Nem én spilázom túl ,hanem a film próbál egy horrorhoz néphülyítõ mondanivalót kapcsolni ,hogy bizonyítsa "mûvészi értékét" .Ráadásul emiatt pl a film befejezése szakmailag is csapnivalóra sikeredett,azaz még kommersznek is szar.És ezt láthatólag elég sokan beszopták,elég csak az ömlengõ és túlértékelt kritikákat olvasni róla a bemutatása után,nem beszélve arról hogy Oszkárt is kapott tudtommal.Napersze ezt tudjuk hogy megy ,és ehhez értenek a Coen testvérek.

Szerintem errõl a filmrõl volt szó ,ami a gyilkolás körül forog ,egyébként pedig arról a bûnrõl ,amivel Te megpróbáltad védeni ennek a filmnek a hamis mondanivalóját, és ami elég hajánál fogva iderángatott,még arra sem igaz, mint ahogy meg is írtam, amit a film sugall méghozzá egy gagyi horror hatásvadászat szintjén.

Egyidejüleg nemcsak a Gonosz hanem a Jó is jelen volt az ember képében,és a korábban leírtak miatt a pozitív fejlõdés szükségszerûsége miatt a Gonosz bukásra van ítélve ,pláne ha a vallás által hirdetett filozófia is bejön a képbe.

Az idézet a gyilkolásról szólt,atársadalmi igazságosság az egy más tészta,egyébként a szük réteg is mindig arra hivatkozva hozza a saját magának kedvezõ jogszabályokat ld. egykulcsos adó stb.tehát az ilyen jellegü bûn is tisztában van saját illegitimitásával.A diktatúrák eleddig a történelemben még mindig megbuktak ,nálunk is ez lesz a helyzet,és bár kommunizmus valószínû sohasem lesz de ebben a tekintetben is a fejlõdés affelé mutat hogy hagyják az alsó rétegeket is élni.mert a középkori elképesztõ nyomor,és éhséglázadások ,amelyek általánosak voltak nem is olyan rég ma már csak avilág egy részére jellemzõek.Még Afrikában sem hagyják éhen halni a tömegeket ,ha tényleg nagy a baj ,akkor segít afejlettebb világ.Ahogy Csányi Vilmos is kifejtette az emberi téársadalomra jellemzõ csak a szolidaritás,ez különbözteti meg az állatoktól többek közt.

Én nem feltétlenül láttam így a filmet, de mindegy.
Ha szoktál olvasni, javaslom a Véres délköröket C.McCarthytól, akinek a regénye alapján készült ez a film is.
Hát az a világ (1849-ben játszódik a nagyja) ezerszer rettenetesebb, mint, amit a NVVV-ben van.
McCarthynál inkább az a helyzet, hogy a Gonosz (így nagybetûvel) mindig is jelen volt a bolygónkon az Ember képében, és ez a Gonosz legyõzhetetlen, megállíthatatlan és ha nincs szerencséd összefutsz vele. Ezzel együtt éli mindenki az életét, és a legtöbben vakok, nem veszik ezt észre, legfeljebb akkor ha ez késõ. Az író szerint ez így van; én nagyjából egyet értek vele.

Kõmacskának megírtam már - a pusztulást bemutatni nem az abban való topzódás, hanem az azzal való igen kényelmetlen szembesítés és az az ellen való tiltakozás felkeltése.

Így jogos és hasznos. Mint ezesetben.
A palackos pszichopata nyilván egy önmagán túlmutató szimbólum, lehet maga a teljes modern kor vagy az erõszakos 20. század, amibõl mit sem tanulunk...

Kicsit bõvebben idézem valakinek az írását errõl a filmrõl ,akivel tökéletesen egyetértek,és aki helyettem is megfogalmazza a lényeget:

""A világ egyre rosszabb hely egyre keményebb, sötétebb véresebb..."</i> Hát, nekem ne fessenek jövõképet olyan emberek, akiknek fogalmuk sincs arról, milyen hatások mentén alakul a jövõ. A világ mûködése ugyanis nem olyan, amilyennek az õ filmmûvészi agyukban leképezõdik. Nem tudnak megoldást semmire, egyszerûen a rothadás hirnökei, a pusztulást hirdetik. A világ mûködési mechanizmusának lényege viszont éppen az állandó megújulás, a fejlõdés, az ÉLET. Ha a világban (legyen az anyagi vagy emberi világ) felborul egy egyensúly, addig nem fejezõdik be a mozgás, amíg új egyensúlyi állapot létre nem jön. Ami idejétmúlt, ami alsóbbredû, az átadja helyét a korszerûbbnek, a hatélkonyabbnak. És ez igaz az az ember mentális fejlõdésére is. A bûn, a gyilkolás lehet átmenetileg hatékony eszköz, de szükségszerûen bukásra van ítélve, mert a többség érdekeit, biztonságát veszélyezteti. Lásd, a társaddalom is kirekeszti magából, elfogja és hatástalanítja az ellene szegülõket. A biztonságot, a normális, nagy tömegek számára élhetõ élet feltételeit ugyanis magasabb erkölcsi normák garantálják, és azt nem veszélyeztetheti semmi tartósan, mert akkor ezzel a tömeggel találja szembe magát. Nem akarok tovább foglalkozni a dologgal, de a legapróbb részletekig mindenre igaz és ki lehetne mutatni a pozitív fejlõdés szükségességét. Ebben lehetnek vargabetûk, lehetnek a lehetõségek tágulásával lassulások, kilengések, de a végeredmény természet anyánk által meghatározott. Ami méltatlan a következõ szintre lépni, az elpusztul vagy elcsökevényesedik, visszafejlõdik. Ha a vallás és Isten bekerül a képbe, a dolog még egyértelmûbb. És az IGAZI mûvészek erre rá is éreznek. És nem a pusztulást hirdetik, hanem a fejlõdni, megújulni képes életet. Hadd idézzek egy részt a már felemlített Quo Vadisból: Petronius elmélkedik Néróról, jóról és rosszról:

<i>Magam is nemegyszer elgondolkoztam, miért van az, hogy a gaztett, ha olyan hatalmas is, mint Caesar, s teljesen bizonyos abban, hogy büntetlen marad, mint õ, mégis mindig igyekszik a jogosság, az igazságosság és az erényesség színezetét biztosítani magának?... Mire való ez a fáradozás? A testvér-, anya- és feleséggyilkosság szerintem méltó lehet egy ázsiai kiskirályhoz, de a római Caesarhoz nem; ha azonban velem esnék meg az ilyesmi, én ugyan nem írnék mentegetõzõ levelet a senatusnak... Nero pedig ír, Nero keresi a látszatot, mert Nero gyáva. Tiberius azonban nem volt gyáva, s mégis minden gonosztettére igyekezett magyarázatot találni. Miért van ez így? Micsoda furcsa, ösztönös hódolata ez a gaztettnek az erény elõtt?</i>

Két dolgot gondolok még és akarok leírni: Az egyik, hogy ahol a gonosz is a jóság álarca mögé bújik, ott a rossz csatát nyerhet, esetleg nagyon sok csatát is, de háborút nem. A másik, hogy amíg valaki mint író, rendezõ, alkotó, nem képes ilyen szemléletre (nem ilyen szinvonalra, csak a pozitív szemlélet, a hozzáállás az elvárás), addig ne szólaljon meg, mert amit vízióival terjeszt, az halálosabb kor, mint amit a filmjében boncolgat és minden baj forrásának kikiállt. Egy ilyen film nem lehet jó akkor se, ha izgalmas, ha odaszögezi a nézõt a székhez, ha bármilyen csodásak a képei, egyéb hatásai. "Gyümölcsérõl ismerszik meg a fa"."

Hát az, hogy a világon gyõzedelmeskedik az öncélú gonoszság,hogy gyakorlatilag nem tehetünk ellene semmit,minden rosszabb mint korábban volt.

És mi az a hamis mondanivaló?

Gyenge hatásvadász film ráadásul egy eröltetett hamis mondanivalóval.

Ez a film nekem teljesen rendben volt, nem nagyon értem a sok fanyalgást, meg hogy ennyire megoszt benneteket, kedves kommentelõk. Fele isteníti(nem kéne), a másik meg sz@rozza. Kalandfilm Coenéktõl, nem szabad úl sokat várni tõle, de amit nyújt, azt magas színvonalon teszi, végig ki van találva a sztori(bár néha logikátlan egy kicsit), jól fényképezve, korrekt színészi munka, nem nézem meg többször, de tartalmas, szórakoztató 2 órát köszönhetek neki.

Azt szögezzük le, hogy szeretem a "nem pörgõs" filmeket (pl.: Keresztapa, Volt egyszer egy vadnyugat). De miért is szerettem ezeket.
A jó zenéjük, a jó történetük, a jó karakterek miatt.

Na itt zene nincs.
A karakterek közül csak Chigurh (Javier Bardem) tetszett, õ az Oscar-t is megérdemelte.

spoiler
De Llewelyn Moss (Josh Brolin) már akkor nem tetszett, amikor otthagyta a haldokló mexikóit. De szimpatikus fõhõs volt. Tommy Lee Jones az elején nem volt rossz, de fõleg a film második felében egyfolytában nyavalygott, hogy milyen sok a bûnözés. Valamennyire sejtem, hogy Coenék olyan mondanivalót akartak ebbõl csinálni, mint a Fargo-ban, de ez így szerintem idegesítõ és szájbarágós.

A történet nem egy nagy was ist das, ezért nem is kötött le. Valamint több részét nem is értem. Pl.: Chigurh elkezdte keresni Moss-t egy pittyegõvel, ami pittyeg, ha a pénz közlében van, de ez kb. úgy megy, ha egész Amerikát bejárja. Meg amikor Moss megtalálja a pénzt még aznap este visszamegy, de minek?

spoiler vége

Látom, hogy ez a film sok embernek bejött, de ez nálam csak 3/10.

A Dallas megihletett, mert ez a film is valahol arra játszódik. A bevezetõben említi Tommy Lee Jones Plano-t, Ray Krebbs egyszer a sorozatban is ment arrafelé......

Nekem nagyon tetszett ez a film is, nemcsak a texasi farmerek voltak kemények, hanem akikrõl a bevezetõben szó van. A vidéki amerikai sheriff, mint fogalom. Nemcsak vadnyugati idõkre gondolok, ahogy hozzánk eljutott ennek a híre pár filmbõl. 80-as évek, késõbb is. Akit mindenki tisztel, a tolvajokat elfogja. Az igazságos, kemény amerikai vidéki sheriff, mint Tommy Lee Jones ebben a filmben. Persze volt kivétel is: Teasle sheriff (Rambo 1), õ a város urának képzelte magát.

Nagyon jó film. Szuper. Fantasztikus karakterek, remek hangulat.
Annyi a lényeg, hogy nem szabad végignézni. Amikor az utolsó 15-20 perchez ér az ember kapcsolja ki, és akkor ezzel csinált a filmnek egy hasonlóan színvonalas befejezést.

1136. hozzászólás!
Mégiscsak hatással van a film az emberekre ha ennyit beszélnek róla! :)

Szerintem ez a film is túl van pontozva.
Lehet, hogy csak az elvárásaim voltak túl nagyok, fõleg ilyen színészi listával, de végül is csalódnom kellett. Bár az elsõ óra valósággal elröppent, a film második része mégis fájdalmasan középszerûre sikeredett. Csavar a filmben nem nagyon volt, a sztori pedig majdhogynem nulla. Az igaz, hogy ez egy teljesen hétköznapi sztori (fõleg abban az idõben), de azért kellett volna valami történeti tényezõ, ami megfog. A Tomy Lee Jones által alakított seriff-szál abszolút kifogásolható szerintem; ez mégis mire kellett ? A monológok rendben voltak, bár a filmhez csak ritkán passzoltak.

Javier Bardem elérte, hogy a karakterét sikerüljön maximálisan megutálnom (ami negatív szereplõnél mindig jót jelent), és egyébként a színészi játék teljesen jó és kiforrott volt. Lee Jones, Bardem, és Brolin is hozta, amit kell, bár nekem itt is Woody Harrelson karaktere tetszett a legjobban.

SPOILER: Mindazonáltal a Woody Harrelson által alakított Carson Wells és fõnöke halála teljesen feldühített (annyira alaptalan és buta dolog), valamint Llewelyn halála is kiverte a biztosítékot, fõleg, mivel semmit nem lehetett tudni a körülményekrõl. A végérõl meg inkább nem is beszélek.

Alapvetõen egy jó film, amit érdemes megnézni, de azt ajánlom, hogy ne túl nagy elvárásokkal üljetek le hozzá, és akkor jól fogtok szórakozni :)
10/7-et adnék rá.