Te jó úristen.... EZT a filmet TÖBBSZÖR??!!! Csak mazochistáknak!!!!! :-)

Az elején azt hittem, hogy csak jópofa hülyéskedést látok, de aztán fokozatosan rádöbbentem, hogy a rendezõ varázsgombát fogyasztott, és velünk is megosztotta a látomásait...
Romantikus mûvészfilmre számítottam, helyette agyament, szürrealista agymenést kaptam.
Kifelé odaszóltam a jegyszedõnek, hogy nehogy megnézze. Bárcsak nekem is odaszólt volna valaki korábban..... :-/

Kritika a filmrõl (vigyázat, SPOILER-es):

http://petitrocamadour.blogspot.hu/2013/05/a-fiatalsag-illuzioja-michel-gondry.html

A könyvet sohasem olvastam, ezután lehet, hogy el fogom. Kissé tényleg tömény lett, emiatt még egyszer meg kell nézni. Vagy kétszer. De ez nem baj. Gyakorlatilag végig élveztem. Nem sok olyan film van ami többször nézhetõ, de ez az. Külön élveztem a szereplõk mögött történõ furcsa dolgokat.

Ez egy olyan unalmas semmitmondó bugyutaság, hogy azt jobban ki sem lehet fejezni.

Természetesen, mint minden Gondry film ez is nagyon egyedi lett. A látványra szerintem most túl sokat fektetett, ami miatt maga a film többi eleme üresebb lett. Amíg pozitív hangulatot keltett a káprázatos, különc látványvilággal, addig húzta a filmet, de ahogy elindult lefelé... Nekem kicsit tömény lett, sokat akart egyszerre. Az Álom tudományánál jobban eltalálta a rendezõ a határokat. Ettõl függetlenül alapmûnek tartom.

Nagyon vártam a TAJTÉKOS NAPOK adaptációját. Azt vártam, hogy elvarázsol és megdöbbent, hogy felemel és megráz. Csalódtam. Gondry nagyon próbálkozott, a film bizonyos részei zseniálisak, a látvány csodálatos, a színészek jók. De egyszerûen elveszette a regény lényegét. Kaotikus lett, túl sok van benne mindenbõl, túlpörögték, mégis hosszú. Nem átélhetõ. A Makulátlan elme örök ragyogása, de Az álom tudománya is jobb volt - sajnos. Bár nem rossz film, rengeteg jó ötlet van benne, mégis úgy érzem, újra kéne olvasni a regényt, hogy megtisztulhasson Chloé és Colin története. Igazából ezt tényleg NEM szabadott volna megfilmesíteni. Azért van, hogy olvassuk - egyedül, elvonulva.

Ha Vian megélte volna ezt a bemutatót, akkor most halt volna meg. Én legalábbis heves szívdobogással álltam föl húsz perc után. Néhány szóban hagy mondjam el, mi nem tetszett a filmben!

Elõször is volt egy kettõs törekvés benne, hogy szinte szó szerint minden meg legyen filmesítve a könyvbõl, másrészt mindent egy kicsit másképp mutattak be. Egy példa. Colin a könyvben pár mondatban elmeséli barátjának, hogy hogyan fogták meg az angolnát a csapból: Lényeg, hogy az angolna imádta Nicolas ananászos fogkrémét, és mindig megette, Nicolas egy "egész ananászt tett oda a tubus helyett. Amikor a hal lenyelte a fogkrémet, lement a torkán, és aztán visszahúzhatta a fejét, de az ananász után ez már nem ment, minél jobban húzta, fogai annál jobban belevágódtak a gyümölcsbe. [...] Nicolas éppen abban a pillanatban lépett be, és borotvapengével levágta a fejét. Aztán kinyitotta a csapot, és utánajött az egész angolna." Érthetõ, nem? A filmben egy öt perces burleszk-jelenetben kergetik az angolnát, aztán eszükbe jut, hogy hozzanak ananászos fogkrémet, mert azt szereti, de a tévébõl kiszól a fõzõsmûsor szakácsa, hogy az kevés lesz, és igazi ananászt kell használni, amit a hûtõbõl ki is ad Nicolas-nak egy didergõ séf, aki láthtóan ott lakik, Nicolas leteszi az ananászt, ettõl kijön majdnem teljes egészében a hal a csapból, és ELKEZDI NAGY HÉVVEL ENNI a gyümölcsöt, Nicolas odamegy elkapja, és kihúzza a csapból.
Szóval a kérdésem az, hogy minek kellett ezt a jelenetet megfilmesíteni, miért nem lett volna elég elmesélni? De ha már megfilmesítik, miért nem az történik, ami a könyvben? - mivel úgy lett volna értelme az ananásznak, így meg nem volt. (És nem ez az egy eltorzított jelenet volt, hanem az összes így lett megfilmesítve.)

A másik problémám, hogy úgy írtak plusz jeleneteket, eseményeket, szürreális dolgokat a regényben meglévõkhöz, hogy az író nem rendelkezett Boris Vian tehetségével, humorérzékével. Ezért minden plusz dolog lapos, unalmas, kis-stílû lett. Emiatt az elõszóban leírt lényege a könyvnek (amitõl a regény számomra hiteles): "a történet teljes egészében igaz, mert elejétõl végéig én találtam ki", többé nem áll meg.

Három. Teljesen megváltoztatta a mondanivalót az is, hogy a 18-20 éves fõszereplõk helyett (a nagy öreg a 29 éves Nicolas volt) 30-40 évesek voltak a színészek. Audrey Tautou már Amelie-ként is idõs lett volna a szerepre.

Négy. Óriási rendezõi hiba szerintem. Chloé szemében az elsõ pillanattól ott csillog a (SPOILER, ha nem olvasta valaki a könyvet) "meg-fogok-halni-a-végén"-nézés. Gagyi kosztümös filmekben látni ilyet.

5. Ez mondjuk ízlés dolga, másnak lehet, hogy bejön. De nekem írtó unszimpatikus volt a fõszereplõ színész. A regény végtelenül becsületes, udvarias, vicces, kedves, stb. (csupa jó tulajdonságú) fõhõsét egy ellenszenves, mû-mosolyú, agresszív, buta ember benyomását keltõ színész alakítja.

Kijöttem a moziból, mert azt éreztem, hogy a világ egyik legjobb könyvét a szemem láttára erõszakolják meg, nem akartam, hogy még jobban befurakodjon az agyamba ez a borzalom, és így emlékezzek majd valamikor a regényre. Végig tudtam volna szenvedni valószínûleg, de amikor belegondoltam, hogy az utolsó jelenetben (amikor az egér és a macska beszélget) az a szörnyû Szimat Szörény-szerû egér fog szerepelni, felálltam, és kisétáltam.

(És még a sandacsacsa megjelenítésérõl nem is írtam, pedig...)

Írom ezt úgy, hogy Gondry filmjei eddig mind tetszettek, és azt hittem, ha valaki, hát õ képes lesz megcsinálni ezt a regényt.

Ennek a tudatában elég nagy felelõség van a rendezõn:
"1959. június 23-án Boris Vian álnéven írt regényébõl tiltakozása ellenére készült Köpök a sírotokra címû film premier elõtti vetítése közben felállt, dühös, trágár megjegyzést tett a hamis, torz adaptációra, majd összeesett. Szívrohamot kapott, ami a szívritmuszavarral küszködõ Vian számára végzetesnek bizonyult: útban a kórház felé a mentõautóban vesztette életét. 39 éves volt."

Az IMBD pár kommentje szerint visszaadja Vian hangulatát.
Márpedig ha franciák mondják... (még csak ott volt bemutató).

Biztos azért az MTVA forgalmazza, mert a magáncégek nem ismerik Michel Gondryt, így közfeladat a terjesztés, a hiány pótlása...

A Pekingi õszrõl néznék meg valamit...

Nagy hatással volt rám könyv amikor olvastam (vagy 15-20 évvel ezelõtt), kíváncsian várom a filmet, de kicsit félek is, mert nekem is az a véleményem, hogy ezt a könyvet lehetetlen megfilmesíteni. Talán azt tudnám elképzelni, hogy nem egy-az-egyben könyvadaptációról lenne szó, hanem a könyv alapján, annak a mondanivalóját és a hangulatát megragadva egy "új" alkotás létrehozásáról.

Nagyon szeretem Viant. Mekkora élmény volt elõször olvasni! De jó, hogy valaki ilyen filmeket is csinál. Nem mintha bármi kifogásom lenne a kommerszebb filmek iránt, ellenkezõleg. De ez azért élményszámba megy

Nagyon-nagyon várom már a filmet. Én is kíváncsi vagyok, hogyan adja majd át a képi világ a könyv nyelvi világát. :) A színészek nagyon ígéretesek, na meg a rendezõ is... :)

Szinte lehetetlennek tûnik a megfilmesítése. A sok nyelvi bravúr hogyan jön ár egy filmen?

Egyik kedvenc könyvem! Kíváncsi vagyok a filmre. Érdekes, hogy épp pár napja kezdtem újra olvasni a könyvet, és eszembe is jutott, hogy jó lenne belõle egy _jó_ film... Várom! Az elõzetes alapján úgy tûnik, hogy megéri! :)