Miss Pettigrew nagy napja

A harmincas évek Londonjában a szegények nagyon szegények, a gazdagok nagyon gazdagok, még a csatornából is dzsessz szól, a nők egyre többet mutatnak meg a lábukból, a férfiak még urak, legalábbis igyekeznek úgy tenni.

Virágkorát éli a kabaré, mindent elborít az art deco, és küszöbön áll a háború.

Miss Pettigrew-t, a papi felmenőkkel és vallásos erkölcsökkel bíró, középkorú nevelőnőt sem kíméli a korszak: éhezik, otthontalanul, biztos állás nélkül próbál életben maradni. Aztán az állásközvetítőnél tett kudarcos látogatása után, egyik kétségbeesett pillanatában magához veszi valakinek a névjegykártyáját. A kártya tulajdonosa, bizonyos Delysia Lafosse, éppen személyi titkárnőt keres. Ezzel kezdetét veszi a minden szereplő életére kiható, 24 órás őrület. És kezdetét veszi egy régimódi bohózat is, amely, bár meglehetősen szájbarágós, mégis friss, üde, stílusos és szórakoztatóan vicces.

A rendezésről pedig nem csoda, ha eszünkbe jut Heltai Jenő vagy Molnár Ferenc, hiszen az angol vígjáték alapjául szolgáló regényt az a Winifred Watson írta, aki az említett szerzők kortársa volt. Az 1906-ban született és 2002-ben elhunyt írónő mindössze hat regényt írt, az elsőt 1935-ben adták ki, az utolsót 1943-ban. Később, fia születése és az édesanyjával való együttélés lehetetlenné tették számára az írást. A sorban a Miss Pettigrew nagy napja a harmadik, és az első könnyedebb hangvételű. Watson kiadója nem is akarta megjelentetni, hiszen az írónő, aki mellesleg gépíró-kisasszonyi állása szünetében élte ki kreatív energiáit, addig két komorabb hangvételű regénnyel nyerte el az olvasók kegyeit. Végül a könyv nemcsak angol nyelvterületen lett óriási siker, hanem lefordították franciára is, sőt, ha nincs a második világháború, németül is megszületik, Hollywoodban pedig meg is filmesítik. Nem így alakult. A szerző és művei hatvan évig lappangtak, 2000-ben fedezték fel újra a BBC jóvoltából, amely rádiójátékot készített az írónő első regényéből.

A Miss Pettigrew nagy napja hibái ellenére jó tempójú, finom darab, amihez hozzájárul a két remek színésznő - Frances McDormand és Amy Adams - összhangról tanúskodó játéka.