Nincs szerencséje a hazai alvilágnak a magyar filmkészítéssel. Nem arra gondolunk elsősorban, hogy a törvényellenesen szerzett, majd a fehérítés céljából a mozigyártásba befektetett pénz nem térül meg. Itt még nem tartunk, bár a szórakoztatóipar szerte a világon az egyik legnagyobb pénzmosoda. Arról van szó, hogy a magyar film olyan lesújtóan primitívnek, szánalmasan kisszerűnek mutatja be a kortárs hazai, illetve hazai területen működő alvilágot, hogy az így kialakított kép ellen minden jóérzésű gengszternek, maffiózónak tiltakoznia kellene. Bár az is lehet, hogy a filmkészítők csupán tükröt tartanak a természetnek, hogy az fölmutassa valódi arcát: minden országnak olyan alvilága van, amilyent megérdemel...
Nagy Viktor, a Zuhanórepülés forgatókönyvírója személyesen ismeri a magyar alvilágot, legalábbis annak a drogterjesztéssel foglalkozó szekcióját. A fiatalember - a filmhez kapcsolódó ismertetők szerint - a rendszerváltozás idején abbahagyta teológiai és filozófiai tanulmányait, és bekapcsolódott a fővárosi éjszakai életbe, ahol félig karitatív, félig üzleti alapon dílerként tevékenykedett. E felemás részvétel miatt csak másfél évet ült. Nagy Viktor külföldön is megfordult, és belőtt állapotban hétemeletnyit zuhant egy ablakból. Elmondhatja tehát magáról, hogy élete kész regény, mi több, vászonra kívánkozik. A legsikeresebb és a magyar populáris filmért legtöbbet tevő producer, Kálomista Gábor eleget is tett az óhajnak, és megbízta Novák Eriket, hogy rendezze meg az élettörténetet.
A Zuhanórepülést beharangozó előzetesekből csak azért idéztünk, mert a megnyilatkozások azt a félreértést tükrözik, hogy a látszólag eseménydús élet mások érdeklődésére is számot tarthat. Ám ez csak akkor következik be, ha a primér élmények műalkotássá, regénnyé válnak. Novák Erik rendező első játékfilmjének legnagyobb hibája, hogy az epizódok nem állnak össze követhető sztorivá, a szereplők nagy része motiválatlanul bukkan fel és tűnik el. Arra kell hát szorítkoznunk, amit a néző képzelete a mozaikokból összerakhat.
Theo - Nagy Zsolt alakításában - kiszabadul a börtönből. A fiatalember felemás érzésekkel távozik, hiszen kőkemény világot hagy maga mögött (egy nagydarab kisebbségi szexuálisan molesztálja sorstársait), másrészt megismerkedett cellatársával, egy Derzsi János megformálta férfival, aki nagy hatást gyakorolt rá. Az okot nem tudjuk. Theót nagy örömmel fogadják a budapesti éjszakai élet résztvevői, különösen a sztriptíztáncosnő Gryllus Dorka és a pultoslány Parti Nóra. Feltűnik Lukáts Andor is, aki szállást biztosít az újra aktivizálódott díler számára. A konfliktus akkor kezdődik, amikor a drogpiac egyik nagykutyája, az orosz Iván (vagy Igor) be akarja vonni egy akcióba Theót is. A nevekkel kapcsolatos bizonytalanságot az okozza, hogy van egy másik orosz maffia is, amelyik valamilyen hajón tesz-vesz. Bonyolítja a helyzetet, hogy fölbukkan még egy pocakos japán szamuráj, valamint arab drogkereskedők is beszállnak az üzletbe. Nagy dologról lehet szó, mert a nézőknek sem árulják el a tervüket. Marad nekünk a magánélet. Theo egyik éjjel megpillantja az áttetszően szép Ivát, akit Baranyai Vera alakít. A lány Iván (vagy Igor) állítólagos húga, akiért nagyon izgulunk, hogy el ne felejtse, hogy orosz akcentussal kell beszélnie. A két fiatal egymásba szeret, a film végi nagy leszámolásban Baranyai Vera és Gryllus Dorka meghal, Theo sorsa pedig függőben marad.
A történet megértését, a szereplők és a kapcsolatok azonosítását nem csak az alapvető dramaturgiai hibák nehezítik. A filmidő meghatározó részében ugyanis nem halljuk, miről beszélnek a szereplők. A sztori nagy része éjszakai szórakozóhelyen játszódik, ahol az elektronikus zene elnyomja az emberi hangot. Ez legalább hiteles mozzanat, ellentétben a néhány érthető dialógussal.
