Eltűnt a mészáros.131 romát elítéltek.Nincs holttest.41 romát nyilvánosan kivégeztek.Nincs még mindig holttest, se bizonyíték.Csak vallomások, amiket kínzások közepette csikartak ki.A sötét középkorra emlékeztető történetnek, állít emléket a Független Színház Magyarország új előadása, az Emberevők. Az előadást feldolgozó foglalkozás követi.
Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című remekműve a filmtörténet első rendezői önvallomása, egy zseniális és újító alkotás, ami nagy hatást gyakorolt más művészekre is. Ahogy az lenni szokott, idővel a zenés színpadokra is eljutott a mű, az 1980-as évek elején Mario Fratti feldolgozásában, Arthur Kopit librettójával és Maury Yeston zenéjével és szövegével készült el a Nine című musical. A darabot elkészülte után fél évig kisebb vidéki színpadokon játszották, míg végül 1982. május 9-én megérkezett a New York-i Broadway-re, ahol óriási sikert aratott nemcsak a nézők, hanem a kritikusok körében is: a Nine-t 12 Tony-díjjal jutalmazták, többek között a legjobb musicalnek, a legjobb eredeti zenének és szövegkönyvnek, valamint a legjobb jelmeztervezésnek járó elismeréseket is besöpörte. Az előadást az évek során 729-szer tűzték műsorra itt, mindeközben pedig elindult nemzetközi hódító útjára: színpadra állították szerte az Egyesült Államokban, majd Dél-Amerikában, Londonban és Európa több országában is. A musical zenéje sokféle műfajból merít, igazán színes, magával ragadó hangzásvilágot teremtve, több igazi sláger is felcsendül a darabban.
Valahol a magyar vidéken, valamikor a múlt század végén kóválygunk ebben a többször átkeresztelt utcában, melyet hol Ságvárinak, hol Radnótinak neveztek el, bár lakói csak Görbe utcának hívják. A buszváróban plakátok mutatják a tegnap rendszerének lemeztelenített királyait és a jövő aktuális nyerteseit, de azoknak, akik itt élnek, mindez semmit nem jelent. A panelrengeteg szűk ketreceiből az elhagyott faluba visszakényszerülő lakók, a szocialista nehézipar egykori munkásai a városba már csupán segélyért járnak, ha járnak. De inkább nem járnak. Maguk elől is elbújnak soha be nem fejezett házaikba, messze Istentől, közel saját, összeguberált poklukhoz, munka és méltóság nélkül. Mi maradt nekik? A kocsma, a kannás bor, a mámor, a pultra könyöklő hülyeség, Béres szomszéd lánya. Dorogi lova, amint üvegből issza a sört.És megmaradt az utca is, nyílegyenesen mutat mai korunk felé, ott áll még mindig, bolyongunk benne még mindig, ahogy ezekben az átokverte sorsokban bolyong Köles Feri miként egy eltévedt antik hős a zsákutcában, miközben felmondja a Tar Sándort, a Mi utcánkat, a Mi életünket, a valóság egy nem is annyira távoli olvasatát. Azokról az emberekről mesél, akik még tudják, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában. Nagybőgőn közreműködik: Szabó Kornél Dénes
Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja. Michel- hogy senki ne sérüljön- "mindenki érdekében" hazudozni kezd. Hazudik élvezettel hazudik szenvedéllyel majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?
A GG Tánc Eger a 2023-2024-es színházi évad nagyszínházi produkciójára készülve egy új, kísérleti táncnyelv kialakításának elméleti alapvetéseit a kommunikációkutatás, mint segédtudomány eredményeinek tanulmányozásával alapozta meg.A GG Tánc Eger évtizedes fennállása óta mindig is törekedett arra, hogy izgalmas, mához szóló üzeneteit újszerű táncnyelvi formába öntve vigye közönség elé (A fából faragott királyfi; Játszótér; Magyar rapszódia; Bolero; Sisi, a magyarok királynéja; Szerelem; stb.). A Varázsfuvola Mozart egyik leggyakrabban előadott műve, egyúttal az egyik legösszetettebb is – utalásrendszere a legalapvetőbb szimbólumokat vonultatja fel. Presztízséhez, s ezzel összefüggő megkerülhetetlenségéhez még egy további tényező: kivételes népszerűsége is hozzájárul. Aligha van az operairodalomnak még egy darabja, amely ilyen széles közönségréteg érdeklődésére tarthatna számot. Mozart zenei üzenetét a tánc nyelvén Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész állítja színpadra a GG Tánc Eger táncművészeivel. Szereplők: Tamino: Hung-Ming PanPamina: Marialaura SavinoSarastro: Emődi AttilaMonostratos: Plita MárkPapageno: Varga DánielPapagena Ellenbacher KamillaAz Éj királynője: Anna ManettiDáma I.: Winkelmayer ZsófiaDáma II.: Federica UsaltiDáma III.: Ellenbacher Kamilla
Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülyébb, én vagy te? Gyerekkorunk jókedvű, becsapós kérdésére nehéz volna jókedvűen felelni ma már. Erről is szól a Jóccakát. Boldoggá tesz, hogy a Katonában kerül közönség elé, hajdani főiskolás évfolyamtársam, Ascher Tamás rendezésében.
Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést hozna, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő.
Egy férfi. És még egy. Meg két nő. Egy ideális narrátori bariton, valamint egy rakás leszokófélben lévő ápolt egy drog-és alkohol rehabilitációs intézetben. Egynéhány viszonzatlan szerelem. Aztán mégis. Aztán mégsem. Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be. Egy szamár, egy szonár és egy szamovár. Na de kire? Biztosan Puckra, a dílörre... Oh, no! Pont a klinikán? Épp ma? Gyarországon? Vagy az egész csak egy álom? Szentivány Néni álma? Hmm. Utye-utye? Na de komolyra fordítva a szót: tósz. Zenei- és sounddesign: Keresztes GáborIntim koordinátor: Egyed Bea m.v.Trükkmester: Ujvári Bors e.h.
A csavaros fordulatokban és komikus konfliktusokban gazdag Goldoni vígjátékban a gyámoltalan Florindo szerelmes Balanzoni doktor egyik lányába, Rosaurába, aki erről mit sem sejt, miközben egy másik ifjú, a nemes Ottavio Rosaura húgába, Beatricébe szerelmes, de a lánynak ki kell várnia nővére esküvőjét. Így történhet meg, hogy a fülledt velencei éjszakában Florindo titkos szerenádja után egy idegen utazó, Lelio aratja le a babérokat, és szellemes hazugságaival elcsavarja mindkét lány fejét. Csakhogy a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik. És a hazugnak végül az igazságot sem hiszik el.
A családi nyaraló fiatal és idősebb házasok szerelmi légyottjának állandó helyszíne, egy famílián belül… Nincs is addig baj, amíg el nem vész a nyaralóban lévő titkos rejtekhely kulcsa. Na, innentől aztán jön az őrület-cunami…Pikáns kalandok, elrejtett szeretők és élethazugságok: ahogy kell.Heltai önleleplező, zseniális humorral mutat görbe tükröt a képmutatás és az emberi játszmák elé. S miközben a néző önfeledten szórakozik este héttől tízig, egy-két gonosz kis gondolat is felrémlik benne: mintha egy pici dráma is átsuhant volna a színen, ami huncutul befúrta magát a lélekbe. Ahogy kell: Moliére-től Heltaiig.
Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
TINA TURNER küzdelme a világhírig. Töretlen siker, őstehetség, kikezdhetetlen méltóság, ikon, nagyasszony, rocknagyi. Nem lehet más, csak a Turner! Minden szó igaz. És mégis csak az igazság egyik fele. De mi van a másik oldalon? Egy sors, ami többször táplálkozott sárból, mint fényből… Egy asszony, akinek az ars poetikája, hogy minél mélyebbre nyúlik a mocsár sarába gyökerével, annál szebb a lótusz virága. Egy nő, aki mindenből feláll. Újrakezd. Győz.S közben a hangjával áténekel egy egész univerzumot.
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
A hó elzárta a külvilágtól a hegyvidéki házat, ahol a karácsonyi készülődés közben holtan találják Marcelt. A házban lévő nyolc nő az áldozat anyja, felesége, húga, sógornője, két lánya és két háztartási alkalmazottja.
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel
(szomorú kortárs komédia) Amikor egy ötvenes, értelmiségi baráti társaság estétől hajnalig iszik, az őszinteség szárnyal, mint a legüdébb pálinka lehelete. Hogy éppen most van az a pillanat, amikor kiderül minden az istenített mesterről, az még tűzforróbbá teszi a hangulatot. Az egykori fiatalok, akik szeretett tanáruk lábai előtt térdeltek, ma végre felállnak, és egyenes derékkal folytatják eddig földbe döngölt életüket. Vagy nem. Erről szól ez a szomorú komédia. Lehet sírni és nevetni!16 éven felülieknek ajánlott!
Ferdinánd és Luise szerelmesek. De szüleik származása, a rangkülönbségek, a hatalmasok ügyeskedése, valójában minden külső körülmény ellenük dolgozik. Néha kegyetlenül és tevékenyen, máskor csak lassan, bizalmukat és reményeiket apránként emésztve fel. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. A lüktető, költői nyelvezetű szöveg sodrásában magasból mélybe, együttérzésből megvetésbe, reményből kétségbeesésbe, majd vissza – így sodor magával minket a fordulatokkal teli történet. Továbbá: Bálint Barna, Biczó Anna, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Laura, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Mezei Ábel, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Tóth Brigitta, Vati Luca, Viola Péter, Vitárius Orsolya
Rujder Vivien és Béres Bence improvizációit felhasználva írta Bíró Zsombor Aurél. "Nem azt mondom, nyilván. Ha valaki csak úgy odajön az utcán, hogy látta a Psychét, és gratulál, az jól tud esni. De azt nem akarom érezni, hogy meg kell sértődjek attól, ha valaki mondjuk nem gratulál. Én ezen nem gondolkozom, hogy most az iksz ipszilon ismerősöm miért nem gratulált. Ha nem gratulál, oké. Ha gratulál, oké. Nekem attól nem lesz több az egóm, hogy most sok ember gratulál vagy kevés. Egyébként igen. Sok ember gratulált. Nyilván. Csak hát abból is, ugye, mennyi az őszinte? Meg hát mi az egyáltalán, hogy gratuláció?" Sikeresek akarunk lenni. A csillogást és a reflektorfényt üldözzük, egy olyan világról álmodunk, ahol minden irányból a saját arcunk néz vissza ránk, és ahol a nevünket halljuk akkor is, ha nem beszél senki. A legkülönlegesebb képességünk pedig, hogy játszi könnyedséggel verjük át önmagunkat. Minden bűnünket megbocsátjuk, egy kis bánkódás, némi önmarcangolás után mindig sikerül elhessegetni a szégyent, legalább túllátunk a saját orrunkon, ezzel nyugtatjuk magunkat, és elhisszük, hogy az önreflexió vagy a művészet, aminek az oltárán az emberi integritásunkat is feláldozzuk, majd feloldoz. De mi történik, ha eljön az eszmélés pillanata?
Időpont: Karácsony előtt egy nappal. Helyszín: Félkész loft lakás Berlin egyik művésznegyedében. Szereplők: egy darab konzervatív Mama (Csöpi, 60) egy darab mindent relativizáló Papa (Egon, 62)egy darab liberálissá vált lány (Lujza, 33) egy darab vegán és környezettudatos nyugat-berlini vej (Oskar, 32)Feltűnik még: egy darab migránskolbászok, kocsonya és szilvapálinkavegán és környezettudatos zöldségek és gyümölcsökegy Fekete Március-os videókazettakisvárosi kisebbségi magyar világnézetnémet fővárosi „Willkommenskultur“magyar, német, román, angol nyelv külön-külön és összekeverveVagyis: Kelet Európa vs. Nyugat Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot, s nem kis kalamajkát okoz... Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.