10/10!
Szerintem nem kell indokolni...

Nagyon jó film!
10/9!

Nincs 10-es, csak 11-es hivatalosan. De azért tényleg jól játszott a filmben,és a pingpong meccsben is. :D 10/10

Jó film, de szerintem egy kicsit túlértékelt. A remény rabjairól ugyanez a véleményem. 10/8

Az egyik legszebb film, amit valah láttam! A kedvenceim közé tartozik. Minden díjat megérdemelt, amit megkapott! nem lehet elégszer megnézni! 10/10

Dante ez ment volna neked:

Azért a remény rabjai és kaphatott volna néhány Oscart. De ahogy a wikipédia is írja: Az 1994-es Forrest Gump árnyékában azonban egyet sem kapott meg.

Kedvenc filmem. Nem nagyon értem miért, de szerintem a legszebb része a filmnek, mikor Szilveszterkor Dan hadnagy ledobja magáról azt a nõt, és kizavarja a szobából azért, mert lehülyézték Forrestet. Aztán odamegy az ablakhoz, és csak ennyit mond: "Boldog újévet Gump".

Kétségtelenül a világ egyik legjobb filmje!! Tom Hnaks pedig zseniális :)

Hat en nagyon keves szot ertettem meg az elottem hosszan szolo kommentjebol, de amit megertettem az nem ide vag. Egyenletek es megoldasaik, Mozart, Beethowen, szogmero?
A Beethowent lattam egyebkent, nem egy nagy film, de ez Forrest Gump!!! Gondolom az elottem szolo azt szerette volna elmagyarazni, hogy miert jo ez a film. Hat ez nem sikerult, de lehet, hogy egy tortenesz forumra, esetleg klasszikus zenei forumra szerette volna irni a kommentet (persze matematikusok, vagy akar filozofusok foruma is lehetne) es azert nem talaltam meg az osszefuggeseket.
Ime az en kommentem:
Nagyon jo film, aki teheti nezze meg!
Nos, en is rendkivul intelligens vagyok, csak en szandekosan kerultem a kvantumelektrodinamikai szakszavakat, hogy mindenki ertse. Nagyon nehez egy film kommentarjaban potolni ezeket a senki altal nem ismert kifejezeseket, de meg is szenvedtem vele.

Történész úr! Türelmesen kívárom a válasza teljességét, aztán reagálok :)

A valaha készült egyik legszebb film, azt hiszem ezt túlzás nélkül ki lehet jelenteni.

Gyönyörû film, mondhatni alap. Tom Hanks elképesztõ. 10/10

Langolo jeg? :-) Ezt a Forrest Gump-al egy lapon emliteni? A Falu? Hat nem mondom, hogy gagyi kategoria, de nem is merheto a Forrest Gumphoz.

A Lángoló jég pedig egy kalap szar.

A filozófia nem csak a válaszokat keresi, hanem a helyes kérdést is. Nem lehet elkülöníteni a világunk köreit, tulajdonképpen Tolkien se tette, van egy könyv, a gyûrûk ura filozófiája, ott részletesebben foglalkoznak a kérdéssel, de ugye a történetben hihetetlenül fontos kérdések vannak, amikre pl Peter Jackson jól ráérzett, nem csak a népek felülemelkedése a különbségeken, közös ellenség ellen, de az egészet átszövi az anyagi és morális értékek harca, ami idõszerûbb kérdés most mint akkor amikor Tolkien írta. A világunk körei és a világ megfejtésére irányuló törekvések sem különíthetõek el és tényleg, valahol minden tudományág kapcsolódik is egymáshoz, de alapvetõen két féle agyi mûködés által leképzett világban élünk, az egyik nagyon racionális ( fizika, matek, történelem, vagyis dátumok, számok, mértékegységek) a másik agyi mûködés absztrakt (filozófia, pszichológia vagy a mûvészetek). Ez egyébként a gyerekkorban már látszik, a racionálisak más módszerben, meghatározott tervezet szerint rajzolnak, erõsen elkülönítik a többnyire üres karaktereket, az absztraktakra jellemzõ az absztrahálás, vagyis fotószerûen rajzolnak és az egész kép elmosódottabb, õk a határokat annyira nem különítik el, én is ebbe tartozok, ezért is vagyok jártasabb ezen a területen. Ez nem jobb vagy rosszabb, az adott agyfélteke dominanciájáról van szó. Van határterület, vagyis amikor a kettõ egyszerre alkotja a világképet ( elméleti fizika, kvantumfizika stb)
Szerintem a világ leírását az absztrakt látásmóddal sikeresebben elvégezhetjük, mert még a south parkból kyle is jól megfogalmazta: az evolúció a hogyanra válasz, a miértre nem. A miért fontosabb kérdés, mint a hogyan, de köztünk legyen szólva én a miértet se nagyon kutatnám. A filozófia azt mondaná a feltevésedre, hogy a körök a te világodat határolják be, de nem az egészet. Meg kell fejelni a hogyant a miérttel.


„Jómagam, mint már többször is kifejtettem, hiszek egy transzcendens entitásban, nevezzük Istennek, amely irányítja és egyben tartja ezt az elképesztõ méretû univerzumot - másképp ugyanis nem létezhetne. Ez nem hit, ez meggyõzõdés kérdése.”

A hittel mindig az volt a bajom, hogy pontosan azt jelenti, valamit elfogadni amire nincs bizonyíték, kételkedés nélkül. Egyrészt a hatalmaknak erre volt szüksége, ilyenre az összes hatalom kényszeríti az alattvalókat, lásd holokauszt törvény, persze ott se azt mondták, hogy nincs holokauszt, vagyis sosem voltak a földön szószerint tagadók, csak revizionista történészek voltak, de ettõl kezdve már az is büntetendõ lesz ha azt írod 7 millióan haltak meg, nem 6 millióan, vagyis semmilyen irányba se lehet kutatni, de errõl ennyit, mert még elégetnek mint eretneket a máglyán. A hitnek van egy Hamvas Béla által megfogalmazott válasza, amit most tényleg hosszú lenne leírni, de annyi biztos, hogy a hit szó új jelentést kapott az idõk során, ma azt jelenti amit fent írtam errõl. Meggyõzõdni arról tudsz amit megtapasztalsz, vagyis az Istenbe vetett hittel kapcsolatban elõször magyarázd meg pontosan mi az Isten, aztán vesd össze azzal a 4-5 milliárd másik Istenképpel. De nem akarom bántani a hited, nekem is megvan a meggyõzõdése, errõl, és a materialistákat se tartom jobbnak, õk a tudományban hisznek, voltaképpen mind a kettõ egy érzelmi támasz, egy gondolkodási séma, gyermeki szinten lévõ énünk, irányító stabilitásának látszata. A vallást semmilyen formában sem tudom elfogadni személy szerint és Isten keresését is egy másik irányba kezdeném, nem abba, amibe a föld lakosságnak nagy része teszi.

„A bölcsesség az egyetlen kiút a tévelygõ gondolatokból, ami az ember legnagyobb bilincse."

Bölcsesség?

Mi a bölcsesség?

A bölcsesség adott helyzetben mindig a megfelelõ módon cselekedni?

Miért, mi a megfelelõ mód?

A Tao-tö-kingé?

A Koráné?

A Bibliáé?

Leginkább egyik sem...”

Nem hiszem, hogy ma még tudjuk ezeket az írásokat úgy olvasni, ahogy megírták õket, Dan Brown ezt remekül kifejti az elveszett szimbólumban és igaza is van, talán a szabadkõmûvesek még ismerhetik a kulcsot, hogyan értelmezzék ezeket az írásokat, ugye mindegyik mû ott van az oltárukon, de addig semmit se lehet tenni kollektíven amíg Noét, Ábrahámot, Káint, Ábelt valós karaktereknek gondolják. Ezért valóban egyik se megoldás, azok közül amiket felsoroltál.
A buddhizmus és a Zen viszont már jó irány és nem vagyok divat idióta, nincs imaláncom meg ilyenek, egyszerûen ahogy írtad, meggyõzõdések sora vezetett oda, hogy ezt valljam.

„A legnagyobb tisztelettel az általad tisztelt tanok irányában - láthatod, én nem kezdtem el szapulni, mint te tetted az enyémmel - meg kell, hogy kérdezzem, mi a fenére való az elképesztõen elvont, megismerhetetlen és szörnyen és fájdalmasan titkos szent tudás, az ezotérikus tanok szent ligetét körülvevõ hatalmas és Konstantinápoly falának módjára áthatolhatatlan erõdrenszendszerrel védett üdvtan elképesztõen titkos ismeretének még elképesztõbben titkos lényege, ha ez az emberiség egészének nem ad semmit, ismétlem: SEMMIT?”

Miért az emberiség mit ad a filozófusoknak? Munkát se kapnak! De komolyra fordítva a filozófia lényege, hogy azok az emberek, akik agyilag erre képesek, világlátásukkal ellensúlyozzák a közönyös, ostoba, a mindennapi semmiségekkel viaskodó embertömegeket. Mit adhat Nietzsche a proli gempa bácsinak? Semmit, de a saját bajai ellenére nem tehetett mást, mint próbálta felfogni a világot, ez annak akinek ilyen agya van, egyértelmû. Konkrét mérlegre ragható haszna nincs, de a haszon se konkrétum. Pl kit érdekel az alexandriai könyvtár porig égése? Hypatia vagy Szókratész halála?
A tudás mindig más szférák értékrendje szerint hasznos, vagyis nem összeegyeztethetõ a köz értékrendjével. A kutyának az a fontos, hogy körbehúgyozza a területét, mi meg ugyanazzal a hévvel alakítjuk ki az egzisztenciánkat. Elcsépelt szöveg de nagyon hasznos, hogy annyi fény mindig lesz ha valaki látni akar akkor lásson, és elég sötét lesz ahhoz, ha valaki nem akar látni. Én szerintem a filozófia csak azoknak hasznos, akik absztraktak és agyilag is ott vannak és nem csak, hogy eligazodnak a „fények” segítségével de õk is azzá válnak képletesen.


„És Gandhi bölcsessége talán bonyolult volt?

Elvont és szörnyen gubancos?

Hét fallal és hét lakat alatt õrzött frigyláda?

Nem: Gandhi a világ valaha élt egyik legegyszerûbb, s mégis legnagyszerûbb embere volt.

És, bár nem vagyok keresztény, nagyon mélyen tisztelem a jézusi bölcsességet is, amely szintén nem elképesztõen elvont - hogy ehhez a róm kath anyaszentegyháznak nincs olyan sok köze, az már más kérdés...

Személy szerint a világ mozgatórugóit olyan dolgoknak tartom, amelyeket nem szabad bolygatni és amúgy sem érdemes. Én személy szerint nem hiszek az ezotériában és õszintén szólva túlzottan nem is érdekel.”

Gandhi remekül találta meg a lényeget: A szemet szemért elv alapján megvakul a világ. De ezt mondta Jézus is, csak másként. A legtöbb vallási idióta nem érti a mai napig, akár Barabás, hogy szeresd az ellenséged. Ez is jó pl arra, hogy a lényegen nem változtat az, hogy keleten vagy nyugaton vagyunk, erre remek példa az is, hogy Gandhi és Jézus is el lett téve az útból.

A magasságos anyaszentegyház természetesen semmit sem tud már arról, mit akart Jézus és megint csak Hamvassal tudok jönni, maga a vallás minden mozzanatában ellene megy annak amit Jézus tanított. Ahogy Hamvas mondta, az hagyomány volt, õ még így tudta összefoglalóan hívni és határozottan szembeállította a vallással, egyszóval ha Jézus tudná mit mûvelnek itt, nagyon bepöccenne, de az emberek agya sajnos kívánja az ilyen elnyomó, terelgetõ, útmutató baromságokat mint a vallás.

A világ mozgató rugóinak bolygatása a ceti részecske ütköztetõjének szempontjából valóban veszélyes lehet, de a filozófia nem tesz mást mint élesebb szemüvegként segít a világ megértésében. Na ez a megtapasztalás és ezért kell a beavatási út, nem tudom elmondani miért segít mesterien Platón barlang hasonlata, miért fogja meg mesterien a világ lényegét de ha az ember elkezd a filozófiával foglalkozni, úgymond kiélesedik a kép, érthetõvé válik ez az egész, de sosem az egész közösségnek, ugyanis a közösség nagy része nem tud a lefokozott létének, anyagias, mulandó és egyszerû kérdésein túllátni.
Az ezotériában pedig nem is kell hinni. Ma ez a szó olyan rossz értelemmel van ellátva, hogy esély nincs a kimagyarázására. A legjobb értelmezése az, hogy egy bensõ kör tudása, vagyis nem adható a tömegnek, 1, mert veszélyes rá, 2, nem értené. Pl Hamvas tanítása ezoterikusnak számít, ilyet kb a szabadkõmûves gyûléseken tudhat meg az ember. Hamvas nem tehetett mást, leírta, de õ is ellenezte a vaskor módszerét, a könyvet, ami befagyasztja a tudást, amihez nem kell beavató mester és a könyv sajna tényleg bárki elõtt kinyílik. A hagyomány tudását azelõtt nem írták le, pont ezért. Az ezotéria egyszóval kapott ma egy kurva rossz értelmet és talán már esély sincs arra, hogy valóban átlássuk és ha bemész egy un. Ezoterikus könyvesboltba, akkor Hamvas könyvei ott vannak az atlantiszi angyaltáblák mellett és ez valóban nagy hiba, de mint rengeteg másnak, úgy ennek a szónak is ma teljesen más jelentése és értelme van, mint régen.

„Hogyan üdvözölte József Attila Thomas Mannt?

"Fehérek közt egy Európai..."

Na, akkor ebbõl induljunk ki.”


Tényleg úgy gondolom, hogy ma az általad felsoroltakat nagyon kevesen értik. Persze sokan csinálnak úgy, mintha értenék mit jelentett Mozartnak a vidámság, Beethovennek a sors, ott rángatják az arcukat a mezzon. Szerintem képtelenség ezeket érezni. Az akkor aktuális emberi minõségük így reagálta le a világot, de nem gondolhatjuk komolyan, hogy a mai ember ezzel a felfogásával, (amivel egyébként a saját korát és értékrendjét sem látja át) bármit is felfog kollektíven abból ami régen volt. Európa is egy folyton változó idea, akár a magyarság és ezt különbözõ korokban különbözõ módokon fogjuk fel. Nincs egységes Európa idea. Az utolsó ami még közel áll(t) hozzánk az a Viktoriánus, Reformkori, XIX századi, de ennek a halálát is megírta Mann.
A halál velencében pont errõl szól, Thomas Mann tudta, hogy megy le a nap és mint a hülyék kergetjük az egykori klasszikus ideánkat, ott Tadzio, az elérhetetlenül gyönyörû ember, de nem tudjuk mi az, meg se tudjuk szólítani, tehetetlen gyenge bohócok vagyunk, akik összeesnek a végén és ha egy kicsit körül nézel akkor láthatod, hogy Európa éppen itt tart. Európa lényege veszett el, ez a kegyetlen lényeg pedig a fehér ember és kultúráinak színhelye. Nem a háborúk tehetnek róla, hanem a liberalizmus, de itt is már egy új értelmû liberalizmusról kell beszélni, kb annyi köze van az eredeti alakhoz mint az ezotéria szónál. Szemmel látható, hogy kollektíven nincs se nemzeti identitás, se európai identitás. Valami van, de ez nem nevezhetõ európainak. Pl a Törököknek mi köze Európához, vagy a románoknak? Õk is éneklik a IX. szimfónia, pofátlanul ide nem illõ tételét? Milliós számban élnek harmadik világbeli emberek Európában és csak idõ kérdése, hogy a nyilvánvalóan gyorsabb szaporulatukkal átvegyék az irányítást. Ahol a fõvárosok nagyrészét bevándorlók lakják, ahol mecseteket emelnek, ahol az iszlám törvénykezést akarják bevezetni, ahol olyan népek laknak, akik a törzsgyökeres fehérlakosság töketlenségével ellentétben százszor gyorsabban szaporodnak, ott mirõl beszélünk?


„Ez Európa és ha számodra ez nem jelent semmit, akkor tényleg el lehet innen menni - van még elég hely a világon, ahol boldog lehetsz és megtalálhatod a számodra legmegfelelõbb identitást.”

Valóban nem tetszik ez az Európa de nem értek egyet az elmenni szöveggel. Ez volt a született július 4.-én ben is és Ron Kovic hatalmas árat fizetve értette meg ennek a szövegnek az értelmét. Éppen, hogy nekem nem szabad elmenni. Látunk valamit, ami rossz és ami haldoklik és akkor álljunk tovább, ahol nem kell látni ezt a bajt? Épp, hogy annak kell maradni aki látja, hogy szar, és javítani akar.
Európában hatalmas gondot fog jelenteni az, hogy 50 - 100 év múlva nagyítóval kell majd keresned a fehér embert és eljön hamar az az idõ. Lesz majd színes bõrû pápa, elnök stb. Az evolúció ilyen, egy dönt, az aki erõsebb és ma pont azért nem erõs az európai, mert nincs eszméje, a konzervatívságot kiszedték. A nõ azt hazudta magának, hogy megvalósítja magát, közben csak olyan seggek lettek mint a férfiak, a férfiak pedig feminimizálódtak és az egész egy töketlen, szaporodásra és érdekérvényesítésre totál képtelen fehér egyveleget alkotott, amirõl ma már a hozzáértõk látják, hogy nem fogja tudni tartani a lépést és háttérbe fog szorulni. Mindezt a nagy, rasszizmussal meghülyített világ impotenssége miatt. Igaz basszus már 100 bevándorló van az utcánkba, de nehogy kifogásold, mert rasszista leszel. Mi még megfogjuk élni, hogy õk lesznek többen és csak ez számít, a létszám. Pozsonyi Ádámnál errõl bõvebben. Az oroszok is ezért gyõztek a németek ellen és az arabok is ezért fognak gyõzni a zsidók ellen, a Kínaiakról már nem is beszélve, mert szaporodnak.
A fehér ember ebben a pillanatban is fogyatkozik és vele fogyatkozik a kultúrája is. Nem mondom, hogy nem lehet a legkiemelkedõbb emberekbõl egy össz egyveleget alkotni és európainak nevezni, de a baj csak az és ezt értsd meg, hogy Európában lassan már nem európaiak laknak és õk basznak magas ívbõl Máraira és Goethére és eszük ágában sincs európaiként viselkedni. Tényleg ruccanj ki egyszer Londonba és nézd meg hol tart ma „Európa”. Londonban már többszázezres karibi fesztivált tartanak és biztos vagyok benne, hogy a harmadik világban is többszázezres fehér fesztiválok vannak, ja nem õk nem olyan töketlen seggek mint mi itt.
Belõlem sem az utálat vagy az ellenkezés beszél, éppen, hogy a szeretet és a bánat, mert nem tudok európai lenni és a gyerekeimnek ha lesznek, nekik még kevesebb esélyük lesz rá, hogy osztozzanak abban az ideában, amire azt mondhatjuk, hogy Európai. Ha nem így lenne szarnék a kérdésre. Akinek van szeme az lásson, és a látvány nem mindig szép, ez van.
Másfelõl meg mit akarjak attól az Európától, ami sosem segített? Bár nem voltam harcmezõn de megpróbálom átérezni , mire gondolhatott Petõfi, amikor azt mondta, Európa csendes, újra csendes. Minket mindig szarban hagyott a klasszikus nagy nyugat és európa, pedig hányszor védtük meg a retkes seggüket, Tatártól, Töröktõl.


„1. Változnak az idõk, változnak az emberek. Ma nincsenek háborúk és ne feledd el, hogy 56-ban és 89-ben is óriási példát adtunk a világnak "vitézségbõl".

2. Szóval mi gyáva nép vagyunk?
Igen?
Te is az vagy?
Vagy persze, te nem vallod magad magyarnak.

Hogy is van ez?

Vedd már észre, hogyha van is identitásod az hazugságon és egy nagy adag negatív hozzáálláson alapul, no meg nem kevés együgyûségen.

Ennyi.

Ki kell jelentenem rólad, kedves barátom, hogy te minden bizonnyal nem vagy nagy szellem, és nem te, nem is tanaid fogják megváltani a világot.

Ja persze, te a megváltásban sem hiszel...

Most akkor miben is hiszel tulajdonképpen? :)”

89- ben át lettünk cseszve. Miféle rendszerváltás az, ahol az utolsó szovjet tiszt látványosan átmegy a hídon, aztán lekapcsol a kamera és utána Magyarországon lett vállalkozó. Én nem tudok addig magyar lenni, amíg gyerekek felakasztásáért és jó pár évtized néphülyítésért és terrorért egyetlen egy embert se ítéltek el. Itt senki se ült még az elmúlt 50 év miatt. Az 56-os gyilkosok, kezdve Apróéktól a Parlament elõtt tüntetõket szarrá lövõ ávosokig itt senkit se ültettek még le, bezzeg a 90 éves pista bácsit hazahozzák még Ausztráliából is mert állítólag halálra vert egy zsidót. Persze most nem azt mondom, hogy az elnézhetõ csíny volt, de a kommunizmus 100 millió áldozatáért te láttál már valakit keservesen megbûnhõdni? Polpottól Maon át Kádárig, csak úgy kifingtak szép nyugodtan, mások meg kiszarták a veséjüket, az ávós vallatások alatt. Az elmúlt 20 év egy nagy hazugság volt és én is sokáig bevettem, hogy itt aztán nagy demokrácia van, ami persze nagyon fontos, hiszen az emberek úgyse azalapján hoznak döntést, hogy kin van jobb öltöny, vagy ki ígér teljesíthetetlenebb ígéreteket. Egy olyan rendszerben ahol az akadémikus és a proli szavazata egyet ér, nem kívánok bizakodni. Ma a fél budai hegyoldalt és a fél Balaton partot azok lakják, akik föladtak mindenkit maguk körül az elmúlt 50 évben, besúgók, ávósok stb. innentõl kezdve ez a kérdés tárgytalan.
56- ban nem történt egyéb, minthogy mindenki leszarta a kitartásunk. Azt a kitartásunk, amihez minden évben gratulálnak. Tényleg mikor húztunk mi hasznot Európából? 1849-ben hagytak megrohadni, 1920-ban elvették az ország 70%-át, mert azok miatt kényszerültünk háborúba, akiket hagytak 1849-ben ránk telepedni. 1945-tõl azért szívtunk, mert a németek és az oroszok közül a németeket választottuk, de hagyták szívni Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, pedig õk cseppetsem voltak német barátok. Európa és az antant olyan nemes, hogy pl Lengyelország sorsa se érdekelte õket és nyugodt szívvel szövetkeztek Sztálinnal, azzal aki meg Hitlerrel szövetkezett és Lengyelországban szép kis vérfürdõket rendezett. Európa egy idea, mögötte sok szemétséget fogsz találni, hidd el. Az idea nem nemes, de az nemes, hogy próbálod látni, de az már eltûnt és ehelyett valami összetnikai borzalom van Európában, csillagos kék zászlók alatt.
A Jobbikkal a legtöbb dologban egyetértek. Az MSZP,SZDSZ,MDF,LMP ki van zárva, a Fidesz meg tett olyan lépéseket amitõl hiteltelen lett. Akkor mit tegyen az ember? Vagy nem szavaz, vagy marad a jobbik. A jobbiktól pedig nem kell tartani. Úgy emlékszem nem õk lõtték szét az embereket 56 évfordulóján. Kis gyerekek és öregemberek lába elé lõttek könnygázt, méghozzá olyat amirõl kiderült, hogy erõsen rákkeltõ, ha sokat szív belõle az ember, tüdõvérzést stb.-t okoz. Saját magam láttam, hogy majdnem eltalált a könnygáz gránát egy gyereket és õ nem volt tv székház gyújtogató. Hogy a csoda mentette meg, vagy csak szerencséje volt, nem tudom, de addig ne papolj nekem Európáról és magyarságról, amíg ilyenek megtörténnek. Egyszerûen ott kell lenni, látni kell, jelen kell lenni, ahol recseg ropog a nagy leprás idea. Az egyik véglet az a politikus, aki semmilyen törvénykezést nem hoz az eu parlamentben arról, hogy mi a maximális száma a befogadható bevándorlóknak, a másik véglet pedig az az állat, aki civilekre lövöldözget gumilövedékkel és szándékosan fejre célozva. Õk nem hagyják, hogy európai legyek. Az értékek mellékesek itt, hiszen ha van egy palotád, de egy tonna trágya bûzölög benne, akkor baszhatod az összképet. Itt nem nem akar az ember európai vagy magyar lenni, hanem nem tud az lenni, mert már talán a magyar vagy az európai tömegek sem tudnak vagy akarnak azok lenni. Ez a lényeg és amíg nem fogják ezt fel, addig én se tudok az lenni.
A világban máshol nincs számodra hely, nos igen, a hülyeség mindenhol ott lesz. Ha láttad a Száll a Kakukk fészkére filmet, tudhatod McMurphy miért nem szökött ki az ablakon a végén. Hova? Te is értsd meg, hogy nem csak a diliház falain belül vannak hülyék, hanem azon kívül is.

Óriási film, nagyon megindító.