Hercules Poirot egy hajóúton is gyilkosságba botlik.
1. Az alaphelyzet
Agatha Christie egyik jellegzetes alaphelyzetével találkozhatunk a történetben: egy elszigetelt, ám színes egyéniségekből álló, zárt csoportban történik a gyilkosság, és a tettest is itt kell keresni. Ez egyfajta továbbfejlesztett “bezárt szoba rejtély” (amikor az áldozatot egy belülről bezárt helyiségben találják meg, egyedül), amit az írónő dolgozott ki. Ezt a módszert alkalmazta például a Gyilkosság az Orient Expresszen esetében is.
2. Az ajánlás
A regény elején a következő ajánlás áll: “Sybil Burnettnek, aki szintén imád kóborolni a nagyvilágban”. Az említett hölggyel tényleg az utazásai során ismerkedett meg a krimi királynője, és bár először ellenszenvesek voltak egymásnak, végül évekig tartó barátság alakult ki köztük. Agatha igazi rokonlélekre talált a szókimondó és eredeti stílusú Mrs. Burnett személyben. Bár a Halál a Níluson elején csak ajánlás áll, de később két regényben is (Nem zörög a haraszt, Bűbájos gyilkosok) is megjelenik Sybil Burnett figurája: az ő személyiségjegyei ihlették Dane Calthrop karakterét.
3. Mindig vannak elégedetlenkedők
Az olvasók és kritikusok is szerették a regényt, sőt, maga a szerző is ezt írta róla: “Azt hiszem, a »külföldi-utazós« könyveim egyik legjobbja ez. A központi szál érdekes és drámai lehetőségeket rejt, s a három szereplőt, Simont, Linnetet és Jacqueline-t valóságosnak és elevennek látom”. Ám nem mindenki gondolta így, például Edmund Wilson így írt róla: “Szenvelgő és banális, s ezáltal számomra szó szerint olvashatatlan. Egy ilyenfajta könyvet nem is lehet elolvasni. Az ember csak átfutja, hogy meglássa, mi a rejtély megoldása”.
4. Valahol el kell kezdeni
Peter Ustinov összesen hat Hercule Poirot-filmben játszotta el az éles eszű belga szerepét, ezek közül az 1978-ban bemutatott Halál a Níluson volt az első. A további filmek: Nyaraló gyilkosok (1982), Vacsora tizenhármasban (1985), Gloriett a hullának (1986), Gyilkosság három felvonásban (1986), Randevú a halállal (1988).
5. Oscar-díjasok találkozója
Ismét a hatos szám kap szerepet, ugyanis ennyi Oscar-díjas színész játszik a filmben: Peter Ustinov (Spartacus (1960) – Legjobb férfi mellékszereplő), Bette Davis (Átkos asszony (1935) – legjobb női főszereplő; Jezebel (1938) – Legjobb női főszereplő), George Kennedy (Bilincs és mosoly (1967) – Legjobb férfi mellékszereplő), David Niven (Külön asztalok (1958) – Legjobb férfi főszereplő), Maggie Smith (Miss Jean Brodie virágzása (1969) – Legjobb női főszereplő; Kaliforniai lakosztály (1978) – Legjobb női mellékszereplő) és Angela Lansbury (Életműdíj).
6. Kedvezőtlen időjárás
A filmet eredeti helyszíneken forgatták, így viszont a forgatásnak alkalmazkodni kellett az ottani körülményekhez. Hajnali négykor kezdték a sminkelést, hatkor már forgattak és délben kb. két órára le kellett állni, mivel 54 Celsius-fokos hőség volt.
7. Albert Finney nem akart újra Poirot lenni
Szintén az időjárás volt az oka annak, hogy Albert Finney, aki az 1974-es Gyilkosság az Orient expresszen filmadaptációban eljátszotta a tojásfejű belgát, nem volt hajlandó megismételni a szerepet. Ennek oka épp a forgatási helyszín, és az iszonyú meleg volt: Finney már a vonat felmelegedett belsejében is szenvedett a sminktől, semmi kedve sem volt ahhoz, hogy ugyanezt élje át közel 40 fokban.
8. Rokonok
Ez az egyetlen film, amiben Peter Ustinov és Angela Lansbury együtt szerepel, noha jó barátok és közeli rokonok: sógorságban voltak egymással. 1940 és ‘50 között Ustinov felesége Lansbury féltestvére, Isolde Denham színpadi színésznő volt. Házasságuk alatt egy lányuk született, Tamara Ustinov, akit többek közt az 1971-ben bemutatott, A múmia sírja című horrorfilmben láthatsz, a Netflixen.
9. Háborús ismeretség
Ha már szóba kerültek a kapcsolatok, Peter Ustinov és David Niven is már régről ismerték egymást, ugyanis Ustinov közlegény volt Niven őrnagy személyes kísérője a második világháború alatt.
10. A hangos hajó
A történet helyszínéül szolgáló Karnak gőzhajót valóban egy felújított gőzhajó, a Memnon alakította (a Sudan is létezett még, amivel Agatha Christie 1937-ben hajózott a Níluson, ám azt nem tudták megszerezni a filmhez). Ám menet közben olyan hangos volt, hogy képtelenség lett volna forgatni rajta, így, amikor a filmen a gőzhajó épp megy, akkor valójában vontatóhajók húzzák.
+1. A furcsa cím
A regény egy évvel az eredeti megjelenés után, 1938-ban jött ki először magyarul Kosáryné Réz Lola fordításában, azzal az érdekes, bár kétségtelenül figyelemfelkeltő címmel, hogy: Poirot kéjutazáson.
(via Hadnagy Róbert–Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz, IMDb)
