"I ragazzi della via Pal - Pal Street Boys"

Én eddig naívan azt hittem, hogy az utca névadója "Pál" az egy személynév... (mint "Paul-us")
De most kiderült, hogy a PAL(/secam;) rendszerrõl nevezték el... (mint "Szekám Pál"-t;)
Gondolom, akkor a külföldi verzióban Nemecsek utóneve is csak "Erno", nem pedig Ernest-o.

Egyetértek, most nézem a vágatlan, háromórás verziót. Szerintem a Film Café leszinkronizáltatta, még a magyar hangokat is. Pl: Áts Feri, vagy Boka hangja teljesen más ebben, mint abban, amit tegnap néztem meg. Érdekesen kezelik a filmeket, nem mondom. Ennek ellenére szerintem aranyos darab, még ha nem is teljesen hû a könyvhöz.

Úgy látom, be lettünk csapva: a film a Port.hu szerint is 180 perces, eszerint most a Film Café csatornán egy erõsen megvágott változatot adtak le három ízben, három egymást követõ napon, összesen 145 percet, mínusz a reklámok, tehát olyan 120-130 perceset.

Onnan tûnt fel, hogy a Port.hu egyik fõszereplõnek tünteti fel Csele anyját (Ónodi Eszter), holott egyetlen pillanatra sem tûnik fel a képernyõn... Valaki írt itt alább egy lehetséges szeretõrõl is, aki Nemecsek anyját "kerülgeti", a most vetített változatból ezen jelenetek is kimaradtak.

Hát, ha az eredetit megvágták a kétharmadára, persze, hogy nem tudom átérezni a film igazi hangulatát, megérteni a rendezõ eredeti szándékát!

Szerintem is jó volt, bár az 1969-es hangulatát nem érte el. Ám inkább ilyen játékfilmeket forgassanak, mint azt a rengeteg köldöknézõs, devianciákat-népszerûsítõ szemetet, amilyeneket az elmúlt húsz évben állami pénzeket herdálva sikerült...

Megjegyzendõ, hogy két fontos részlet sajnos "nem fért bele" ebbe a két és fél órába, holott az emberek többségének errõl ugrik be a regény:
- a Pásztorok és a golyók jelenetbõl hiányzott az "einstand" szó, pedig innen származik a köznyelvbe beépült "einstandolni" (erõvel elvenni) kifejezés;
- végig csak megrovásról beszélnek, és szó sincs az egylet naplójába beírt nemecsek ernõrõl, csupa kisbetûvel...

Szerintem jó volt.

Ez a feldolgozás számomra nézhetetlen !!!! Nem értem miért kell egy tökéletes alkotást elrontani borzalmas szinkronnal és elferdített történettel.Arról már nem is beszélve, hogy a századeleji Magyarországon nem valószínû, hogy Csele nagymamája "hello" köszöntéssel fogadta volna az unokáját, miközben zongorázik. A '69-es feldolgozás tökéletes volt,....ez sz@r, úgy ahogy van !!!!!

Soha nem értettem, hogy egy gyakorlatilag tökéletesre sikerült filmalkotást miért kell újból leforgatni.
Mit akartak vele a készítõk elérni? Azt hitték, hogy az 1969-es változatot túl lehet szárnyalni?
Egyértelmû volt, hogy nem lehet. Akkor meg minek?

Például, hogy mást ne mondjak, a "régi", klasszikus változatot beválasztották az 5 legjobb külföldi film Oscar-díjra jelölt alkotásai közé, ami azért nem semmi, ahogy mondani szokták.
Hihetetlen, hogy az angol színészgyerekek, - akiket szinkronizáltak, - milyen elképesztõ érzékenységgel, és beleéléssel játszották el az századforduló Magyarországán játszódó történet gyerekfiguráit, a csóró munkásgyerekeket, a kissé jobb módú polgárgyerekeket, a csavargókat, a külvárosi nyomorból jött srácokat, akikben minden csibészségük ellenére mégis megmaradt valami eredendõ tisztaság, becsület, emberi tartás, a játékszabályok akár halálig való betartása.

Olvassátok csak el a következõ néhány mondatot, amit a wikipédiából másoltam ide! Nem lesz tanulság nélküli.

"Néhány évvel ezelõtt, egy fogadáson találkoztam a japán császárnéval, aki azt mondta, gyerekkorának kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk volt, és biztos benne, hogy a magyarok mind olyanok, mint õk. Én meg azt gondoltam, hogy mi itthon tévedünk, nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a mûvészóriások a legismertebb magyarok a nagyvilágban, hanem Boka és Nemecsek [...]”

– Békés Pál (PIM)"

Nem tévedés! A japán császárné mondta mindezt, a Pál utcai fiúkról!!!

Az 1969-es filmváltozat a századforduló Budapestjének hangulatos bemutatásával, a regényhez való hûséggel és alázattal, a gyerekszínészek hibátlanul, érzékenyen átélt játékával, a film hangulatát tökéletesen alátámasztó és kifejezõ kísérõzenével, - a zeneszerzõ egy igazi nagyágyú, Petrovics Emil, - és a filmrendezõ, Fábri Zoltán zsenialitásával egy igazi, idõtálló, a magyar filmtörténetben méltó helyet elfoglaló remekmûvet hozott létre.
Sokszor láttam már a filmet, mindig ugyanolyan élmény volt, és maradt. Gyûjteményem becses darabja.

Kár, hogy az új változat ezek közül az erények közül gyakorlatilag egyikkel sem rendelkezik.
Gyenge, halvány utánzat, szétesõ, a hangsúlyokat máshová helyezõ történet, felejthetõ színészi játék, néhány nevetséges szereposztási melléfogással, - Nemecsek apját a kis, görnyedt szabót itt egy 120 kilós, hentesnek, vagy inkább hivatásos verekedõnek kinézõ emberrel játszatják, - és a hibákat még hosszan lehetne sorolni.

Felesleges pénzkidobás volt az elkészítése, még Horváth Ádám televíziós rendezõ is, - aki egyébként Molnár Ferenc unokája - azt mondta udvariasan, és láthatóan kényelmetlenül érezve magát, hogy neki nem nagyon tetszett az új változat, nem nagyon érti az új szálak beleírását a történetbe, de hát ez van.

Én meg azt sajnálom, hogy ennyi energiával miért nem csináltak egy másik irodalmi alapanyagból egy jó tv játékot, vagy filmet. Rengeteg megfilmesítésre alkalmas történet van még a magyar irodalomban, nem kell egyszer már jól sikerült filmeket újból leforgatni, rosszul.

Kegyelem 3-as, de csak azért, mert jóindulatú vagyok...

A könyvet imádom, örök kedvenc! Ez a film viszont olyan, mintha pikk-pakk összecsapták volna...

Ha jól látom, akkor az összes magyar forrásban ez a film 180 perces. Nem csak 90 perces?
A http://www.imdb.com/title/tt0347843/ lapon is 180 nak van írva (a magyar) de az osztrák 90 percesnek.
Szóval ez 90 perces, csak egy kétlayeres DVD-re tették fel kétszer, hogy ne másolják az emberek annyira? Lehet?

Ki játsza benne Bokát?

Nekem az 1969-es film jobban tetszett, mint ez.

Egy Pál utcai fiúk legyen Pál utcai fiúk.
Klasszikus molnári-forgatókönyv.
Nem tudom, mi volt az alkotók célja.

Vagy akkor ne hívjuk Pál utcai fiúk-nak...
Hívjuk "Fiúk a Pál utcából"-nak pl. Vagy bárhogy. Írjanak egy másik forgatókönyet

Nem hiteles az egész.

Színházban is van ugyan, hogy a rendezõnek "elszállna az agya", de az alaptörténet, a forgatókönyv marad. Max. az író beleegyezésével nyúlhatnak bele valamennyire. Arra van a dramaturg...

Sajnos a fiatalok ebbõl a filmbõl se tudják meg, hol van a Pál utca, vagy a Fûvészkert

"Egy mai fiatal számára egy 69'-ben készült filmet elég nehéz lenne eladni...."

Nem hinném, hogy az eladhatóságot kéne szem elõtt tartani, amikor egy ifjúsági regényt filmesítenek meg. 2030-ban készülõ változatban lesz már idõgép, és szuperképességek is, hogy eladható maradjon ? Szerintem hûen kellett volna ragaszkodni Molnár F. mûvéhez, csak minõség, megvalósítás terén kellett volna a tuning, hogy a mai fiatalságnak hitelesen mutassák be, hogyan mûködött a világ 100 éve.

Egyébként rengeteg hiba, pontatlanság, és kitaláció van a filmben, mégis a legnagyobb hibát abban látom, hogy a gyerekek itt csak mellékszereplõk, semmi több.

félig láttam de annyi elég volt belõle én nem erre számítottam remélem többet nem adják. Egy nagyon jó példa arra hogyan lehet egy jó ifjúsági regényt - amiben szinte minden benne van pl: barátság, becsület, önfeláldozás, bátorság stb. mindez gyermeki ártatlanság tükrében - a könyv jó de ez a feldolgozás borzalmas én 1-re értékeltem de ahogy látom nem sok embernek tetszett.

Azért kellene megegyeznie a rgénnyel, mert annak a címét kapta a film. Ha szabadon használják fel Molnár mûvét, játsszák más néven.

Át lehetne dolgozni persze az Egri csillagokat vagy az Egy magyar nábobot is. De minek?

Egy filmnek miért kell 100%-ban megegyeznie az eredetileg megírt történettel? Talán pont az volt a rendezõk célja, hogy minél többet megmutassanak Budapestbõl, és az akkori valódi életstílusból - mely nem kizárólag az utcagyerekekrõl és a nyomorról szólt. A magyar fõváros abban az idõben egy pezsgõ, gyorsan fejlõdõ metropolisz volt. A filmek java része egyáltalán nem egyezik az eredetileg megírt történettel. Itt-ott változtatnak rajta, épp azért, hogy élvezhetõ legyen a nézõ számára. A koprodukció célja is talán az volt, hogy külföldön is eladhatóvá váljon a történet. Van hazánknak egy csomó kiváló írója és költõje, de mûveiket szinte sehol sem ismerik Magyarországon kívül. Aki meg az 1969-es kiadáshoz hasonlítja, talán azért fitymálja a szóban forgó változatot, mert azt szokta meg és az elfogultság beszél belõle. Egy mai fiatal számára egy 69'-ben készült filmet elég nehéz lenne eladni....

Ez nem olyan igazi Pál utcai fiúk. Én olaszul néztem meg, úgy egész más. Nekem tetszett.

Egyszerûen leírva nézhetetlen!

Én úgy tudom,hogy Angol gyerekek voltak,és szinkronizálták õket.Ezt onnan veszem,hogy mivel,2007 ben ünnepelték meg Molnár Ferenc 100.évfordulóját,hogy megírta A Pál utcai fiukat meg keresték Anthony Kempet Londonban.Ott él.Bár lehet tévedek,és csak õ volt Angol.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=113832
Olvasd el te is.