Eredetileg regényekben szerepelt a maszkos bűnözőzseni, és csak Louis De Funès kultikus 1964-es vígjátékától kezdve lett belőle a Bond-főgonoszok fergeteges paródiája.
1. Fantomas is regényszereplőként kezdte
Azt mindenki tudja, hogy a Harry Potter vagy a Jurassic Park eredetileg könyv alakban aratott sikert, és csak később lett belőle kasszarobbantó mozifilm. De vajon a Psycho, a Madarak, a Majmok bolygója, A cápa, a Szárnyas fejvadász, a Rambo, a Die Hard, a Farkasokkal táncoló, a Jumanji és a Fantomas esetében is evidens, hogy előbb jelent meg nyomtatásban és csak utána hódította meg a vásznat? Franciaországban ugyanis már 1911 óta népszerűek voltak a Fantômas-krimik, amelyeket két élénk fantáziájú újságíró, Pierre Souvestre és Marcel Allain ontottak magukból mázsaszám. 1911 és 1913 között 32 kisregényt írtak, melyek közül az utolsó a bárki arcvonását felvenni képes mesterbűnöző, Fantomas halálával ért véget, és kiderült, hogy az őt üldöző Juve felügyelő valójában az ikertestvére! Allain szerzőtársa halála után, 1925 és 1948 között még 10 másik kisregényt is kiadott ki, 1963-ban pedig megírta az utolsó Fantomas-történetet.
2. Fantomast eredetileg nem is így hívták!
Pierre Souvestre és Marcel Allain a Fayard kiadó főnökénél, Joseph-Arthème Fayardnál jelentkeztek az első regényükkel, amelynek az eredeti címe Fantômus volt.
Csakhogy a rövidlátó Fayard tévesen azt olvasta le az első oldalról, hogy Fantômas, és erre a címre adta az áldását!
3. 110 éves az első Fantomas-film
Az 1911-től megjelenő Fantomas-regények első filmadaptációja már 1913-ban elkészült Franciaországban – bár ez még egy némafilm volt. 1914-ig még négy Fantomas-film készült Franciaországban, de volt egy húszepizódos amerikai némafilm-sorozat is, az eredetitől némileg eltérő karakterekkel. 1932 és 1949 között négy további francia hangosfilm is készült.
4. A Louis De Funes-féle Fantomas volt az első vicces feldolgozás
A jó és a rossz örök küzdelmét a rossz győzelmével és az igazságszolgáltatás felsülésével ábrázoló Fantomas regénysorozat a saját korában véresen komolynak, helyenként szadisztikusan kegyetlennek számított. Louis De Funès 1964-es filmváltozata volt az első a sorban, amely vígjátéki elemeket is tartalmazott.
Amíg Juve felügyelőt egy ütődött figuraként mutatta be a film, Fantomasból fekete öltönyös, maszkos, modern kütyüarzenállal és kiterjedt nemzetközi bűnszervezettel rendelkező Bond-gonosz lett.
5. Haumann Péter vagy Balázs Péter a jobb Louis de Funès-szinkronhang?
Kétségtelen tény, hogy a nagy francia nevettető bohókás alakja Magyarországon örök időkre elválaszthatatlanul összeforrott Balázs Péter nevével, aki nem kevesebb, mint 22 filmben kölcsönözte Funès hangját. Az igazik Fantomas-rajongók szerint azonban
Haumann Péter legalább olyan zseniális magyar hang volt Juve felügyelőnek a '80-as években készült szinkronokban, mint amekkora telitalálat volt 1991-ben Balázs Péterre bízni Lütyő őrmester karakterét.
6. Generációk imádták Fantomas repülő Citroënjét
A gumimaszkos mesterbűnöző csodajárgánya, a hófehér Citroën DS 19-es legalább olyan kultikus repkedő járműnek számít ma már a filmek és a kocsik szerelmeseinek körében, mint a DeLorean DMC–12 a Vissza a jövőbe 2-ből vagy Ford Anglia a Harry Potter és a titkok kamrájából. A kocsi az 1965-ös Fantomas visszatér egyik izgalmas üldözési jelenetében tűnt fel és égett bele örökre a nézők retinájába:
7. A magyarok rádiójátékban folytatták Fantomas történetét
1976-ban Bozó László rendezésében Fantomas balladája címmel magyar nyelvű változata is készült Robert Desnos eredetileg 1933-ban elhangzó Complainte de Fantômas című rádiójátékából. A maszkos mesterbűnöző magyar hangja Bárdi György volt, Juve felügyelő Kállai Ferenc, de Koncz Gábor, Moór Marianna és Váradi Hédi is fontos szerepet kaptak benne. A Rádió és Televízió Újság archívumának tanúsága szerint a rádiójáték 1976. karácsonyán, december 26-án este 20.13-kor került először adásba a Kossuth Rádión.
8. Fantomas Donald Kacsa-képregényeket is inspirált
A Fantomas-filmek sikere nyomán az olasz Topolino magazinnál kitalálták, hogy Donaldból is lehetne afféle maszkos szuperhős/szuperbűnöző. Így aztán 1969-ben el is indult hódító útjára egy izgalmas alteregó karakter Paperinik néven (a név természetesen az olaszok kedvenc Diabolik képregényére utal), aki az Egyesült Államokban Duck Avenger, az angoloknál Superduck, a franciáknál Fantomiald, a norvégoknál Fantonald, a németeknél Phantomias a spanyoloknál pedig Patomás lett. Az izgalmas eredettörténet szerint Donald egy nap birtokba veszi a városszéli Rosa villát (igaz, a jogos örökös valójában az unokaöccse, Gúnár Gusztáv), amely évtizedeken át titkos rejtekhelyül szolgált XIX. századi ősének, aki Fantomius néven éjjelente úri betörőként és önjelölt igazságosztóként tevékenykedett. Donald maga is kettős életet kezd élni, és először csak Dagobert bácsit és Gúnár Gusztávot lopja meg, amiért éveken át lenézték és kinevették őt, később viszont már sokkal nagyobb horderejű kalandokba keveredik, és lényegében ő lesz „Hápburg Batmanje”!
9. Ma már Fantomas is csak egy röhejes mém
Miközben a '60-as években még komoly hatása volt a popkultúrára, a XXI. század gyermeke már csak nevetni tud Fantomas idétlen zöld maszkján és bornírt világuralmi tervein. A mémgyárosok persze előszeretettel rángatják elő őt is egy-egy poén kedvéért a mémeskútból – itthon például a 2014-ben belengetett internetadó idején tűnt fel:
