Csak a szögbelövőt ne!

Jól jön James Franco barkácstudása a Nagy Fináléban, amikor az ebül szerzett pénzért bejelentkező gengszterek az ő és Kate Hudson életére törnek!

Mit tennél, kedves olvasó, ha nyakig adósságban ülve egy szép napon egy nagy táskányi pénz hullna az öledbe, amiről ráadásul azt is tudnád, hogy egy már halott bűnözőé volt, így jó eséllyel nem fog senkinek sem hiányozni? Naná, hogy megtartanád, és így dönt a csinos amerikai pár, akik akik Angliában próbálnak új életet kezdeni, miután odahaza számos kudarc – csőd, vetélés, stb. – érte őket. Tom és Anna ugyanis egy romos bérházat örökölt Londonban, amihez egy bérlő is jár, aki egy szép napon jól túladagolja magát. A hulla mellett azonban némi drog és egy táska elrejtett pénzt is felfedeznek, több mint kétszázezer fonttal, ami megoldaná anyagi gondjaikat. A gyanúsan kérdezősködő detektív után azonban két társaság is bejelenti igényét a pénzre, franciák és angolok, és egyikük sem finomkodik.

Henrik Ruben Genz dán rendező (Borzasztó boldog) első angol nyelvű munkája nem aratott különösebben zajos sikert, pedig a két főszerepben James Francot és Kate Hudsont láthatjuk, a film valahogy elsikkadt, pedig van miért szeretni. A Halálos pénz – amit néhol Jóemberek címen vetítenek - ugyan aligha hoz bármiféle újdonságot a műfajba, viszont egy jól megszerkesztett, megfelelő hangulattal és némi tipikus brit ízzel bíró, mutatós thriller, aminek elképesztően látványos a lezárása.

Bár a két főszereplő amerikai, náluk sokkal izgalmasabbak a mellékszereplők, a veterán Tom Wilkinson, a kivételesen negatív figurát játszó francia Omar Sy és a végül, de nem utolsósorban a legijesztőbb gonoszt alakító Sam Spruell. Az ő neve biztosan sokak számára idegenül cseng, pedig rengeteg filmben láthattuk – például az Elrabolva 3-ban, ahol szintén rossz véget ért, ha szabad kicsit szpojlereznünk.

Halálos pénz