eIemes 2016 ápr. 24. - 22:38:54
(93/173)
Nem gondolom, hogy speciálisan dackorszakot élsz vagy ilyesmi.
A magyar felnõtt lakosság 70-90%-a, ha problémával találkozik, "hibáztató" módon gondolkodik.
Ez valószínûleg a kádár-rendszer nyoma, mert ez még a keleti blokkon belül a legszarabb adat.
Mindenesetre érezd magad népes társaságban :-)
drProktor 2016 ápr. 24. - 21:44:21 Előzmény eIemes
(92/173)
Kedves elemes, elsõ blickre meg akartam kérdezni, miért szánod nekem ezt a litániát?
Aztán végigolvasva rájöttem, minden szavaddal, akár, egyetértek.
Megpróbálom kitalálni, mit gondolhatsz.
Valszeg azt hiszed valami féle dac-korszakomat élem,
érzelmileg s indulatilag túl vagyok spannolva, s ebbõl következik szted,
úgymond, keresztény ellenes lázongásom.
Sajnos, rosszul képzeled, azt hiszem...
Minden jót neked is. . .
offtopic
eIemes 2016 márc. 31. - 13:24:05
(91/173)
Nem várok választ.
Nem vagyunk egyformák.
eIemes 2016 márc. 30. - 23:41:36
(90/173)
Ha ateista lennél, azzal foglalkoznál, ami téged érdekel.
De te egyvégtében csak a kereszténységgel foglalkozol :-)

Egyszer mondom el és csak röviden, mert fáradt vagyok már.

Minden jel (és tengersok kisérlet) arra mutat, hogy az agyunkban mûködõ kognitív sémák (kb: alapvetõen "csendben" dolgozó több ezer párhuzamos asszociatív számítógép) egymás közötti kommunikációs protokollja az érzelmeken alapul (bevezetõ irodalom Mérõ László könyvei, Észjárások sorozat, Érzelmek logikája stb). Heves érzelmek (akár belsõ, akár külsõ hatásból származnak) megzavarják a gondolkodást, vagyis érzelmi stabilitásra, biztonságérzetre van szükségünk ahhoz, hogy jól mûködjünk. A biztonságérzet egyik forrása, hogy a körülöttünk levõ világot próbáljuk absztrakciókon keresztül leképezni és hozzá alkalmazkodni, mégpedig a csecsemõkortól kezdve. Az ember személyiségfejlõdésének párhuzamos szálai közül az egyik ennek az absztrakciós modellnek a finomodása.

0. differenciálatlan modell, kb sírás -- > elõbb utóbb megjelenik a puha meleg ismerõs szagú és hangú, és olyant csinál, hogy elmúljanak a kellemetlen érzések (éhség, fájdalom).

1. a tanulással párhuzamosan a modellalkotás egyre finomodik, és egyre látványosabban megjelenik az érthetetlen elemek helyettesítése, kipótlása fantáziával. ovodáskorú gyerekek figyelmes szülei, de legfõképp ovónõk (vagy a vendég a háznál c rádiómûsor archívuma) kincsesbánya.

2. iskoláskor, verbális fejlõdés, komplex gondolatok megértése és megfogalmazása, a kimondott szó hatalmában való hit. konformizmus ("de tegnap még azt mondtad megnézhetem a batmant"). normális esetben a prepubertás (12-14 év) körül ez a kép néhány lépésben összeomlik, a válságot szülõk elég rosszul viselik, de a gyerek is. ilyenkor rengeteg szeretetet vár el a gyerek de szinte semmit nem ad.

3. kritikus életszemlélet, egyre komolyabb (és nem egyszerûen megválaszolható) kérdések. a második szakaszban mindent szó szerint elhitt, a harmadikban mindent bizonyítani kellene. csoporthoz tartozás érzése, szülõk számára elképesztõ csoportnormák erõs követése. normális esetben ez kb a fiatal felnõttkorig tart (ha a szülõk nagyon elutasítják a bandázó kamaszt, akkor persze benne ragadhat, lásd fradi b közép).

4. a csoportnormák meghaladása, ELSZAKADÁS a korábbi csoporttól, az egyén (újbóli) megerõsödése, de ezzel párhuzamosan a reflexió és önreflexió megjelenése. annak felismerése, hogy nem minden ember egyforma, nem mindenki egyformán látja a világot, eltérõ értékrendek egymás mellett élése (ez a hosszú párkapcsolatok fennmaradásának feltétele).

5. saját gyerekeinek kamaszodásával illetve a "midlife crisis"-ben ráébred idõbeli és másféle korlátaira. "flow" a munkában, képes több szempontból is meglátni a világot. fokozatosan lemond arról, hogy jónak és rossznak tarson más embereket.

6. egységben látja a világot: sötétség nélkül nem értékeljük a fényt, fáradság nélkül nem értékeljük a gyümölcsöt, és hasonló, banálisnak ható megállapítások átélése teljes mélységben. türelem, megértés, nyugalom, derû.

kb az 5. fokozatig a változás mindig fájdalmas: az addigi világkép összeomlik és a romokból épül egy új. ezek egyszerû megfigyelések, nem tudom megmondani, miért van így -- csak valószínûsíthetõ, hogy az agyunk érzelmi alapú belsõ kommunikációjában rejlik az oka.

minden jót.
drProktor 2016 márc. 30. - 15:13:29 Előzmény eIemes
(89/173)
Nem, ateista vagyok(antimuszlim, antijudaista is!)
eIemes 2016 márc. 29. - 22:03:47
(88/173)
Te az antikereszténység nevû vallás prófétája vagy :)
drProktor 2016 márc. 29. - 19:40:53
(87/173)
Bocsika, elõzõ hozzászólásomba szerkesztési hiba csúszott, remélem, a moderáció helyre teszi, s kitörli, itt a végeges(remélem, már adekvát)szöveg:


1.A Homo sapiens jelenlegi föld-felszíni történetében, az emberi társadalomban a legnegatívabb,
azaz (legember-ellenesebb,azaz legerkölcstelenebb),legkártékonyabb,azaz legvisszataszítóbb)civilizatórikus intézmények a vallásokhoz kötõdõek, ezeken belül is az egyházak.
Leszögezem, nem teszek ebben különbséget a keresztény, a rabbinikus és a muszlim monoteizmus között,
ezt különösen rasszizmusukat ideokádó, obligát fasiszta fórumozóink figyelmébe ajánlom.
Ebbõl az alapállásból öröm nézni ezt a filmet, amely a ráció, a szabadság és az emberi mérték nagy diadala elõtt tiszteleg, az embertelen hazudozás,a lelketlen megfélemlítés, a zsarolás, az erõszak, a dölyf gonosz erõi fölött. Hol másutt, mint az emberi szabadság, a fölvilágosodottság és a demokrácia hazájában, az USA-ban!

2.Nem lehet véletlen, hogy az erkölcsökre furt hivatkozó( ezért is gyanús) erkölcsi intézményben,
mint a katolikus klérus, dívik az erkölcstelenség
(ennyire nem tartatnak be a saját lefektetett erkölcsi alapok).
Ennek az az alapvetõ strukturális oka, hogy mindhárom vallási ideológia félre érti az erkölcs fogalmát, azt képzelik, az arról szól, hogy a házastársak megcsalják-e egymást,hogy Mancika, meg esetleg Lali!) kivel, mikor hol, és hogyan kefél, pedig az erkölcs ennél sokkal fontosabb, alapvetõbb dolog(az emberi faj harmonikus sikeres fönnmaradásának szabályrendszere(a szexuális szokások ennek csak egy pici töredéke)

"- Na, drága Mari néni, hát hol is az a híres közszeméremsértés, ami miatt ki tetszett hívni minket?
- Jöjjenek csak, aranyoskám ide a konyhába, ha az ablak alá tolják a konyhaasztalt, tetejére teszik a hokedlit, arra meg a háromfokos kislétrát, na ha arra föláll, aranyoskám, a szembeni ház harmadik emeletének bal szélsõ ablakában benézhet a sötétítõ függöny fölött, s láthatja a szégyenteleneket!"

Így fungál a monoteista vallási ideológiák erkölcsisége...
drProktor 2016 márc. 29. - 19:24:30
(86/173)
1. A Homo sapiens jelenlegi föld-felszíni történetében, az emberi társadalomban a legnegatívabb
(azaz (legember-ellenesebb,azaz legerkölcstelenebb), legkártékonyabb, azaz legvisszataszítóbb)
civilizatórikus intézmények a vallásokhoz kötõdõek, ezeken belül is az egyházak.
Leszögezem, nem teszek ebben különbséget a keresztény, a rabbinikus és a muszlim monoteizmus között,
ezt különösen rasszizmusukat ideokádó obligát fasiszta fórumozóink figyelmébe ajánlom.
Ebbõl az alapállásból öröm nézni ezt a filmet, amely a ráció,
a szabadság és az emberi mérték nagy diadala elõtt tiszteleg,
az embertelen hazudozás,a lelketlen megfélemlítés, a zsarolás, az erõszak, a dölyf gonosz erõi fölött.
Hol másutt, mint az emberi szabadság, a fölvilágosodottság és a demokrácia hazájában, az USA-ban!

2.Nem lehet véletlen, hogy az erkölcsökre furt hivatkozó( ezért is gyanús) erkölcsi intézményben,
mint a katolikus klérus, dívik az erkölcstelenség
(ennyire nem tartatnak be a saját lefektetett erkölcsi alapok).
Ennek az az alapvetõ strukturális oka, hogy mindhárom vallási ideológia félre érti az erkölcs fogalmát,
azt képzelik, az arról szól, hogy a házastársak megcsalják-e egymást,hogy Mancika meg esetleg Lali!)
kivel,mikor,hol,és hogyan kefél,
pedig az erkölcs ennél sokkal fontosabb, alapvetõbb dolog(az emberi faj harmonikus, sikeres fönnmaradásának szabályrendszere(a szexuális szokások ennek csak egy pici töredéke).

»- Na, drága Mari néni, hát hol is az a híres közszeméremsértés, ami miatt ki tetszett hívni minket?
- Jöjjenek csak, aranyoskám ide a konyhába, ha az ablak alá tolják a konyhasztalt, tetejére teszik a hokedlit, arra meg a háromfokos kislétrát, na ha arra föláll, aranyoskám, a szembeni ház harmadik emeletének bal szélsõ ablakában benézhet a sötétítõ függöny fölött, s láthatja a szégyenteleneket!«
Így fungál a monoteista vallási ideológiák erkölcsisége. .


Leszögezem, nem teszek ebben különbséget a keresztény, a rabbinikus és a muszlim monoteizmus között, ezt különösen rasszizmusukat ideokádó obligát fasiszta fórumozóink figyelmébe ajánlom.
Ebbõl az alapállásból öröm nézni ezt a filmet, amely a ráció, a szabadság és az emberi mérték nagy diadala elõtt tiszteleg, az embertelen hazudozás, a lelketlen a megfélemlítés, a zsarolás, az erõszak, a dölyf gonosz erõi fölött. Hol másutt, mint az emberi szabadság, a fölvilágosodottság és a demokrácia hazájában, az USA-ban!
2.Nem lehet véletlen, hogy az erkölcsökre furt hivatkozó( ezért is gyanús) erkölcsi intézményben, mint a katolikus klérus, dívik az erkölcstelenség(ennyire nem tartatnak be a saját lefektetett erkölcsi alapok).
Ennek az az alapvetõ strukturális oka, hogy mindhárom vallási ideológia félre érti az erkölcs fogalmát, azt képzelik, az arról szól, hogy a házastársak megcsalják-e egymást, hogy Mancika meg esetleg Lali!) kivel, mikor hol, és hogyan kefél, pedig az erkölcs ennél sokkal fontosabb, alapvetõbb dolog(az emberi faj harmonikus sikeres fönnmaradásának szabályrendszere(a szexuális szokások ennek csak egy pici töredéke)

»- Na, drága Mari néni, hát hol is az a híres közszeméremsértés, ami miatt ki tetszett hívni minket?
- Jöjjenek csak, aranyoskám ide a konyhába, ha az ablak alá tolják a konyhaasztalt, tetejére teszik a hokedlit, arra meg a háromfokos kislétrát, na ha arra föláll, aranyoskám, a szembeni ház harmadik emeletének bal szélsõ ablakában benézhet a sötétítõ függöny fölött, s láthatja a szégyenteleneket!«
Így fungál a monoteista vallási ideológiák erkölcsisége.
eIemes 2016 márc. 29. - 15:43:18
(85/173)
http://index.hu/belfold/2016/03/29/ujabb_szexualis_zaklatasi_ugy_pannonhalman/

Az egyház az egyházi szabályok szerint eljárt a szerzetessel szemben. Annak ellenére, hogy büntetõjogilag már elévült, a 2010-ben hozott egyházi szabályok szerint a zaklatási ügyek soha nem évülnek el. Szóval a spotlight filmet akkor merték elkészíteni, amikor az egyház már saját maga elkezdte a takarítást. A filmakadémia pedofil ügyeirõl mikor készül film? Amikor már minden érintett meghalt és díszes sírban nyugszik?
eIemes 2016 márc. 24. - 19:28:26
(84/173)
Egyrészt, nem, Camino címmel egy csomó film van, néhány spanyol is, és nem találtam köztük olyant, amely témájában akárcsak közvetve is kapcsolódhatna ehhez a filmhez. tovább kerestem, amerikai filmek között találtam egyet (kolumbiai misszionáriusok viselt dolgai), és kb ezt feltételeztem akkor, amikor az epével vastagon csorgatott, de költõinek szánt kérdésemet megfogalmaztam.
eIemes 2016 márc. 24. - 12:19:26
(83/173)
szintén oknyomozó újságírók mindennapi munkáját bemutató film...?
8/10
beo71 2016 márc. 21. - 21:11:27 8/10
(82/173)
Elég száraz anyag, de végig lehet ülni, mert tényleg fontos és feszült témát boncolgat a film. Nagyon jó színészi alakítások és profi minõség, ami hirtelen eszembe jut errõl a jó filmrõl, 8/10, csak ugye az Oscar árnyékában kicsit más íze van a dolognak, amikor a Szoba 10/10, vagy A visszatérõ 10/10 igazi filmes események mellett ez a fontos film sajnos középszerûvé válik.
eIemes 2016 márc. 19. - 13:49:54
(81/173)
"nem volt olyan régen a katolikus egyházbeli pedofilbotrány"

20-30 éve történt eseteket nyomozott a Boston Globe 15 évvel ezelõtt.
eIemes 2016 márc. 19. - 13:46:23
(80/173)
1. Egyáltalán nem vagyok szakértõ. Kicsit sem.

2. A filmkészítõk bátorságát kiemelõ véleményekre reagálva mondtam, hogy gyávák. Az újságírókról még elmondhatjuk, hogy ügyesek és bátrak voltak, mert õk akkor jártak utána ezeknek a történetenek, amikor a katolikus egyházban még sok fõpap "összezárt" és a szõnyeg alá akarták söpörni, és az áldozatok számára még szégyen volt errõl beszélni.

3. A pedofilia létezõ probléma a katolikus egyházon kívül is (a dark web forgalmának jelentõs részét teszi ki a gyerekpornó), és ezeknek a pedofil szolgáltatások felhasználói már nem a befolyásuk maradékát is elvesztett papok, hanem politikusok, milliárdosok és nem utolsósorban a filmvilág exponált szereplõi, akik viszont elég eredményesen ússzák meg, illetve intézik a szextúráikat délkeletázsiában. RÓLUK filmet csináni bátor dolog lenne. foglalkozik vele valaki? Neeeem, holló a hollónak nem vájja ki. Díjazunk egy önmagában középszerû filmet, ami a katolikus egyház pedofil problémáiról szól. Fügefalevél.

Tehát: leginkább bosszús vagyok.
8/10
giggs985 2016 márc. 19. - 11:55:30 8/10 Előzmény eIemes
(79/173)
Öreg, itt magyarázod, hogy így elkésett, úgy elkésett. Egyrészt ez marhaság, mert nem volt olyan régen a katolikus egyházbeli pedofilbotrány, másrészt csak és kizárólag az éppen az adott évben futó eseményekrõl lehet filmet készíteni? Most komolyan? :D :D :D
8/10
giggs985 2016 márc. 19. - 11:51:45 8/10 Előzmény eIemes
(78/173)
Jól van öreg, beállítod itt magad, mint a pedofília nagy szakértõjét, majd csak úgy látatlanban bemakogod, hogy bedomaci. Gratulálok! Hiteles vagy. ;)
Edmond Dantes 2016 márc. 15. - 11:44:49
(77/173)
Tegnap megnéztem.
Nem mindig olvasom el és nem mindig értek egyet port tartalom-ismertetésével, de ezúttal kijelentem h az 1. mondatban minden benne van: "Az igaz történet alapján készült film egy bostoni újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáját követi életük egyik legfontosabb és legizgalmasabb cikksorozatának elkészítése során."

Ez a film e r r õ l szól, nem többrõl, nem kevesebbrõl. Szikáran, tárgyilagosan, nem ítélkezve, felesleges kitérõk nélkül, dokumentarista hitelességgel követi nyomon a történéseket, "egy bostoni újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáján" (és nem máson) keresztül. index itt belinkelt kritikája szerint "Ez az év legfontosabb filmje". Az-e? Meglehet. Mindenesetre jelentõs fejezete az oknyomozó újságírás filmes megjelenítésének. A forgatókönyv feszes, hallatlan feszültséget áraszt és szédítõ sebességgel halad a maga útján...meg se állva az Oscar-díjig. Hogy a "legjobb film"-e, az ízlés-megítélés dolga mint mindig, minden fesztiválon, minden Oscar-díjosztáskor, idén is.

A filmben megtudjuk, hogy az "ügy" (amire most nem térnék ki, mindenki tudja, mirõl szól a Spotlight) jóval 2001 elõtt is ismert volt már a bostoni újságnál, "kisbetûs" rovata le is közölte, ám véletlen és nem-véletlen események következtében az "ügy" az újság irattárában landolt. És mint utóbb kiderült, már akkor, 1993 körül is régi "ügynek" számított. Miért éppen 2001/2-ben oknyomozták ki az "ügyet"? Miközben az oknyomozás kellõs közepén még 9/11 is megtörtént, amint erre utalás is történik. És miért éppen 2015-ben készült el a film? Erre sokféle válasz adható.
Az én válaszom, talán s t í l s z e r û e n ez:

mert Isten malmai lassan õrölnek.
8/10
Viktor6665 2016 márc. 15. - 00:06:29 8/10
(76/173)
Nagyon jó film, de lehetett volna még jobb. Szerintem a végére több információt és összevágott jeleneteket kellett volna rakni az elmúlt másfél évtizedbõl.
eIemes 2016 márc. 14. - 09:22:37
(75/173)
1. nem (vagyis alig) ábrázolja az egyház képviselõit
2. legalább tíz évvel elkésett, gyáva film.
Onogundur 2016 márc. 14. - 08:37:44 Előzmény kispalissaci
(74/173)
Azt gondolnám, elsõsorban a dokumentum-jelleg, a hitelesség miatt pakoltak bele kevesebb drámai részletet és a forgatókönyv megírása is ennek volt alárendelve. Ha így nézem, a film jó, sõt, mi több, remek, feltéve, ha valóban a valós eseményeket, a valós beszélgetéseket adja vissza.

Írom ezt hívõ katolikusként, akár a mostani kemény, kategorikus pápai kijelentésektõl is függetlenül. Ha van baj a filmmel, az talán az, hogy az egyház tagjait alig vagy semennyire nem szerepelteti benne. Lehetne õket gyarlóként, igazságkeresõként, bûnbánóként, makacsul tagadóként, politikus szemléletûként is ábrázolni, mindegy, a film ezt elmulasztja; pedig ebbõl (is) kerekedhetne feszültség, dráma. Ha az volt a cél, hogy csupán a nyomozás történetét mutassák be és szorította õket a filmidõ, a dolog még érthetõ is volna. Mégis, egy esetleges folytatás nélkül így valahogy csonkának érzem az egészet.