Meglepő módon a II. világháború utáni újrakezdés jelképe, a béke első nagyjátékfilmje a Kommunista Párt megbízásából készült, bár magával a filmmel a párt nem volt kibékülve, és egy igazi gyerekköztársaság adta az inspirációt.
1. A II. világháború utáni, szó szerint a romjaiból feléledő magyar filmgyártásra az ún. koalíciós időszak alatt furcsa módon a különböző pártok tartottak igényt, megalakítva a saját filmstúdióikat,
hogy ideológiájuknak megfelelő filmeket forgasson.
Csakhogy tőke nem volt elég a tényleges munkához, de egy 1947-es kormányrendelet segített átjutni a holtponton, amely 200 ezer forintos segélyt vagy hitelt adott a pártoknak filmforgatásra. Így készült el a Magyar Kommunista Párt által alapított Radványi Mafirt produkció gyártásában létrejött Valahol Európában, amely a háború utáni legelső nagyjátékfilm lett.
2. A kalandos életű Radványi Géza rendezte a filmet. A kassai nagypolgári családba született Radványi – Márai Sándor öccse! – német és francia stúdiókban tanulta ki a filmgyártást, egy szépségkirálynőt vett feleségül, majd közvetlenül a háború előtt visszaköltözött Magyarországra, a békekötés után elvállalta a Valahol Európában megrendezését, amely aztán nem csak a magyar filmművészet egyik legjelentősebb darabja lett, hanem sokak számára az újrakezdés jelképe is volt.
3. Radványi ekkoriban a frissen alapított Filmművészeti Főiskolán tanított, és szakmai gyakorlatként diákjait is bevonta az alkotásba, így a magyar film olyan későbbi legendás alakjai vettek részt a forgatáson, mint Makk Károly, Bacsó Péter, Herskó János, Hildebrand István vagy Illés György és Máriássy Félix. Máriássy volt a film vágója, Balázs Béla pedig a forgatókönyvet írta Radványi segítségével.
4. A történet alapötlete Balázs Béláé volt, aki rengeteget hallott a zugligeti Pax gyermekotthonról. Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a német megszállás alatt otthonokban, pincékben bújtatott menekült gyerekeket, majd 1945 szeptemberében megalapították a Paxot, népszerű nevén Gaudiopolist, azaz az Örömvárost. A gyermekköztársaságnak alkotmánya és törvényei is voltak. A gyerekek szervezték kulturális programjaikat, könyvtárat alapítottak, szabad választás alapján szakmát tanulhattak, önkéntesen dolgozhattak is. Pénzük a Gapo-dollár volt, árfolyamát a villamosjegy ára határozta meg. A mikroállamot sem az egyház, sem a magyar állam nem támogatta, 1950-ben államosították, felszámolták. Egybehangzó vélemények szerint Gaudiopolis inspirálta a Valahol Európában alapötletét, léte visszaköszön a lezárásból is.
5. A film gyerekszereplőinek zöme is a Gaudiopolisból került ki, így aligha volt nehéz számukra eljátszani az árva gyerekeket. Íme, egy korabeli filmhíradórészlet a Valahol Európa szereplőválogatásáról. Látszik, hogy politikailag is milyen fontos volt az esemény, hiszen olyan meghatározó politikusok és közszereplők jelentek meg, mint Vas Zoltán vagy Ortutay Gyula, az akkori közoktatási miniszter – régen volt ilyen pozíció is.
6. Egyedül Kuksi karakterére nem találtak megfelelő karakterű gyereket. Sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi, és érdemes volt sokáig keresni, mert hozzá fűződik a film legmegrázóbb momentuma.
7. A gyerekek a való életben is igazi csínytevők voltak, gyümölcsöt loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek a szenteltvíztartóba. Később velük forgatta Makk Károly is első filmjét, a Kék nyakkendős csillagokat, amit azonban betiltottak.
8. A film forgalmazására a kommunista pártnak már nem volt pénze, ezért az összes forgalmazási jog Radványit illette. Aki bemutató után Olaszországba, majd Németországba költözött - hazánkba csak 1977-ben tért vissza -, és a filmjével bejárta a világot.
9. A bemutató idején a közönség szerette a filmet, ironikus módon azonban a „megrendelő” elégedetlen volt:
a kommunista sajtó ideológiai okokból kifogásolta a történetet,
például azért, mert nincs kihangsúlyozva a Szovjetunió szerepe a felszabadításban, vagy mert a gyerekek a Marseillaise-t éneklik az Internacionálé helyett.
10. A Valahol Európában külföldön végül nagy sikert aratott, megjárta többek közt a Velencei Nemzetközi Fesztivált, Locarnóban díjazták is, később pedig maga az ENSZ gondoskodott róla, hogy eljusson a világ minden pontjára. A kritikai elismerés sem maradt el, a híres filmteoretikus, André Bazin írta róla: „A Valahol Európában csodálatos mű, De Sica megindító Fiúk a rács mögött-je csak utána következik…” Nem véletlen a hasonlat: merész montázstechnikája, a költői flashbackek és mindent felülíró humanizmusa sok szempontból új formanyelvet teremtett, amely az olasz neorealizmussal volt rokon.
11. A film 2000-ben bekerült minden idők legjobb 12 magyar alkotása közé, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai beválogatták a legjobb 53 magyar film közé is.
12. A film alapján elképesztően sikeres, ma is futó musical született, amelynek ősbemutatója 1995-ben, a második világháború véget értének ötvenedik évfordulójának alkalmából, a Fővárosi Operettszínházban volt. A darab zenéjét Dés László szerezte, a dalszöveget Nemes István írta, az első rendező Horváth Péter volt.
