Fehér éjszakák.
A Hereditary (Örökség) rendezőjétől. Arról annyit kell tudnia annak aki nem látta h az első felében egy érdekes és kjól rendezett horrorjellegű film remek atmoszférával, ami a második felében átmegy az agyfax és arckaparás kombinációjába. Értelmetlen és érthetetlen események sorozata rombolja porig az addigi összképet, pedig nagyon ígéretesnek indult.
Na most ezt a mostani filmet úgy hírdették h néprajzi jellegű horror, a trélerét látva pedig sejteni lehet milyen stílus is ez valójában. Pár fiatal elmegy lazulni és antropológia ismeretüket frissíteni egy skandináv, elszigetelt kis közösséghez (azaz szekta) és ott történnek majd 'események'. Az egészhez egy fiatal pár megpróbáltatásoktól és érzelmektől vezérelt kapcsolata és annak problémái szolgálják a 'tartalmat'.
Na jó, gondoltam akkor ebből simán lehet egy Ritual féle, félelmetes de gyönyörűen fényképezett, rendezett, jól felépített és igényesen borzongató film!
Nem lett az...
Az első órában (140 perces film) minden oké. Kjó, azaz kjó rendezés és látványvilág (hosszú snittek szépen megkomponálva, remek kamerabeállítás pl amikor autóval mennek a helyszínre és minden upside down egy majd fél percig) a főszereplő jány remek színész, a szektán láccik h vmi nem oké de ebből akármi is lehet. Így vidáman és jókedéllyel szürcsölgettem kólácskámat (nerd). És aztán egyszer csak jött vki egy ollóval, elvágta a horgony kötelét és elszabadult az elmehajó.
Kb mint amikor az ember beül egy csilivili pizzériába, rendel egy látványosat és ránézésre is finomat és elkezdi rágni. Hú de jóó, rágja, rágja és egy órán át a finom étel illúziója tartja benne az érzést, de eccer csak azt veszi észre h tovább már nem akar rágódni a kaja. Aztán már fullad és mikor már a levegőért kapkod kiderül h a feltét kaka.
A forgatókönyvíró célja a néző sokkolása volt. És ezt kb féltávnál kezdte és nem hagyta abba, sőt teljesen elengedte magát. És ennyi. Az elmegyogyóban meghírdettek egy pályázatot "Dilis Szekta" címmel és ez a mittudoménki nyerte. Csak nyomatta és nyomatta és nyomatta. És vár az ember vmi mondandót, katarzist, összegzést, konklúziót, egy kirekesztő véleményt az egészről de nem kap. Kap helyette egy debill sztorit ami A pontban kezdődik és B-ben végződik és semmi de semmi nem történik közben csak a hülyeség, viszont az egyre erősebben és töményebben. Mint egy dokumentumfilm degeneráltakról Hárshegyen, filmezed mondjuk egy órán át és aztán lemerül az aksi és vége. Ha sokkolni akarom magam megnézek egy mennyei bajnoki meccset. De azt ingyen is lehet, ezért meg fizetnem kellett (crazy)(crazy)
BTW ez a film a tökéletes segítség barátkozásra! Meg kell kérdezni ártatlanul az ismeretlent h "Figyu mi a véleményed a Fehér Éjszakákról?" és érdeklődő tekintettel várni a választ. Ami ha pozitív akkor "Oké, most ki kell teregetnem otthon és indulnom is kell mert Patagóniában lakom, szia".
Amikor széttrancsírozott emberi fejet mutatnak féltávon hosszabb ideig és többször is (két hölgyemény gyorsan el is hagyta a mozit...) akkor már tudtam h a sokkolás az egyetlen mondanivaló itt. Majd jön csőstül az értelmetlen és idióta gyilkolászás és annak látszatai (csak a vége felé derülnek ki): láb lóg ki a kertből rajta rúnajellel, tyúkólban kifüggesztett és félig nyúzott ember virágokkal a szeménél, vérfertőzéses torzszülöttek, párzási rituálé begombáztatva miközben körben álló meztelen nők (fiataltól kezdve nagyanyámig...) kántálnak, egy szál faxba mutatott szereplő (alig vártam h valaki lesokkolhasson ilyennel, mekkora rendezői zsenialitás (tapsvihar). Há egy fax van a filmben, úúúúúú de dúúúúúúúrvaaaa), kibelezett medvébe bújtatott ember, talicskával tolt kitömött emberalakok ágakkal díszítve csukló helyett és a szájukban, továbbá ahogy transzba esett embersereg -gyerekektől kezdve és felnőttekig bezárva- adja át érzelmeit szimbiózis jelleggel épp szenvedő v halódó embertársaiknak az már tényleg szanatórium jellegű, soroljam még?
Aki torz emberi alakokkal akarja sokkolni filmjeiben a nézőket ott már alapból bibi van (Hereditary-ban is a nem éppen cukinak mondható kislánnyal). Mutathatna széttaposott rovarokat makróval, elhullott állatokat az erdőben napok múltával, égett bőrű embereket stb, mindenki tudja h ezek nem szép látványok de ezért is nem mutogat senki ilyet. Az h vki ezekkel akar 'sokkolni' a filmjeiben az nem vall nagy tudományra...
Filmőrült jóbarátommal néztük és nem tudtunk haragudni a teherbe ejtő jelenetnél hangosan kacagó nézőközönségre, mi is sírással és karfamarkolászással voltunk elfoglalva.
Természetesen elmaradhatatlan kellékek voltak a filmben a fiatalokból álló vendégcsoport elszeparálódása egymástól, az is h nézeteiket tekintve szembenálljanak majd egymással (nem számít h 'barátok'), lennie kell idiótának köztük, a durva események bekövetkezésekor eszük ágában sincs lelépni stb. Ezek a gyökér tinihorrorok jellemzői, ez nem tinihorror de viszont nyócmázsás sárgarépa.
A film egyetlen mondandója az lehetett h minden szekta beteg, és még annál is betegebb. De mindenféle háttértörténet nélkül és 140 tetves percben mutatva az már fájdalommal járt és még egy emberi lezárást sem kapott a 'mű'.
Művészfilm? Ez? Egyáltalán film? Ez? Pfffff
10/1 mert az elején voltak jó rendezési elemek.
Csak annak ajánlom aki szeretne röhögni, megbotránkozni és szereti sanyargatni magát még ő maga se tudja micélból. Ajánlom az amerikaiaknak Guantanamóba.
Én törlöm a memóriámból.

Tokeletesen leirtad az en velemnyem is. Sok lehetoseg volt a filmben, a temaban, a helyszinben, de tenyleg inkabb szanalmas es nevetseges lett.
A 3 pont csak azert, m az elso fel, 1 ora egesz turheto volt, bar tulzottan lassu, de legalabb meg nem fordult at betegsegbe, rohej targyaba.

Szeretem a horrort, szeretem a misztikumot. De ez csak beteg volt. Nekem nem humorosnak tűnt, hanem nevetségesnek. Nem drámának, hanem szánalmasnak. Pedig annyi lehetőség volt (lehetett volna) benne.

Ez a film, mint Ari Aster korábbi filmje is, egy másféle horror, mint a mai kommersz horrorok. Itt a lényeg a hangulatom van, a szellemiségen, ami a misztikumhoz köti az embert, az ismeretlenhez. Az előző és mostani filmjében is ez a lényeg, hogy vannak beavatott emberek, akik tudnak valamit az ismeretlenről, amit a néző sosem fog teljesen megérteni, és teljesen tudni. Az ismeretlentől való félelemre játszik a film, és olyan helyzetbe rakja a szereplőket, amik túlzással, de velünk is megtörténhetnek.
A családi dráma ezen filmből sem hiányozhat, és mint az előző filmnél, itt sem erre a drámára van kihegyezve a teljes sztori. Van itt még egy párkapcsolati krízis is, és persze a film főhelyszínén játszódó mindennapi élet, mely a szereplőknek teljesen idegen.
Nagyon nem akarok spoilerezni, és hurrogni sem, szerintem érdemes megnézni. Én az előző filmen, Az örökségen is sokat nevettem, és örültem, hogy a humor ebből a filmből sem hiányzott. Meglepő, hogy Aster a humort és a horrort tudja úgy vegyíteni, hogy ne oltsák ki egymást ezek az elemek. Persze erősíteni sem erősítik egymást, inkább zavarunkban nevetünk, vagy mert a helyzet annyira képtelen, mint egy Örkény ötperces, groteszk humor ez.
A hőbörgőknek üzenem, hogy nem művészbuziskodás a film, igenis közérthető, van benne egy jó pár szimbolikus elem, mert a film megrendelője egy svéd vállalat volt, aki kérte, hogy legyen benne kifejezetten svéd vagy északi mitológia. A filmen nevetni szabad, félni szabad, de azt mondani, hogy értéktelen... csak műveletlenségre vall, és dacra. Nem kell előre eldönteni egy filmről, hogy nem jó, tessék kicsit más szemmel ránézni, mint egy halálos iramban fosra, mert ez a film annál többet is akar mondani!

Véletlen nyomtam 2-t, 0 adnék rá szívem szerint :-) Nagyon sajnáltam rá az időm és a pénzem..

Én még a két csillagot is sokallom! Ilyen közösség sehol sem létezik a világban, legföljebb a rendező beteg és perverz fantáziájában. Nem értem a kritikusok lelkendezését. Gyorsan el kell felejteni ezt a förmedvényt! Üdv: B.

Az avengersnek es a conjuring univerzumnak is nagy fanja vagyok.Mégse hiszem magamat felsőbb rendűnek.Ja es mellesleg művész is vagyok mégis bátran kijelentem,hogy nem értem a film mondanivalóját teljes egészében.Mégis teljesen elvarazsolt es magába szippantott.Persze nem tetsuhet mindenkinek,hisz nem a megszokott dolgok valósulnak meg ebben a filmben hanem egy teljesen új es más világ keletkezik amit vagy befogadsz vagy nem.Kételkedek a vígjáték a mondatodban ha nem bírtad az öngyilkosságot,de ebből ais láthatod milyen elvont és mennyi mindent fogalmaz meg a film

A művészslepp filmje :) Ilyen filmeken jönnek elő a "művésznek hiszem magam, a generációm felett állok" típusú emberek és elböfögik, hogy Avangers és Annabelle nézők ezt nem érthetik... Ezzel is fitoktatva, hogy ők átérzik a filmnek a szellemiségét és mondanivalóját, ami valójában röhej.
Spoiler elemek
Hogy lehetne komolyan venni ezt a filmet, mikor a 80 éves nyanyóka odasétál a férfihoz és hátulról erősíti a közösülést? Hibáztatni lehet bárkit is, aki ezen nevet? Nem hiszem. Tény: jobb vígjáték, mint a vígjátéknak szánt filmek 90%-a. Amiért 5 pontot adok neki, az a helyenként fenntartott feszültség, ami közül a film elején a lány öngyilkosságának módszere kavarta fel valamelyest bennem az állóvizet.

Ez így azárt erősen túlzó vélemény, de tény, hogy a mozi hangosan röhögött végig a csúcsjeleneteknél.

Nem ajánlom senkinek, semmitmondó, unalmas, értelmetlen film, rég láttam ilyen rosszat

Ez egy nagyon beteg film. Nyomasztó hatása van és elgondolkodtató. Izgalmas és leköti az ember figyelmét... tele van kegyetlenséggel, hozza azt ami kell ehhez a műfajhoz.

IMDb-n ott a full crew lista, a stáb 90%-a magyar volt, mivel nálunk forgott a film. :)

Hmm... Konkrétan EGY magyar nevet nem látok a stáblistán, de én mindent elhiszek! :))

beszarás jónak tűnik! És a fél stáb magyar volt! :)