(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
Holokauszt monodráma. Kazán István Kamaraszínház előadása. A Kislány a pokolban holokauszt monodráma premierje 2006 őszén volt a Fészek Művészklub kupolatermében. Budai Tünde színésznő volt az első szereposztás, aki közel 7 évig alakította, magas művészi színvonallal, őt követte Szabó Eszter színésznő aki kimagasló szakmaisággal alakította a főszerepet, majd Dombrádi Alina színésznő vette át a szerepet és emlékezetes alakításának tapsolhatott a közönség, legvégül Gunyecz Anna színésznő vitte tovább a szerepet, hitelesen, méltó módon képviselve a monodráma művészi nívóját, mondanivalóját. Az elmúlt 16 év alatt több mint harmincnégy ezren látták az előadást. A monodráma dramaturg-rendezőjeként, megköszönöm mind a négy szereposztásnak a kiváló szakmai és emberi hozzáállást, azt gondolom nélkülük, nem lett volna ilyen sikeres, ez a “felemelő” monodráma! Megtiszteltetés volt velük dolgozni! Írta: Sárdi MáriaKislány: Gunyecz AnnaGrafika: Pásztor AttilaVideó-vágás: Kárer LászlóZene: Secret GardenKulturális menedzser: Rosenfeld Dániel Imredramaturg-rendező: Kriszt László Szereposztások:Budai Tünde színésznő.Szabó Eszter színésznő.Dombrádi Alina színésznő.Gunyecz Anna színésznő
"Engedd meg, hogy egy órára kiszakítsalak a világodból, és beszuszakoljalak az enyémbe. A boldog élet titka, hogy tudni kell magadban alkudozni az elvárásokkal.De a legjobb, ha nincsenek. Albániához képest Magyarország is egy Ausztria.Annyira megfordult a világ, hogy negatívnak lenni manapság pozitív..A nevetés a legjobb vakcina. Mikor lesz újra régi a világ? Vagy már sosem? Vajon nevetnek a maszk alatt? Az ott vajon anyám? Vagy a fogorvosom? Te is unod már a koronát. Én is. Nagyon. Lépjünk túl rajta együtt, és beszéljünk valami másról. Például a világról végre."
- Angyaltemető - Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva. Budapest fölött az ég.
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
- A Hold völgye - Dr. Ries Ottó pszichiáter rejtélyes körülmények között hal meg Szardínia szigetén, az olaszul Valle della luna néven ismert Hold völgyében. A nyomozást vezető rendőrtiszt az ügy megszállottjává válik. A szálak a furcsa és kissé ijesztő szomszédnőhöz vezetnek, akivel közösen – már-már perverz kíváncsisággal - mélyülnek el az elhunyt doktor egy Anna nevű hölggyel folytatott levelezésében. Egy titkos, szenvedélyektől és erotikától túlfűtött, bizarr szerepjátékokkal feltüzelt szerelmi viszony bontakozik ki előttük, melynek hatására nem csupán az öngyilkossághoz vezető esetet, de saját önképüket és szexualitáshoz fűződő viszonyukat is gyökeresen át kell értekelniük. Egressy Zoltán drámájában a nyomozópárossal együtt a hétköznapok világából mi magunk is a vágyak és az érzékek, az álmok és a költészet, a meghasadt személyiségek, az abszurd romantika és a romantikus őrület labirintusába kerülünk, miközben sarkunkban liheg a könyörtelenül múló biológiai idő.
Nóra és Helmer házasok. Szeretik egymást. Mindenük megvan: pénz, pozíció, gyerekek, bár a pénz és a pozíció inkább Helmeré, Nórának maradnak a gyerekek. Amikor Helmer tudomására jut egy régi bűn, amit Nóra – férje érdekében – elkövetett, a megértés legcsekélyebb szándéka nélkül taszítja el feleségét magától. Nóra ekkor jön rá, hogy házassága nem igazi szövetség, ő maga pedig csupán díszes keret férje portréján. Összecsomagol, és gyerekeit hátrahagyva, elhagyja családját. Ennyi a történet, amit Ibsen 1879-ben megírt. A polgári közönség felháborodott, a női emancipáció hívei lelkesedtek. Európa-szerte vitáktól volt hangos a sajtó és a színházi nézőtér. Elhagyhatja-e egy anya a gyermekeit? Mit vár el a társadalom egy nőtől és mit bocsájt meg egy férfinak? Inkább nők és férfiak vagyunk, női és férfiszerepekkel, vagy elsősorban emberek és egyenlők? A világ szerencsére változott a Nóra ősbemutatója óta, és Ibsen kérdésfelvetése is jócskán megelőzte saját korát. De vajon a mi korunk meghaladta-e már Ibsent?
Dráma 1 + 1 részbenA Hábetler-család 100 éve Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól az ötvenes évek végéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírja Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetjük végig „alulnézetből”, a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a huszadik századi Magyarország történetét, sorsfordító történelmi csomópontjait.
Szerb Antal fantasztikummal teli, fordulatos regénye jócskán megelőzte a korát. Nem véletlen, hogy alapanyagául szolgált több színpadi és egy 1974-ben készült filmes feldolgozásnak, ez utóbbiban a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. Ezúttal zenés színházi adaptáció született Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila szövegíró tollából. A kalandregény hangsúlyai áthelyeződnek az érzelmekre, a minden racionális meggondolást elsöprő szenvedélyekre, de a történet lényege változatlan: Bátky doktor, a londoni tanulmányúton tartózkodó magyar bölcsész meghívást kap Pendragon urától a kies Walesbe, ahol az érdeklődése fókuszában álló középkori titkos társaság, a Rózsakeresztesek után nyomozhat. A kellemesnek és hasznosnak ígérkező kirándulást különös események teszik hátborzongatóvá: kísérteties próféciák, gyilkossági kísérletek és egy tudományos felfedezés, amelynek talán nem is szabad nyilvánosságra kerülnie. Mindeközben folyik a hajsza a titokzatos kórban elhunyt milliárdos által hátrahagyott hatalmas örökségért. Krimi, misztikum, szerelem ötvöződik a walesi históriában, amely fölött végig ott lebeg a Pendragonok jelmondata: „Hiszek a testnek feltámadásában”.
Ruben Östlund filmje alapján színpadra alkalmazta: Tim Price. Egy családi utazás nagy meglepetésekkel szolgálhat. Tomas, az üzletember egy síparadicsomba viszi szeretteit a téli vakációra. Váratlanul azonban lezúdul egy lavina és magával sodor sok mindent – ha magukat a családtagokat nem is, de sok illúziót, önáltatást, hamis ábrándot. Elvégre hogyan lehet arról beszélni, ha egy családfő a veszélyből első ösztönében nem a gyerekeit, hanem a telefonját menti ki? Ruben Östlund fekete komédiájának friss színpadi adaptációja üdítő humorral és empátiával beszél az emberi kapcsolatok rejtelmeiről. Az előadás a Katona József Színház és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre. Továbbá: Sándor Rebeka Sofie / Vas Hanna Regina, Tereczi Dániel Tamás / Mester Máté
Zenés szerelmi tragikomédia. A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk?Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)Közösségi finanszírozással létrejött előadás!
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
S.Ö.R. -ben három fiatal magyar színész két óra alatt előadja Shakespeare Összes Rövidített műveit! Nem csalás nem ámítás! Az eredeti szövegek és még eredetibb (saját) poénok felhasználásával. Aki látta, mondhatja, hogy otthon van a "Bárd" művészetében.
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé.Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a színpadon rosszul lesz. A címszereplőt alakító Moliére még aznap meghal.
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.