7 jó tanács Schwarzeneggertől, ha te is akkora király akarsz lenni, mint ő

Schwarzenegger mindent annak köszönhet, hogy gyerekkorában a Herkules-filmekben muszkilt táncoltató Reg Park miatt ő is testépítő mozisztár akart lenni, és örökké hálás lesz James Cameronnak, amiért Kyle Reese helyett a Terminátor szerepét osztotta rá. Nagyban gondolkodni, keményen dolgozni, élethosszig tanulni – íme a siker titka!

Arnold Schwarzeneggert aligha kell bemutatni a PORT.hu olvasóinak. A 76 éves nemzetközi szupersztár élete népmesékbe illően fordulatos volt az elmúlt évtizedekben, és messze még a történet vége! Arnold osztrák szegénylegényből lett először a testépítővilág bajnoka, Mr. Universe és Mr. Olympia, aztán a hollywoodi akciófilmek királya, végül pedig Kalifornia kormányzója – hogy aztán végül vén fejjel meghódítsa a streaming platformokat és a tévéképernyőket is.

A '90-es évek legjobb akcióvígjátékait idézi Schwarzi Netflix-sorozata

A Fubar nem árul zsákbamacskát, tényleg olyan, mintha új részekkel bővült volna az 1994-es True Lies – Két tűz között.

Tovább

Saját bevallása szerint azonban Arnold 2011-ben szakmai és magánéleti tekintetben is abszolút mélypontra került. A kormányzóságának második ciklusát kudarcként élte meg, mert hiába fordított hátat az olajlobbinak és telepített Kalifornia-szerte napelemparkokat, nem ez, hanem a gazdasági válság miatt bevezetett megszorító intézkedése maradt meg a köztudatban. Ugyanebben az évben vált el a feleségétől, Maria Shrivertől, és mivel filmszerepeket sem kapott senkitől (kivéve a régi cimboráját, Sylvester Stallonét, aki elhívta kedélyesen lövöldözni a Feláldozhatókba), úgy érezte, valamit kezdenie kell magával.

Ekkor tűnt fel neki, hogy egyre több cég hívja el motivációs beszédeket tartani, és lépten-nyomon azzal állítják meg őt a rajongói, hogy micsoda példakép a számukra, ő segített nekik felállni a padlóról, amikor az élet keményen odacsapott...

Ekkor döntött úgy Shwarzenegger, hogy Emlékmás. Életem hihetetlenül igaz története címmel megírja az önéletrajzát, hátha ezzel még több embert tud inspirálni.

Tavaly pedig kifejezetten amiatt ragadott tollat, hogy egy félig önéletrajzi, félig életmódkönyvben átadja a tuti siker receptjét másoknak,

bízva abban, hogy az olvasói-rajongói majd nem követik el azokat a hibákat, amiket ő... Az alábbiakban Arnold Schwarzenegger Tedd magad hasznossá – Az élet hét szabálya című (2023 végén magyarul is megjelent) bestselleréből szedtük össze a legérdekesebb sztorikat és leginkább megszívlelendő jó tanácsokat.

 

1. Legyen tiszta jövőképed!

Arnold egyáltalán nem az a bamba izomagy, akinek a filmjei alapján gondolnánk. 76 évesen is tűpontosan látja, hogy a mai, modern világban hiába van meg mindenünk, és hiába élünk tovább, mint a jóval nehezebb körülmények között felnőtt felmenőink, rengeteg ember küzd depresszióval és társas magánnyal, különösen a világméretű koronavírus óta. Arnold szerint ha valaki elégedetlen a jelenlegi anyagi helyzetével, motiválatlan, nem érzi jól magát a munkahelyén, az

utazzon vissza képzeletben a gyerekkorába, idézze fel, mit szeretett kölyökként önfeledten csinálni, mi akart lenni – és valósítsa meg felnőttként!

Schwarzenegger az apja Super 8-as kamerájával a hátsó udvarban és a cserkésztáborban filmet forgató, fiatal Spielberget hozza fel példaként, de a saját gyerekkori álmait is felidézi a könyvben, amelyek mindig iránytűként szolgáltak neki az életben:

Tizenévesként az egyik Joe Wilder-féle testépítő-magazin címlapján megláttam az akkori Mr. Universe-t, a nagy Reg Parkot, akinek épp azon a nyáron jött ki a filmje, a Herkules és a rabnők, amiben ő játszotta Herkules szerepét. A cikkben szó esett arról, hogyan fedezte fel a testépítést Reg, egy szürke angol iparvárosból származó, nincstelen gyerek, majd hogyan nyergelt át a színészetre, miután megnyerte a Mr. Universe versenyt. Rögtön felismertem, hogy ez lesz az én utam Amerikába. 
Forrás: Estate Of Keith Morris/Redferns/Getty Images

 

2. Gondolkodj nagyban!

A könyv második fejezetében Arnold egy régi német mondást idéz: Wenn schon, denn schon. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha már csinálsz valamit, csináld rendesen, vagyis adj bele apait-anyait! Emellett fontos, hogy nem szabad hallgatni a károgókra, és nem szabad B-tervet sem készíteni, törni kell előre, mint Dutch Schaefer vagy a Terminátor! Ő mindezt így valósította meg a gyakorlatban a '80-as évek végén:

A célkitűzéseim velem együtt fejlődtek, egyre csak növekedtek. Nem akartam egyszerű akciósztár lenni, aki jó gázsit kap. A csúcsra vágytam. A szórakoztatóipar legjobban fizetett színésze akartam lenni. Ehhez viszont meg kellett mutatnom, hogy több is van bennem, nem csak izom és gyilok. (...) Egy szó mint száz: vígjátékot kellett forgatnom. Ezt senki sem tartotta jó ötletnek. Az újságírók úgy gondolták, nem fogom tudni eljátszani. A stúdióvezetők úgy gondolták, nem fogják tudni eladni. Az ügynökeim úgy gondolták, nem fogok annyit kapni érte.

Persze Schwarzenegger nem hagyta annyiban a dolgot, megrázta magát, és csak azért is bebizonyította, hogy tud ő vicces lenni, és képes a sok csihi-puhi és lövöldözés után vígjátékkal is kasszát robbantan. Konok elszántsága eredményét ismerjük, és máig imádjuk:

így született meg a Danny DeVitóval közös időtlen klasszikus, az Ikrek, Ivan Reitman rendezésében.

Forrás: UIP-Duna Film

 

3. Dolgozd ki a beled!

Ebben a fejezetben Arnold arról ír, hogy ha már megvagyunk a világmegváltó tervekkel, akkor jön a dolog nehezebbik része: a megspórolhatatlan meló. Ehhez szerinte akaraterőből fog kelleni a legtöbb, hiszen

„nincs könnyebb út, varázstrükk vagy csodapirula, ami kiválthatná a kemény munkát, ami ahhoz kell, hogy megszerezz valamit, ami fontos neked, vagy épp megvalósítsd az álmaidat.”

A könyvében elmeséli, hogy az Ikrek idején például táncórákat vett és improvizálni tanult, hogy még jobb lehessen egy vígjátékban, de a Terminátor 1-2 forgatásáról is elárult néhány izgalmas kulisszatitkot:

 A Terminátorhoz géppé változtam: bekötöttem a szemem, amíg vakon is meg nem tudtam csinálni az összes fegyveres jelenetet, és annyit jártam lőtérre, hogy már nem pislogtam, amikor elsütöttem egy fegyvert. A Terminátor 2-höz addig gyakoroltam azt, hogy pörgetéssel fel tudjam húzni a vadászpuskát, amíg vérezni nem kezdett minden ujjpercem – miközben maga a mozdulat talán két másodpercig látszott a vásznon.
Forrás: InterCom

 

4. Eladni, eladni, eladni!

Ebben a fejezetben Schwarzenegger az (ön)marketing fontosságáról ír – a gyakorlati tanácsait szokás szerint a saját életéből vett példákkal illusztrálva. Felidézi például, hogy a '60-as években tizenéves szakközépiskolásként egy grazi vaskereskedésben kellett inasként dolgoznia Herr Matscher mellett. Miközben rá volt bízva minden kulimunka a leltártól a takarításig, igyekezett a tulajtól ellesni az értékesítés csínját-bínját is: fel kell ismerni, hogy egy csempevásárlás céljából betérő házaspár esetében kit kell meggyőzni arról, hogy ezen a helyen jó vásárt fog csinálni, ki a családi döntéshozó a pénzügyekben.

Arnold később az első olyan hollywoodi színészek közt volt, aki tudta: egy munka nem ér véget a forgatás befejezésével, ezért ha sikeres filmet akar, a marketingben is tevékenyen részt kell vennie.

Ez ma már persze alapvetés, de az évtizedekkel ezelőtti stúdiórendszer és sztárkultusz idején még egyáltalán nem volt az. Arnold felidézi a könyvében, hogy '80-as évek elején például nagyon észnél kellett lennie, hogy mit mond a sajtónak a Terminátor promóciója során, mert a média állandóan a film erőszakosságán lovagolt. De Schwarzenegger kitalálta, hogy minden olyan újságírói kérdést, ami ezt a témát feszegeti, visszapasszol egy váratlan riposzttal, és más irányba tereli vele a beszélgetést, győztesként távozva végül az interjúhelyzetből: 

Megkérdeztem például egy riportert, olvasta-e a Bibliát, és vajon tudja-e, hogy az áldozatok számát tekintve ez a valaha írt legvéresebb könyv. Másvalakit emlékeztettem rá, hogy a film a műfaját tekintve sci-fi, a karakterem pedig egy gép, és azt a veszélyt jelképezi, ami a technológiai fejlődést hajszoló emberiséget fenyegeti. (...) Az eredmény önmagáért beszélt: a film elsöprő kasszasiker lett, és csupa jó kritikát kapott. Mindenképp nagy szerencse, hogy pontosan tudtam, kinek kell eladnom.
Forrás: InterCom

 

5. Válts nézőpontot!

Bármi is a célod, küzdelmek várnak rád. Jönnek nehéz idők. Lesznek dolgok, amik halálra idegesítenek. Tudnod kell kezelni ezeket a pillanatokat. Észre kell venned, mikor válts nézőpontot, és lásd meg a dolgok pozitív oldalát. Tudnod kell, hogyan okulj a kudarcaidból.

A könyv ötödik fejezetében Arnold hosszasan ír arról, mennyire elszomorító trend manapság, hogy előbb kattintunk a negatív hírekre, mint a pozitívakra. Szerinte időpocsékolás a negatív dolgokra fókuszálni – márpedig neki bőven voltak rossz emlékei a gyerekkorából, amikor a híresen szigorú apjától csak akkor kapott reggelit, ha előtte megcsinált 200 guggolást.

...aztán előfordult, hogy részegen jött haza és bántott minket. Szörnyű éjszakák voltak. Hagyhattam volna, hogy a körülményeim lehúzzanak, de én úgy döntöttem, pozitív leszek.

Ha ugyanis nem így tesz, inkább lemond az álmairól, és a lehúzó osztrák közegben marad, akkor Schwarzenegger saját bevallása szerint a seregből való leszerelése után kap egy rendőri állást az apja révén, aztán alkoholista lesz, és ő is autóbalesetben hal meg fiatalon, mint a testvére.

Schwarzenegger szerint a náci apja tehet arról, hogy 24 évesen meghalt a testvére

„Ő egy sokkal érzékenyebb ember volt” - mondta a színész néhai testvéréről, Meinhardról.

Tovább

 

6. Csukd be a szád, nyisd ki az elméd!

A könyv hatodik fejezetében Arnold az élethosszig tartó tanulás fontosságáról ír: „hiszen a világ a tantermed”. Légy mindig kíváncsi, szipkázd magadba szivacsként a tudást, és barátkozz olyan emberekkel, akik máshogy gondolkodnak a dolgokról mint te – hátha az ő nézőpontjuk a te számodra is hasznos lesz! Schwarzenegger például parolázott Muhammad Alival, Mandelával, Gorbacsovval, a dalai lámával, több pápával és amerikai elnökkel, és mindegyiküktől tanult valamit. A legnagyobb tiszteletet viszont egyértelműen James Cameron érdemelte ki nála, aki annak ellenére bízta pont rá 1983-ban egy munkaebéd során a Terminátor szerepét, hogy minden észérv ez ellen szólt:

...az ügynökeimmel úgy gondoltuk, ez lehetne a következő filmem, és a sztori főhősét, Kyle Reese-t kellene eljátszanom. (...) Valamikor az ebéd folyamán Jimben gyökeret vert a meggyőződés, hogy nekem kellene a Terminátornak lennem. (...) Nem erre a szerepre vágytam, amit meg is mondtam neki. Conan vagyok. Conan egy hős. Arra születtem, hogy hősöket játsszak. Az a célom, hogy én legyek a következő nagy akcióhős. Hogyan legyek az, ha rosszfiúkat játszom?

Cameron ekkor vázolta fel Arnoldnak azt, hogy a Teminátor nem egy szokványos hollywoodi akciófilm lesz, hanem egy időutazós sci-fi, amire „más szabályok vonatkoznak”, és ahol a Terminátor „csak van”. Nem ő igazából a rosszfiú, hanem a Skynet, aki visszaküldi őt az időben Sarah Connor elpusztítására (a rendező zsenialitását dicséri, hogy majd' 10 évvel később, a Terminátor 2-ben valóban megmutatta, hogy a Halálosztó harcolhat akár a jók oldalán is). Arnold minél többet agyalt aznap este a filmterven, annál inkább hajlott arra, hogy a Terminátor szerepét vállalja el inkább Kyle Reese helyett:

Másnap felhívtam Jimet, és közöltem vele, hogy benne vagyok. Az ügynökeim kézzel-lábbal tiltakoztak. Tartották magukat a közkeletű bölcsességhez, hogy hős nem játszik gonosztevőt. Meghallgattam őket, de nem hallgattam rájuk. Inkább hallgattam az ösztöneimre, és követtem a kíváncsiságomat. S ami ennél is fontosabb, nyitottan fogadtam, amit Jim mondott.
Arnold Schwarznegger, James Cameron, valamint Suzy Amis modell-színésznő (Cameron felesége) egy Santa Monica-i étteremben ünneplik Schwarzenegger 55. születésnapját (forrás: Ray Mickshaw/WireImage/Getty)

 

7. Törd össze a tükreidet!

Arnold könyvében az utolsó fejezet címe a néhai apósa, Sargent Shriver egyik beszédéből való (ő alapította a Békehadtestet, a Jobs Corpsot, az Upward Bounsot és egy sor további jótékonysági szervezetet). 1994-ben ő búcsúztatta a patinás Yale Egyetem végzőseit, ekkor beszélt „a tükör összetörésének” fontosságáról is: énközpontú társadalmunkban tekintsünk kevesebbet önmagunkra, és többet másokra, ismerjük meg a szomszédainkat, legyünk többet a családunkkal és a barátainkkal, és ne folyton csak a még drágább kocsival vagy a még nagyobb házzal foglalkozzunk.

Természetesen nem azt mondja Schwarzenegger, hogy nem lehet cél egy álomautó vagy egy álomvilla, inkább arra utal itt, hogy ha már sok mindenünk megvan, mert megküzdöttünk érte, akkor tegyünk vissza egy kicsit a közösbe is!

Nem kérem tőled, hogy legyél Robin Hood vagy Teréz anya, és azt sem, hogy mondj le a személyes ambícióidról vagy a személyes tulajdonodról. Csupán annyit kérek, hogy törd össze a tükreidet, és tégy meg másokért mindent, amit csak tudsz!

Bár ezekkel az életvezetési tanácsokkal Schwarzenegger nem találta fel a spanyolviaszt, talán mégiscsak lehet valami a dologban, ha ő ezen elvek szerint élt, és képes volt egy Isten háta mögötti közép-európai falucskából elindulva felverekedni magát Hollywood hegycsúcsára, és onnan meghódítani az egész világot. Ha csak a Tedd magad hasznossá – Az élet hét szabálya című könyvében leírtak felét megfogadná mindenki és a kötetet útmutatónak használva „legyártaná önmaga leghasznosabb változatát”, talán egy jobb hely lenne a világ...