Programkereső

Téma: Amerikai história X

Spoiler
8/10
offtopic
cellasto 2015 jan. 24. - 21:55:15 8/10 Előzmény goteki
(521/561)
nortonnak vekonyabb hangja van,mint stohlnak :D
Válasz
8/10
cellasto 2015 jan. 24. - 21:33:09 8/10
(520/561)
norton és furlong szenzációsat alakít
bár a téma amit boncolgat,nem életszerû de attól még ez egy remek dráma
a vége még a "kemény legényeknek"is könnydt csal a szemébe :)
Válasz
goteki 2015 jan. 18. - 14:07:03
(519/561)
Jó film. Bár Dereknek valami erõsebb, "tökösebb" hangot is találhattak volna Stohl-nál.
Válasz
4/10
Meklód fia 2015 jan. 10. - 15:58:03 4/10
(518/561)
egyetértek, ez a film nem ér többet 4 pontnál. Ugyanolyan tucatfilm, mint az életrevalók. A lényeg, hogy sírjunk, és fogyasszuk a Zewa zsebkendõt.
Egyetlen jó dráma készült egész filmtörténelem óta, mégpedig A remény rabjai. Az összes többi csak másolja.
Válasz
offtopic
Edmond Dantes 2015 jan. 10. - 14:16:19
(517/561)
Viszont Tom Cruise sztem nagyon jó színész. Pár hete láttam a Jack Reacherben, jó film, jó alakítás.
Hogy jön ez ide? Sztem tudod, nemde? :)
Válasz
offtopic
tombenko 2015 jan. 09. - 22:43:23
(516/561)
Csakhogy ez a származás nem a genetikai származás!
Válasz
offtopic
barna pólós 2015 jan. 09. - 21:58:23
(515/561)
"A gyereknek hogy milyen élete lenne, megbecsülhetõ abból, hogy a szülei milyen életstílust folytattak. Ingergazdagság, szeretetteli légkör, Írni-olvasni hajlandó szülõk - ezek mind meghatározó elemei egy gyerek késõbbi értelmi szintjének."

Csakhogy a származás determinálja a kulturális alapokat, a gyerek megkapja a kulturális hátteret, amely tehát egyenesen következik, úgymond egyenlõ a származással. Tehát a származás igenis számít a nem örökbe fogadott gyerekek (99%) esetében. És a valóság azt mutatja, hogy bizony hatással lehet az emberekre a származásuk, ha más környezetben is nevelik. Ehhez elég akár tudnia a származásáról és azonosulnia vele, máris más lesz a személyisége valamelyest.
Válasz
offtopic
tombenko 2015 jan. 09. - 18:22:06
(514/561)
Hogy Fritz Zwicky szavaival éljek: szférikus marha.
Válasz
offtopic
tombenko 2015 jan. 09. - 18:21:11
(513/561)
A gyereknek hogy milyen élete lenne, megbecsülhetõ abból, hogy a szülei milyen életstílust folytattak. Ingergazdagság, szeretetteli légkör, Írni-olvasni hajlandó szülõk - ezek mind meghatározó elemei egy gyerek késõbbi értelmi szintjének. A genetikai származás ebbe elég kevéssé szól bele, mert sok köze nincs hozzá. A (valódi vagy nevelõ) szülõk kulturális háttere és értelmi szintje viszont erõsen meghatároz.
Elég az óvodára gondolni. A szegényesebb, ingerhiányos környezetbõl érkezõ gyereket frusztrálja a rengeteg inger, ezért átmenetileg agresszívvé válik. Ha ezt az akadályt leküzdi még 5-6 éves kora elõtt, akkor jó eséllyel felzárkózik a többiekhez. Ebben különösen nagy szerepe van a szülõk partnerségének. És még szebb mintavétel az általános és a középiskola. Itt a gyerekek kulturális gyökerei még durvábban meg tudnak mutatkozni.
Válasz
barna pólós 2015 jan. 08. - 22:22:02
(512/561)
A környezet sokkal meghatározóbb? Ez azt jelenti, hogy ha az örökbefogadott az eredeti szüleinél marad, akkor sokkal hátrányosabb az élete, nyilvánvalóan a szülei származása miatt. És azt, hogy a származás és a kultúra közt szoros kapcsolat van. Bár én kétlem, hogy ez ilyen egyszerû lenne, és ennyire lényegtelen lenne a gyerek származása.
Válasz
offtopic
tombenko 2015 jan. 08. - 19:18:53
(511/561)
Volt, nem is egy. Az derült ki, hogy a környezet sokkal inkább meghatározó volt, mint a gyerek származása akár etnikai, akár genetikai szempontokat is néztünk. Itt persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a diszkrimináció szempontjából kirívó fizikai jegyeket (pl. bõrszín), de azok is sokkal kevésbé érvényesültek.
Válasz
offtopic
barna pólós 2015 jan. 08. - 18:55:43
(510/561)
Nem olyan sok gyereket fogadnak örökbe. De egyébként érdekes lenne ezekrõl is egy vizsgálat. Biztos vagyok benne, hogy az eredeti származásuk még úgy is kísérti õket, ha a társadalomban negatív kép alakult ki arról. És mondom, ha csak azt vesszük, hogy fizikailag akkor is a származásuk meghatározó, és az milyen hatással van a személyiségükre, akkor a származás igenis fontos.
Válasz
offtopic
tombenko 2015 jan. 08. - 17:54:45
(509/561)
Még egyszer leírom, lassan, hogy te is értsed: A "valahová születés" származás és a genetikai származás egymással igen gyenge kapcsolatban van. Nézz körül mondjuk az örökbe fogadott gyerekek környékén.
Válasz
offtopic
barna pólós 2015 jan. 08. - 17:34:48
(508/561)
A genetika meghatározza a szocializációt. Hiszen a genetika, a származás, a valahova születés dönt el szinte mindig szinte mindent. Ezt nem veszitek észre. Ha egy kisebbségbe születik valaki a Rózsadombon, vagy egy szegény, de többségi családba, a különbség akkor is óriási lesz. Vannak népek, melyek konkrétan integrálódni sem tudnak egy másik országban, annyira más az õ kultúrájuk. Én inkább a szülõk származásáról beszélek, mert elsõsorban rájuk hasonlítanak az emberek. Nem értem, miért gondoljátok azt, hogy megszületik valaki valamilyen származással, és lényegtelen, hogy milyen származású emberek nevelik fel, hiszen ég és föld a különbség a nemzetek, rasszok között. A többségi társadalom már nem sokat tehet, amikor 7 éves korukban elkezd foglalkozni az emberekkel. Amellett a genetika az idegrendszer tulajdonságait, így a személyiséget is meghatározza valamennyire. Szerintem a rasszistáknak is elsõsorban a másféle kultúrákkal van bajuk. Vannak egymáshoz genetikailag nagyon hasonló népek, és az egyiket utálják, a másikat nem.
Válasz
tombenko 2015 jan. 07. - 23:53:14 Előzmény barna pólós
(507/561)
Kis ekvivokáció? A genetikai származás tekintetében nincsen szinte semmilyen különbség két ember között. A közösség tekintetében, amibe születik, van, nem is kevés. A legfrissebb NatGeo magazinban is van róla egy kis írás, érdemes elolvasnod, bár eléggé elnagyoltan írja le a dolgot.
Válasz
KurtWagner 2015 jan. 07. - 22:42:41 Előzmény barna pólós
(506/561)
***moderalva*** a genetika és a szocializáció két teljesen különbözõ dolog. Persze, hogy a genetika meghatároz sok mindent, de a környezet még inkább. Két azonos génállományú ember két teljesen különbözõ társadalmi közegben teljesen más életet fog élni, mert más behatások érik. Sõt két hellyel-közzel egyforma génállományú egyén, hasonló társadalmi közegben is más. Nincsenek testvéreid, unokatestvéreid, rokonaid? Elvileg ugyanazzal a génállománnyal kéne rendelkeznetek, hasonló közegben és akár ég és föld is lehet köztetek a különbség. Akár jellembeli, akár karrier, akár tehetség szempontjából.
Válasz
barna pólós 2015 jan. 07. - 22:16:57
(505/561)
A genetika rettenetesen fontos. Ha nem lenne, lehetnénk akár bogarak is... Vagy növények. A fizikai tulajdonságok is fontosak, és itt is nagyobb szerepet játszik a genetika. A betegségek kialakulásában is nagy szerepe van a genetikának. Az általatok emlegetett szocializációban is döntõ szerepe van, hiszen a család, a környezet, amelyben szocializálódik az egyén, általában ugyanolyan származással rendelkezik, mint maga az egyén, melynek van egy külön kultúrája. Amit ti szociokulturális közegnek neveztek, az valójában döntõen származásbeli kérdés. Ha nem a származás lenne a felelõs, akkor minden fehér, fekete, barna, piros, stb. gyerek nagyjából hasonló normák szerint szocializálódna. Csakhogy nem ez a helyzet. Egyes népek sokkal okosabbak, mint a többiek. Van, ahol a tanulást lenézik egy kisebbség körében. Tehát nem a többség, nem a környezet a felelõs ezért, hanem a család, a származás. Az ember nem tudja függetleníteni magát a származásától, akárhogy is akarja.
Válasz
offtopic
tombenko 2015 jan. 07. - 18:19:11
(504/561)
Pedig ki kell ábrándítsalak, nincs igazán jelentõs különbség. Sõt, a zsidóság lélekszámát tekintve jól belesimul az iskolázottságuk a fejlett országokéba.
Válasz
offtopic
filoszemitabélus 2015 jan. 07. - 18:14:06
(503/561)
Pedig én idáig meg voltam róla gyõzõdve, hogy a zsidók sokkal okosabbak nálunk.
Konrád György "Áramló leltár" c. könyvében írja:
"A zsidók nem lesznek utcaseprõk, mert a sok évezred alatt felhalmozódó intellektuális tõke tovább öröklõdik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínûleg intelligenciánk termé szetét is összeadjuk abban a génkoktélban (!), amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez, és bárhol mûködtethetõ."

Ne ábrándíts ki, mert nagyon szomorú leszek!
Válasz
offtopic
tombenko 2015 jan. 07. - 18:07:51
(502/561)
Nem bagatellizáljuk el, hanem a helyén kezeljük. A genetika sokat meghatároz, de a felénél jóval kevesebbet. Általános vonásokat fõleg. Persze vannak kivételes esetek, például a mikrokefália és egyéb genetikai defektusok, de alapvetõn két gyerek között születésekor sokkal kisebb a különbség, amikor még szinte csak a gének hatnak, mint akár pár hónappal késõbb. A probléma pont az, hogy egyesek túl sokat tulajdonítanak a genetikának, ezzel mintegy igazolva, hogy az egyes embercsoportok között predesztinált különbségek vannak, ami szerencsére nem igaz.
Válasz