A Titan A. E. a rajzolt Matt Damonnal sosem lett kultfilm, pedig megérdemelte volna. Az E. T. viszont még mindig kortalan klasszikus, és most megnézhetjük a robotos változatát is.
Hétfő: Sztalker
A kultfilm, amivel Andrej Tarkovszkij, nemcsak a szovjet filmipar, de az egyetemes mozgóképtörténelem egyik leghíresebb és legtöbbször másolt rendezője lett. Ugyanezt persze leírhatnám az 1972-es Solarisról is, hiszen azt is lépten-nyomon lemásolják Hollywoodban (lásd A gömb vagy a George Clooney-féle Solaris), mégis, a a Sztalker nyomasztó, hidegháborús sci-fi hangulata az, ami nélkül ma biztosan nem léteznének olyan videojátékok, mint a S.T.A.L.K.E.R. vagy a Fallout.
A film alapja Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című sci-fije, amiből igazából csak annyi maradt meg, hogy van egy Zóna nevű misztikus hely, ahol minden kívánság teljesülhet, a sztalkerek pedig azok az emberek, akik jó pénzért megmutatják az oda vezető utat. Ilyen a film főhőse, Sztalker is, aki egy író és egy tudós kedvéért vállalja be az illegális expedíciót a fegyveresekkel őrzött Zónába. Az író ihletet vár az úttól, a tudós be akarja bizonyítani, hogy a Zóna csodás ereje igazából kamu, bár az végül nem derül ki, hogy a furcsa jelenségeket meteorbecsapódás, atomrobbanás vagy űrlényinvázió okozta-e.
Kedd: A légy
Ha valaki jó sci-fi horrort akar nézni szerda hajnalra virradóan, nemigen talál jobb szórakozást David Cronenberg mesterművénél, A légynél. A kamaradrámának is beillő, kétszereplős történetben az eleinte nagyon jófej tudósból igazi szörnyeteg lesz: addig-addig kísérletezget a teleportáló masinájával, míg a végén összemásolja a génjeit a gépbe tévedő légyével, hogy aztán a film hátralévő játékidejében ronda rovaremberként kergesse szegény Geena Davist.
Jeff Goldblum ezután a film után sorban kapta a cinikus, de azért szerethető tudósos szerepeket, gondoljunk csak a Jurassic Park1-2-re vagy A függetlenség napja 1-2-re. Sajnos egy kicsit rá is égett mára ez a skatulya, pedig igazán megvillanthatná magát valami új feladatkörben.
Szerda: Titan A. E. - Időszámításunk után
Kultfilmgyanús animáció, rajzolt Matt Damonnal - ami végül sajnos nem lett kultfilm. Sőt, 2000-ben olyan szerény bevételt produkált, hogy a Fox stúdió 100 millió dollárt bukott a projekten, és majdnem 10 évre bezárta az animációs műhelyét (csak 2009-ben támadtak fel A fantasztikus Róka úrral). Érthetetlen ez a rossz fogadtatás, hiszen a Titan A. E. egy igen kellemes sci-fi animációs film. Élőszereplős filmként persze tényleg jobban működött volna, mert a bukásában nagyban közrejátszott, hogy a nézők és a kritikusok sem igen tudták eldönteni, hogy ez most gyerekeknek szól, felnőtteknek, vagy gyereklelkű felnőtteknek. Más kérdés, hogy rögtön a Mátrix után sci-fi témában nemigen lehetett nagyot gurítani, mert az ottani újítások láttán egekbe szállt a mozinézők ingerküszöbe (a Pluto Nash is ezért bukott meg).
Maga a rajzfilm, aminek a forgatókönyvét többek között Joss Whedon írta, egy disztópikus jövőben játszódik, a Föld pusztulása után (innen is a cím: After Earth), amikor egy Cale nevű srác az apjától megörökölt kütyükkel és egy Akima nevű lány segítségével szeretné megtalálni a rejtélyes Titánt, amivel talán majd újra be lehetne népesíteni a Földet. Lehet, hogy nem túl eredeti történet, de az alapötlet és a látványvilág még ma is simán megállná a helyét, és bármennyiszer újranézhető - a Titánnal ugyanúgy kultfilmmé keltett volna válnia, ahogy Az ötödik elemnek!
Csütörtök: E.T. - A földönkívüli
A Titan A. E. nem lett hivatkozási alap, az E. T. viszont a mai napig az. A fiatal, geek rendezőzseni Spielberg halhatatlan remeke, ahol az ufók hol máshol jelennének meg, ha nem egy békés, Isten háta mögötti kisvárosban. A ronda, de aranyos űrlényt megtaláló, mindenhová biciklivel tekerő, sokszor kicsúfolt, különc kisfiú nem más, mint Spielberg maga: a szülei válása, a sok költözés, a gúnyolódó nővérei és a gyenge fizikuma miatt szörnyű volt a gyerekkora, így hát soha fel nem növő gyerekként visszamenőleg csinált magának egy álomgyerekkort, ahol mindenféle izgalmas kalandba keveredhetett.
A sztorit mindenki ismeri: a csúnya, de aranyszívű kis űrbékát a fajtársai ittfelejtik a Földön, ő viszont haza szeretne nekik telefonálni. A kis Elliot (Henry Thomas) segít neki, de már a nyomukban vannak a kormányügynökök, akik valószínűleg mindenféle kísérleteket akarnak végezni a kis E. T.-n, hogy kifürkésszék a természetfeletti képességeit. A forgatókönyv állítólag a Szaharában született, a Frigyláda forgatási szüneteiben, amikor a rendező annyira magányosnak érezte magát, hogy az egész sanyarú gyermekkorát Harrison Ford barátnőjének, Melissa Mathisonnak a nyakába zúdította -aki nem sokkal később kész is volt a filmtervvel. Spielberg az E. T. elképesztő sikere után előszeretettel kamuzta azt az interjúiban, hogy 1947-ben született, ezzel is azt erősítve, hogy ő valójában nem egy antiszociális rendező, hanem egy világra rácsodálkozó űrlény, aki a Roswellnél lezuhant ufóval jött a Földre.
Péntek: Tim, a robot barát
A szegény ember E. T.-je, egyenesen Skandináviából - mondhatnánk, és nem is tévednénk nagyot. A díjhalmozó holland rendező, Rolf van Eijk filmjének főhőse egy 11 éves, duci kisfiú, Tibor(!!!), akinek Elliothoz hasonlóan csak egyetlen barátja van, egy T.I.M. nevű háztartási robot. A feje olyan, mint egy ócska Junoszty tévé, a teste meg néha zárlatos, és már nem mindig tudja elmesélni Tibornak, milyen volt annak idején, amikor a kisfiú anyja még élt.
A srác apja úgy dönt, ideje leselejtezni a folyton meghibásodó gépet, Tibor azonban nem engedi, hogy a vén bádogkasznit beolvasszák: elhatározza, hogy felkeresi azt az egyetlen személyt, aki segíthet megjavítani T.I.M.-et: a legendás robotépítőt, Hectort. Tibor természetesen T.I.M.-et is magával viszi a nagy kalandra, melynek során sajnos a robot elkezd darabjaira hullani - ráadásul Hector nem is biztos, hogy létezik!
