy valószínûséggel az irigység mondatta vele. Viszont újra megnéztem a két jelenetet, amikor elé állnak a lányok, akkor csak az elsõ kettõt mutatják, a harmadiknak csak a hangját lehet hallani. A látható két lány egyike sem azonos azzal, aki elõtte beszélt a fõszereplõnõvel.
"Szerintem nem probléma, hogy csak két cselekményszál van, miért mennyi kellene, 10? Egy másfél órás filmben mennyi cselekményszál az optimális?"
Nem írtam, hogy probléma, azt írtam "az elsõ kettõ mindkettõnek hibája/hiányossága", az elsõ két említett dolog egy sorral feljebb pedig a jellemek és a párbeszédek voltak.
Ha valaminek hibája, hiányossága van, akkor az probléma, nem?

"Valamint a filmek jelentõs részénél meg tudták valósítani, hogy a szereplõk életkorának megfelelõ színészeket válasszanak. Egy 16 éves lányt nem egy 26 évesnek kellene eljátszani, mert nem is tûnik 16 évesnek. Ha pedig nem az életkornak megfelelõek a színészek, én arra gondoltam azért, mert talán nem 16 éveseket kell eljátszani."
Jelentõs részénél meg tudták oldani, ez igaz, a másik részénél viszont nem akarták, mert/vagy úgy gondolták, nekik megfelelõbb egy idõsebb személy az adott szerepre. 16-19 éveseket pedig azért elég gyakran játszanak néhány évvel idõsebb színészek.
Nem tudom, mennyire gyakori, hogy idõsebb színészek fiatalabb szerepeket játszanak el, eddig filmekben eddig nem tûnt fel. De ha még így is van, ez számomra akkor is hiba. Ennek inverzeként Gandalfot sem egy 20 éves suhanc játszotta el :) Valamint ebben a filmben a fõszereplõnõn számomra igencsak látszik, hogy egy húszonéves nõrõl van szó és nem egy tizenéves csitrirõl.

"Mit kellene csináljon? Vágja fel az ereit, attól feltámadna a testvére? Ahhoz neki mi köze, hogy az anyja kivel feküdt le? Attól miért kellene szomorú legyen? Szerintem egy gyereknek nincs sok köze a szülõk szerelmi életéhez."
Mi köze van hozzá? Az, hogy az õ életére is hatással van, ami a szüleivel történik, amit a szülei tesznek - már ha érdekli valamennyire a családja. (És a szomorúság például érthetõ reakció lenne, végül is az élete egy része hazugság volt, ahogy hazudtak - az anyja hazudott - neki szintén fontos személyeknek: az apjának, a testvérének. Nem azt mondom, hogy az anyjának be kellett ezt vallania - mert az õ titka, nem köteles megosztani -, de ha már bevallotta, legyen valami látszata, vagy következménye.)

"Én nem tartok senkit azért önzõnek, mert a saját boldogsága fontos a számára. Akkor éljen élete végéig boldogtalanságban, mert az anyja gazdaságilag így látja jónak? Jó lenne túllépni ezen a középkori hozzáálláson."
Én sem tartom önzõnek azt, akinek fontos a saját boldogsága - mert kinek nem az? -, az viszont önzõ, akinek CSAKIS saját maga fontos, semmi és senki más. És csapot-papot otthagyni szó nélkül - levél, bármilyen üzenet, hogy "nem tûntem el az erdõben; nem haltam meg; nem elrabolt az a szerencsétlen Peter, hanem önszántamból mentem vele"? - bizony erre utal. (Olyasmit említettek, hogy megpróbálta elõször tisztázni ezt az egészet, elmondani, hogy inkább Peterhöz menne hozzá...? Utána is meg lehet szökni, nem kell kapásból felvenni a nyúlcipõt, és megfutamodni.) És azt írtam "akár házassággal", de nem feltétlenül azzal - mert tényleg nem tûntek földönfutónak, akiket kizárólag ez menthet meg.

"Elõször én is így gondoltam, mint te. Ám a vérfarkas annyira erõs, hogy hiába lenne több ember jelen, legfeljebb csak az áldozatok száma gyarapodna. Valamint a nagymama háza is legalább olyan védett, mint a többi ház a faluban. Valamint a mese miatt, a nagymamát mégis csak az erdõbe kellett elhelyezni. Természetesen a mesében sem értem, hogy egy öregasszony miért élne egyedül az erdõben?"
A templom földje védett, oda nem léphet be a farkas - egy idõ után ez kiderült. Azonkívül, ha van a nagymama körül száz másik ember - száz másik potenciális áldozat -, akkor kisebb eséllyel lesz pont õ a kiszemelt zsákmány, mint ha ott él az erdõben egyedül. Szóval 100-ból 1-nek lenni egy hajszálnyit mégiscsak biztonságosabbnak tûnik, mint 1-bõl 1-nek.

"Ez most miért is probléma?"
A "kovács-Valerie tesója"-szál nekem azért, mert nem derült ki, mi is volt köztük valójában; hogy a nagymama csak fel akarta húzni a kovácsot, hogy az leleplezze magát, vagy tudta is, mit beszél. (Az, hogy a kovács hogyan is érzett a másik lány iránt, más megvilágításba helyezné az egész "kovács-Valerie"-ügyet is. A kovács például nem úgy nézett ki, mintha túlzottan odalenne Valerie-ért. Vajon azért, mert Valerie testvérét szerette inkább, vagy a színész simán rosszul játszotta el a szerepet? Mert nagy jóindulattal is legfeljebb úgy festett, mint akit a büszkeségében sért, hogy a lány, akirõl az egész falu tudja, hogy a menyasszonya, mással enyeleg.) Az meg, hogy valaki megtudja, hogy a testvére csak a féltestvére, és semmi sem úgy van körülötte, a családjában, ahogy eddig hitte, nos, egy kicsit megrázóbb lehet szerintem annál, hogy ennyivel elintézzék.
A problémám tehát, hogy az egész lóg a levegõben, és az egyetlen jelentõségét a farkas monológjában kapja, holott ennél komolyabb, többeket érintõ kérdés - lehetne.

"Valamint könnyebben öl meg egy ember egy másikat, ha egy állatot már meg tud ölni."
Miért ölne könnyebben embert?! Tyúkot, nyulat, disznót stb. ölni táplálékszerzés miatt teljesen hétköznapi cselekedet (például falun még ma is), szükséges feladat, embert ölni meg nem az.
Számtalanszor végignéztem gyerekkoromban a nagyszüleimnél, ahogy levágják azt, ami másnap az asztalra került. És egyáltalán nem tudok egyetérteni azzal, hogy azok akiknek ez a dolga volt, könnyebben megölnének egy embert - ez nem így mûködik, nem lehet általánosítani. (Persze megint más az, ha csak úgy, szórakozásból bánt valaki egy állatot.)

"Egyetlen egy falubéli lány mondta neki, aki nem is biztos, hogy a barátnõje volt, a történetbõl nem derül ki. Késõbb pedig a többi lány áll elé, szerintem az aki, irigyelte az nem, bár ebben nem vagyok biztos."
Õ is ott volt körülötte korábban, és a jelenetek azt sugallták, hogy az a néhány lány a barátnõje. Kérdezhetnéd: az, hogy párszor együtt mutatták õket már erre utal? Ebben a filmben: igen (elég a többi kapcsolat kidolgozatlanságát nézni).
Nem tudom biztosan, hogy odaáll-e. De úgy emlékszem, az egész falu odaáll, a lányok elsõként.

"Szerintem nem probléma, hogy csak két cselekményszál van, miért mennyi kellene, 10? Egy másfél órás filmben mennyi cselekményszál az optimális?"
Nem írtam, hogy probléma, azt írtam "az elsõ kettõ mindkettõnek hibája/hiányossága", az elsõ két említett dolog egy sorral feljebb pedig a jellemek és a párbeszédek voltak.

"Valamint a filmek jelentõs részénél meg tudták valósítani, hogy a szereplõk életkorának megfelelõ színészeket válasszanak. Egy 16 éves lányt nem egy 26 évesnek kellene eljátszani, mert nem is tûnik 16 évesnek. Ha pedig nem az életkornak megfelelõek a színészek, én arra gondoltam azért, mert talán nem 16 éveseket kell eljátszani."
Jelentõs részénél meg tudták oldani, ez igaz, a másik részénél viszont nem akarták, mert/vagy úgy gondolták, nekik megfelelõbb egy idõsebb személy az adott szerepre. 16-19 éveseket pedig azért elég gyakran játszanak néhány évvel idõsebb színészek.

"Atmoszféra, a két férfi fõszereplõ: jó, ez egyéntõl függ. Te nem így érzed/látod, én igen - attól a pillanattól fogva, hogy a trailert megláttam (meg se lepett, hogy ugyanaz a rendezõ)."
Én nem szoktam trailereket nézni, hogy ne befolyásoljanak és nem néztem meg a rendezõ nevét sem.

"És nem a színészrõl van szó, hanem a karakterrõl, akit megjelenít, a filmbeli szereplõ kinézetérõl. (Továbbra is biztos vagyok benne, hogy Peter Edward-mintára kapta azt a - jelen környezetben - röhejes frizurát.)"
Lehetséges, hogy valóban azért kapta az adott frizurát. Bár nekem az is eszembe jutott, hogy ez a mostani trend. Számomra nemcsak a jelen környezetben röhejes az adott frizura, hanem mindenhol.

"Meghalt a testvére, az anyja megcsalta az apját, de nem gond, kicsit pityergünk, aztán mehet minden tovább."
Mit kellene csináljon? Vágja fel az ereit, attól feltámadna a testvére? Ahhoz neki mi köze, hogy az anyja kivel feküdt le? Attól miért kellene szomorú legyen? Szerintem egy gyereknek nincs sok köze a szülõk szerelmi életéhez.

"Segítenie kellene a családjának, akár házassággal - nem mintha a kovács gazdagabbnak tûnne, hiába mondják róla -, kit érdekel."
Nekem is feltûnt, hogy a kovács egyáltalán nem tûnik gazdagabbnak. Valamit a fõszereplõ családja sem tûnik szegényebbnek, mint a faluban élõ többi család. Szerintem nem szorult rá a család arra, hogy a fõszereplõnõ tönkretegye az életét. Sõt a film rá is világít az anyja esetén, hogy ez az egész hová vezet.

"Bellát se érdekli túlzottan, hogyan érinti majd az hozzá közel álló embereket a halála/vámpírrá válása, néha eszébe jut, de alapvetõen akkor kezd aggódni, mikor már vámpír."
Valerie: jó, szökjünk meg (csak úgy, se pénz, se ruha, se élelem), hagyjunk magunk mögött mindent. Mi lesz, miután elmentünk? Hát, majd valami, nem számít.
Ebben teljes mértékben egyetértek veled.

Üresek, felszínesek, önzõk, felelõtlenek (igen, Bella is, annak ellenére, mit gondol magáról).
Én nem tartok senkit azért önzõnek, mert a saját boldogsága fontos a számára. Akkor éljen élete végéig boldogtalanságban, mert az anyja gazdaságilag így látja jónak? Jó lenne túllépni ezen a középkori hozzáálláson.

"Pl. Nagymama kint lakik az erdõben, farkas jár odakint, de õt még ez se zavarja annyira, hogy míg el nem múlik a veszély, beköltözzön a faluba. (Persze, értem én, minél gyanúsabbnak kell maradnia. Próbálja egyáltalán valaki meggyõzni, hogy ugyan, mégis jobb a falakon belül, ahol többen vagyunk, védhetjük egymást stb.?)"
Elõször én is így gondoltam, mint te. Ám a vérfarkas annyira erõs, hogy hiába lenne több ember jelen, legfeljebb csak az áldozatok száma gyarapodna. Valamint a nagymama háza is legalább olyan védett, mint a többi ház a faluban. Valamint a mese miatt, a nagymamát mégis csak az erdõbe kellett elhelyezni. Természetesen a mesében sem értem, hogy egy öregasszony miért élne egyedül az erdõben?

"Anyuka kijelenti, hogy megcsalta a férjét, Valerie húga meg valójában a kovács apjának a lánya. A vallomás elintézve annyival, hogy "ja, hát jó". Pedig egy szép kis vérfertõzés is alakulgatott ott a háttérben a kovácsfiúval - míg a lány meg nem halt. (Azt elmagyarázták, a kovács hogy is érzett Valerie húga iránt? Mert egyrészt féltékeny volt Peterre, másrészt, mikor a nagyi jött azzal, hogy tudom, hogy szeretted õt, nem cáfolja, nem szól semmit, csak néz rondán."
Ez most miért is probléma?

"A farkas indoklása a "gyere velem"-hez: hogy hiszen te is gyilkoltál, emlékezz csak a nyúlra... Nevetséges. Egyrészt, hol vethetõ össze egy nyúl élete egy emberével, másrészt meg ne vicceljünk már: aki húst akar enni egy ilyen ál-középkori (ál-koraújkori) világban, fantasy világban is, az még szép, hogy elvágja egy nyúl vagy egy például tyúk nyakát; teljesen hétköznapi feladat, és amúgy is többnyire a nõk dolga. (Bár, ez talán tényleg nem logikátlanság, csak simán ostobaság.)"
Egyrészt a farkasnak kellett valamilyen szöveg, hogy el tudja vinni magával. Természetesen a valódi indokot nem mondhatta meg. Napjainkban is esznek az emberek húst, gondolom te is, mégsem te vágod el az adott lény torkát. Másra hárítod eme cselekedetet. Középkori viszonyok között is ez volt. A családban például az anya ölte le a csirkéket, persze ha a lányai is anyák akarnak lenni, akkor elõbb-utóbb nekik is meg kellett tanulni. Viszont érdekes módon, a disznók, kecskék, birkák, nyulak leölését a férfiak szokták elvégezni. Én például nem ölném meg a nyulat, ha van más alternatívám is az étkezésre, nekik sem lett volna muszáj. Valamint könnyebben öl meg egy ember egy másikat, ha egy állatot már meg tud ölni.

Valerie barátnõje (barátnõi), mikor kirakják a lányt farkasálarcban a fõtérre: megérdemelted, mindig olyan öntelt voltál, olyan kis tökéletes stb. (Ezt most honnan? Valerie-t korábban láttuk bármelyikükkel is hosszabb, párbeszédet is tartalmazó jelenetben? Lehet, hogy igen, mint már írtam, régen volt. Utalt bármi konfliktusra, vagy ellenségességre - leszámítva, hogy Valerie egyszer talán ferdén néz arra a lányra, amelyik Peterrel táncol?) Kb. tíz perccel késõbb meg sorfalat állnak elõtte.
Egyetlen egy falubéli lány mondta neki, aki nem is biztos, hogy a barátnõje volt, a történetbõl nem derül ki. Késõbb pedig a többi lány áll elé, szerintem az aki, irigyelte az nem, bár ebben nem vagyok biztos.

Emlékezetbõl ennyi, volt még, de emiatt nem fogom újranézni.
Szerintem sem ér annyit.

Nem azért, mert én eldöntöttem, hanem mert... most komolyan, mi értelme? Emlékeim szerint egyetlen ember tudja, hogy Peter megfertõzõdött: Valerie. Kiköltöznek nagymama helyére, nem kürtölik világgá, hogy Peter kezén a karmolás attól a bizonyos farkastól származik (vagy egyáltalán, hogy van karmolás), és ennyi.
Valerie apja teljesen normális életet élt, normálisan viselkedett - ezért is nem bukott le -, képes volt rá. Farkasként is tudta, mit csinál. (Vagy nem?) Peter is megtehetné. A gyerekük - ha lesz - a hajlamot, a lehetõséget örökli, de ha Peter nem sebzi meg, nem változik át. Vagyis, az átváltozás éjszakái kicsit problémásak ugyan, de Valerie biztonságban lenne, a gyerekük biztonságban lenne, a falusiak biztonságban lennének (Peter így is ott kujtorog a közelben a film legvégén), akkor miért is kell a nagy elválás, miért kell bele maga a fertõzés(ha korábban történne, ki lehetne bontani, lehetne valódi konfliktus, de így...)?
Nos, erre én is ugyan így gondoltam :)

"Jellemek, párbeszédek, két fõszál: nem azt állítottam, hogy csak és kizárólag erre a filmre igazak, hanem hogy ezek is igazak mindkettõre. És az elsõ kettõ mindkettõnek hibája/hiányossága."
Szerintem nem probléma, hogy csak két cselekményszál van, miért mennyi kellene, 10? Egy másfél órás filmben mennyi cselekményszál az optimális?

"Nem számít, a való életben ki hány éves (ezért nem is néztem utána). A fikció számít, és aszerint a Twilight szereplõi többségében 17 évesek (vagy annak néznek ki). Míg ez itt egy középkorra hajazó fantasy-világ. A középkorban általában korán házasodtak, vagyis ha Valerie házasság elõtt áll, épp belefér a 13-19-be, ami ma a kamaszkor idõszaka."
Ez teljesen logikusnak tûnik, a probléma, az, hogy ahogy már írtad, ez egy fantasztikus történet, tehát nem feltétlenül vonatkoznak rá a középkori viszonyok. Valamint a filmek jelentõs részénél meg tudták valósítani, hogy a szereplõk életkorának megfelelõ színészeket válasszanak. Egy 16 éves lányt nem egy 26 évesnek kellene eljátszani, mert nem is tûnik 16 évesnek. Ha pedig nem az életkornak megfelelõek a színészek, én arra gondoltam azért, mert talán nem 16 éveseket kell eljátszani.