Így készült a Meg – Az őscápa

Jason Statham helyett egy időben még George Clooney is esélyes volt a főszerepre, a cápák pedig hófehérek is lehettek volna.

  • A Meg az első olyan Megalodonról szóló film, amely mozikba került. A korábbi verziók a televízió számára készültek, vagy egyenesen videóra jöttek ki.
  • A film Steve Alten első regényén (MEG: A Novel of Deep Terror) alapul. Magyarul Meg – Az őscápa címen jelent meg.
  • A Disney már 1997-ben, a könyv megjelenésekor megvásárolta a filmjogokat közel 1 millió dollárért.
  • Tom Wheeler televíziós írót és producert bízták meg a forgatókönyv megírásával, de nem tartották elég jónak az ő verzióját, ezért Jeffrey Boamot szerződtették, aki olyan filmek forgatókönyvírójaként volt ismert, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989), Az elveszett fiúk (1987), Vérbeli hajsza (1987), Halálos fegyver 2. (1989) és Halálos fegyver 3. (1992), de az ő könyve se tetszett a stúdiónak.
  • Amikor 2005-ben a New Line Cinema átvette a projektet, Shane Salerno, a két Alien vs. Predator film írója készítette el a szkript új verzióját, és Jan de Bont lett volna a rendező Guillermo del Toro produceri felügyelete alatt, de ez a terv is meghiúsult.
  • Egy időben George Clooney is esélyes volt a főszerepre. Végül az a Jason Statham lett a befutó, aki a való életben is kiváló úszó. Az 1990-es Nemzetközösségi Játékokon ő képviselte Angliát műugrásban. A veszélyesebb felvételekhez ettől függetlenül kaszkadőrt használtak.

  • Mielőtt Jon Turteltaubot leszerződtették volna rendezőnek, Eli Roth kapta meg a felkérést. Roth végül a stúdióval való kreatív nézeteltérések miatt távozott, nevezetesen azért, mert azt akarta, hogy a film a 150 millió dolláros költségvetés ellenére is legyen R-besorolású. Azt is pletykálták, hogy Roth az írás és a rendezés mellett a főszerepet is el akarta játszani, de a stúdió úgy vélte, hogy színészként nincs akkora vonzereje.
  • A könyvben Jonas egy elromlott UNIS-rendszert próbál megjavítani, a filmben viszont a volt feleségét szállító tengeralattjárót próbálja megmenteni.
  • Jonas az eredeti könyvben a haditengerészet DSV-pilótája, míg ebben a verzióban mentőbúvár. Ez megmagyarázza, hogy miért pont őt választják ki a mentőakcióra, annak ellenére, hogy őrültnek tartják: ő az egyetlen ember, aki valaha is végrehajtott egy mentést ilyen mélyen, és túlélte.
  • A könyvben a megalodonok hófehérek, szinte világítanak, mivel olyan környezetben élnek, ahol gyakorlatilag nincs fény. Ezt a színárnyalatot túl nehéznek bizonyult volna CGI-jal úgy megjeleníteni, hogy közben valósághűnek tűnjön, ezért a megalodonok a nagy fehér cápákéval megegyező színezetet kaptak - szürke hát, halványabb árnyaltú hassal -, annak ellenére, hogy ennek a színezésnek csak fényes környezetben lenne értelme.
Forrás: InterCom

 

  • A filmben nem kapunk magyarázatot arra, hogy hogyan és miért léteznek a sekélyvízi ragadozóknak ismert megalodonok egy mélytengeri árokban, a regények viszont erre is választ adnak: a cápák a jégkorszakok elől a felmelegedett hidrotermális forrásokba vándoroltak, és évezredek alatt lassabb anyagcserét folytattak, és eközben elvesztették bőrük pigmentációját.
  • A film több ponton is fejet hajt A cápa előtt. A kisfiú a Sanya Beachen pont úgy könyörög az anyjának, hogy engedje el úszni, mint Spielberg klasszikusában. Az édesanyja hasonló fürdőruhát visel, mint Alex Kintner (a második áldozat) édesanyja az eredeti filmben. A másfél óránál látható jelenet, amikor Meg egy, majd kettő és végül három úszó dokkot is elhúz, szintén A cápára való utalás, a Yorkie kutya neve pedig itt Pippin, míg a labrador Spielbergnél Pippit.
  • A könyvben Meg csak éjszaka támadott, mivel a mély vízben élve a szeme érzékennyé vált a fényre. A felszínen csak azután lehetett látni, hogy megvakult. A filmben viszont nappal is támad, anélkül, hogy bármi baja esne a szemének.
  • Az óriáskalmár (Architeuthis dux) „megszólaltatásához” a hangmesterek egy autót parkoltak le egy csendes helyen a stúdióban, és mikrofonokat helyeztek el a jármű belsejében. Ezután kívülről különböző WC-pumpákkal elkezdték szivattyúzni a szélvédőt. Néha száraz pumpát használtak, néha pedig nedveset, amire mosogatószert kentek, hogy csúszós és szürcsölős legyen.
  • A vizes jeleneteket az új-zélandi Kumeuban épített két tartályban vették fel. Az egyik viszonylag sekély, de nagy felületű volt, és az egyik oldalán egy magas, 61 méter hosszú zöld hátteret feszítettek ki vízfelszíni felvételekhez. A második kisebb, mélyvizes tartály kör alakú volt, "kék égbolt" tetővel fedték, és kék medencebéléssel bélelték. Ez a tartály a víz alatti akciófelvételekhez készült.
Forrás: InterCom

 

  • Ruby Rose majdnem megfulladt az új-zélandi forgatáson, miközben a tartályban úszott. A termoruha, amit viselt, megnehezítette az úszást, a cipője pedig megtelt vízzel, és elkezdett süllyedni. A biztonsági búvárok húzták ki.
  • A látványtervezők először a biológiailag helyes cápaarányok alapján modellezték Meget, de úgy túl karcsúnak és vékonynak tűnt, túl kicsi hátúszóval, ezért az arányokat Jon Turteltaub ízléséhez kellett igazítaniuk, ami egy kövérebb cápát jelentett, kisebb szemekkel és nagyobb hátúszóval.
  • A film nyitányában Jonas egy elsüllyedt atom-tengeralattjáró legénységét próbálja megmenteni, amelyet feltehetően maga a megalodon süllyesztett el, és amelyen Heller is szolgált. Ez valószínűleg utalás az első regényre, ahol a haditengerészet egy tengeralattjáróval próbálta megölni a megalodont – sikertelenül.
  • A cápán kívül az Imageworksnek egy víz alatti környezetet is meg kellett terveznie, amelynek egyes részeihez hatalmas mennyiségű korallra volt szükség. A stúdió azt a Sprout nevű eszközt használta itt is, amelyet a Kingsman: Az Aranykör (2017) növényi élővilága megteremtéséhez fejlesztettek ki.
  • Az 53. perc körül Jonas beugrik a vízbe, és elkezdi énekelni magának: "Csak ússz tovább, csak ússz tovább...". Ez Dory dala a Némó nyomában (2003) című filmből.
Forrás: InterCom

 

  • Amikor Meiying először találkozik a megalodonnal, angyalruhát visel. A könyvekben a legtöbb folytatásban szereplő fő megalodont Angyalnak hívják.
  • Winston Chao játssza Bingbing Li apját, de ő csak 13 évvel idősebb a színésznőnél.
  • Az utolsó kép a stáblista legördülése előtt egy fekete képernyő a "Fin" szóval. Ez a szó sok Franciaországban készült filmet zár le, mivel azt jelenti, hogy "Vége", angolul viszont ez az „uszony” jelentése is.
  • A Meg átvette A cápától „a világ legnagyobb bevételt termelő cápás filmje” titulust. A cápa azonban továbbra is a legnagyobb bevételt hozó hazai filmnek számít.

Via: IMDb / Wikipedia