Programkereső

Téma: Metropolis

Spoiler
offtopic
feketevipera 2009 márc. 30. - 23:21:34
(10/50)
Részben igazad van, de azért ott van pl. Hatvany Lajos (a Hatvani-Deutsch családból) stb. Nyilvánvalóan sokan voltak olyanok is, akik "elkényeztetett ficsúrokká" váltak, ezt nem is tagadom. De akadtak jó néhányan (igaz, õk nem kimondottan nagypolgári-arisztokrata származásúak voltak), akik a szocializmus hívévé szegõdtek. Nem hinném, hogy lehetne százalékos arányokat felállítani (és nem is hinném, hogy érdemes) arra vonatkozóan, hogy a fent nevezett csemeték közül hányan lettek "partiarcok" és hányan "értelmiségiek". Valójában talán helyesebb lenne, ha azt mondanám, hogy sokan mûvészetpártolók, a társadalmi stb. kérdések iránt nyitottabb emberekké váltak, mint a felmenõik. Sõt sokan a politikai életnek is aktív részeseivé lettek, és ilyen módon szintén az "értelmiségiek" csoportjához álltak közel. Igen, természetesen nem lehet kijelenteni, hogy mind a dzsentri életmód hívéül szegõdtek, vagy hogy mind értelmiségiek lettek, de szerintem az értelmiségi lét/mûvészetpártolóvá válás nem zárja ki a "partiarcos" viselkedést sem, és fordítva. Szóval egyezzünk ki egy döntetlenben, ha így jó. A Masterman-félékrõl pedig csak annyit, hogy valószínûleg a lelkiismeretük elhallgattatásáról van szó.
Válasz
offtopic
Heathcliff 2009 márc. 30. - 22:34:10 Előzmény feketevipera
(9/50)
"Mastermanhoz hasonló profithajhászok általában sosem hallgatnak a lelkiismeretükre, sõt talán nincs is nekik olyan (ld. a jelenkorunk milliárdosait). Masterman fia pedig azoknak az embereknek a típusát testesíti meg, akik megcsömörlöttek a jóléttõl. (Ily módon párhuzamot lehet vonni a XIX-XX. századi magyarországi nagytõkések csemetéivel, akik másodgenerációs nagypolgárként elfordultak atyáik életmódjától, és értelmiségi, mûvészi stb. pályára léptek.)"
Csak egy pici mellékes megjegyzés: egy-kéz kivételrõl azért hallottam: Colgate, valamelyik Rockefeller (bár õk nem mai példák), és Soros is sokat változtatott az eszméin. Az általad jelzett korban szerintem a nagytõkések igyekeztek beolvadni az arisztokráciába (erre az arisztokrácia is törekedett); így a "másodgenerációs" csemeték, ha nem követték az üzletmenetet, szerintem pont olyanok lettek, mint a nemesi ficsúrok: gyakrabban lettek elkényeztetett, alkoholista partiarcok, mint mûvészek vagy komoly értelmiségiek.
Válasz
feketevipera 2009 márc. 30. - 19:22:31
(8/50)
Jó kis film, kisebb-nagyobb tökéletlenségektõl eltekintve. A képi világa nagyszerû, a zene pedig helyenként hátborzongató. A gépiesen, zárt alakzatban menetelõ "emberek" vonulása alatt hallható monoton "zene" egyszerûen hajmeresztõ. Masterman nem egyszerûen egy ember, hanem egy típus, sõt talán szimbólum is. A pénzéhes, könyörtelen vadkapitalista szimbóluma, de lehet, hogy magáé a világot uraló pénzé is. A filmben az ember a gép szolgájává válik, sõt maga is géppé alakul át (erre utal az, hogy létrehozzák a gépembert, ami szintén szimbolikus értelmû). Kiderül az is, hogy az emberi ösztönök bármikor felébredhetnek, és a tömeg lázadásának nem lehet ellenállni. A Bábel tornyáról szóló elbeszélés párhuzamba állítható a film idejével, és látható, hogy az ember az évezredek során semmit sem változott: ugyanolyan törtetõ, másokat semmibe vevõ lény maradt (nagy általánosságban persze), mint amilyen azelõtt volt. Logikai bukfencnek éreztem a filmben, hogy a gép-Mary lázítja fel az embereket (nem is beszélve az orgiákról), holott nincs lelke, tehát ilyet nem tudna megtenni. Valószínûnek tartom, hogy itt a Frankenstein-történet egyfajta értelmezését láthatjuk, illetve megvan az a szerepe is, hogy figyelmeztessen arra, hogy a gépek bármikor "átvehetik a hatalmat" fölöttünk. Aztán persze jön a happy end, ami a való életben nincs így: a Mastermanhoz hasonló profithajhászok általában sosem hallgatnak a lelkiismeretükre, sõt talán nincs is nekik olyan (ld. a jelenkorunk milliárdosait). Masterman fia pedig azoknak az embereknek a típusát testesíti meg, akik megcsömörlöttek a jóléttõl. (Ily módon párhuzamot lehet vonni a XIX-XX. századi magyarországi nagytõkések csemetéivel, akik másodgenerációs nagypolgárként elfordultak atyáik életmódjától, és értelmiségi, mûvészi stb. pályára léptek.) Számomra a Metropolis sokkal élvezhetõbb film volt, mint sok modern darab, végig fenntartotta a figyelmemet. Minden gyengesége ellenére nagyszerû alkotás a gépesítés és a pénz/hatalom utáni hajsza ember- és léleknyomorító hatásairól. A vége számomra kurta-furcsára sikerült, ám jó film volt, meg kell hagyni.
Válasz
offtopic
Heathcliff 2009 márc. 29. - 15:18:56
(7/50)
Érdekes, amit írsz, és azon gondolkoztam, hogy vajon ez miért lehetett. Végül is a mûvészet nem jóslás, nem jelzi a jövõt. Pl. az ugyanekkor készült magyar filmekbõl sem a háborúra, sem a diktatúrára nem lehetett következtetni. (Sõt, az éppen aktuális társadalmi problémákkal sem sokat vergõdtek).
Válasz
wim 2009 márc. 29. - 14:18:32 Előzmény Heathcliff
(6/50)
Nem vontam kétségbe a Metropolis "jövõbelátását", csak azt jegyeztem meg, hogy nem ez teszi egyedivé, tekintve, hogy a két világháború közti Németországban a diktatúra, a zsarnokság elõérzete számos filmben megjelenik. (Érdekes, hogy pl.Herzog szerint Murnau a Nosferatuban megjósolta Hitlert és a fasiszta diktatúrát.)
Válasz
Heathcliff 2009 márc. 28. - 00:29:10 Előzmény wim
(5/50)
Jack London a Vaspatában (1907) szintén nyomasztó, totális elnyomásról vizionált. Mint a lentebbi hsz-ban: "Itt a stílus, a forma a lényeg, Metropolis nyomasztó és fantasztikus atmoszférája." Nem kell a részleteknek egyezniük ahhoz, hogy átérezd a zsibbasztó kilátástalanságot a kreativitástól és egyéniségtõl megfosztott tömegemberek fölött gyakorolt hatalom miatt. Hogy ez nem jövõbelátás?
Már nagyon régen láttam a filmet, de arra emlékszem, hogy én is elképedtem, az óságához képest mennyire életteli és friss. Lehet, hogy egyszerûen csak az expresszionista stílusa miatt, ami ennyi idõ múlván is üdítõbb, mint pl. egy SOS szerelem-szintû rom.
Válasz
wim 2009 márc. 27. - 20:07:51 Előzmény Tenebra Mors
(4/50)
Csatlakoznék az elõttem szólóhoz, én is inkább a film bravúros technikájáért és látványvilágáért lelkesednék mint jövõbe látásáért. Annál is inkább, mert ha a német expresszionizmust tekintjük, láthatjuk, hogy egész sora készült ekkoriban az ún. "zsarnokfilmek"-nek, amik mind ugyanazt sugallták.
Válasz
Heathcliff 2009 márc. 27. - 16:14:33 Előzmény Tenebra Mors
(3/50)
Szerintem kissé hasonlít rá A bánya titka c. magyar némafilm 1918-ból. (Bár persze, ez nem kétséges, a Metropolis sokkal jobb).
Válasz
Redfield 2008 máj. 21. - 09:06:43
(2/50)
Lenyûgözõ filmalkotás.
Válasz
10/10
Tenebra Mors 2008 jan. 14. - 00:53:52 10/10
(1/50)
Bah, mekkora film! Néha könnyem folyt, olyan katarzisztikus élményben részesített némelyik jelenet! XD
Gyönyörû film! Olyan drámai, olyan lenyûgözõ, hogy az ember nem bír tõle elszakadni. Mikor vége lett, szenvedélyesen elkezdtem kutatni hasonló némafilmek után - persze, hogy nincs párja.
Metropolis egy hatalmas város, a jövõben, ahol az ember gépiesen vegetál, egy szörnyeteg uralma alatt. Persze vannak ember-formák, mint Joh Fredersen fia és társai, akik a felsõ városrészben élnek, amit az alsó városrészben élõk tartanak fenn. Abszolút hierarchikus társadalomképet kapunk - akár a korabeli német társadalommal, akár a maival vetjük össze, mindenképp döbbenetes a hasonlóság. Talán annyi a különbség ma, hogy a "gép-emberek" száma talán egy kicsivel nagyobb. De Lang disztópiája nagyon rátapintott arra is, hogy mi lesz a XXI. században - ha nem is tudatosan. Mert ugye a korabeli értelmezések szerint ugye a film a zsarnokság veszélyeire hívja fel a figyelmet, és egy igen közeli jövõt tár elénk.
Ebben a káoszban próbál egyensúlyt teremteni Maria, egy messianisztikus, valóban "máriai" nõ. Aki még szép is... Brigitte Helm játsza. Nekem bejött XD. (Fõleg, mikor az SPOILER! ál-Maria lenge öltözetben táncol).

Persze azt meg kell jegyezni, hogy mai szemmel nézve elég sablonos jó-rossz szembenállás van jelen, s Freder - Joh elég tipikus karakterek. De ez így van rendjén. 1927-ben nem is az volt a lényeg, hogy most hû, de eredeti karakterek jelenjenek meg a vásznon. Itt a stílus, a forma a lényeg, Metropolis nyomasztó és fantasztikus atmoszférája.

Különösen tetszett a robot-ember átalakulás, s a speciális (Schüffen és egyéb) effektusok. Csodálattal néztem, hogyan jelenítették meg a film "ókorában" pl. a robotot. Lenyûgözõ! Belegondolva, hogy akkor még milyen technika volt elérhetõ, ledöbbentõ, milyen jó robot-képet láthatunk. Talán még C3PO-val is vetekedhet az Ál-Maria XD.

Bejött, isteni volt, ráadásul még gyönyörû hozzákomponált zenével is volt szerencsém megnézni.
Imádom a némafilmeket!

10/10
Válasz