Leszögezem! Hiszek Istenben!

A hozzá szólásom a filmmel kapcsolatban az, hogy mindenki abban hisz, amiben akar. Ebben senki nem gátolhatja, legalább is tiszta lelki ismerettel nem. Ez a film egy gondolat és mint ilyen szabad. Ha valaki a valláson keresztül próbálja megítélni, az óvatlanul is tévúton jár. A bibliát ide citálni és abból idézve, arra hivatkozva véleményt mondani...tévút. A Bibliát sokan írták, sokan formálták. Természetesen rajta hagyva saját hitüket, nézetüket, elképzelésüket az Istenrõl, a világról. Így kijelenthetjük, hogy bár a Biblia szent mû, de egyben roppant szubjektív és lehet, semmi köze az igazsághoz. Hangsúlyozom...lehet! Tehát: ha tudjuk, hogy ez is, az is bele írt ezt és azt, akkor ezt a történetet mi alapján kérdõjelezzük meg? Mi a teljesen objektív? Mi az igazság? Ezekre a kérdésekre csak a hit ad teljes választ. És nincs az a hit,- és tudjuk sok van -ami objektív lenne. A filmet egy gondolatnak, egy alkotásnak kell tekintenünk. Mint a Bibliát.

Én szeretek hinni a Bibliában, és a történelemben, de miért ne lehetne megkérdõjelezni bármelyiket is. Mi bizonyítja hitelesen, hogy létezett Julius Caesar, Jézus, Kis Pippin, Szent István, Károly Róbert, VIII Henrich, vagy William Shakespeare? Hogy ezek az emberek akkor és úgy léteztek, ahogy azt ma lehet tudni(vélni)? Honnan lehet tudni, hogy a történelembõl nem hagytak-e ki pár évet a történetírók, vagy éppenséggel nem egészítették-e ki egy-két új információval. Ne érts félre, én nem akarok kétségbe vonni semmit, mert szerintem értelmetlen olyan dolgokat feszegetni, ami több száz éve történt, de hadd legyen meg hozzá a jogom, hogy bármikor kijelenthessem, hogy nem hiszek pl abban, hogy Noé elkergette a fiát, mert az látta õt meztelenül. Noha ez is írva vagyon.

Bocsánat, de szerintem Jézust igazán emberinek mutatja be ez a film, ill. könyv. Nem õrültnek, hanem esendõ embernek, aki inkább ember, mint Isten, és nagyon nehezen kezeli azt a terhet, amit Isten ráruházott. Egyébként meg korrektek az alkotók, mert világosan közlik, hogy az õ történetük eltér a Bibliától, és nem megcáfolni akarja azt, hanem egy, a Biblia gondolataiból továbbgondolt fantáziálgatás. Egy "mi lett volna ha..." kezdetû történet, amit egy Nikosz Kazantzakisz nevû, mélyen vallásos görög ember írt, egyáltalán nem azzal a szándékkal, hogy gúnyt ûzzön Krisztusból. Egyébként a film nekem sem tartozik a kedvenceim közé, de nem a gondolatisága miatt. A könyv viszont nagyon szép, ajánlom figyelmetekbe.

A film egyébként egy nagy fos. Jézust kissé elmebetegnek és neurotikusnak mutatja be. Kíváncsi lennék, ha mondjuk a zsidók hitét próbálná meg gúnyolni valaki filmen, eljutna-e akármelyik moziba. Példa a Passió, amely nem gúnyolt ki senkit, csak szinte szó szerint követte Szt. Lukács evangéliumát - mégis rengeteg (fõleg zsidó) kritikus és több rabbinátus is támadta antiszemitizmussal vádolva. Hát igen, a kettõs mérce...

"...szerintem valami ilyesmi szemelyiseg lehetett az igazi Jezus, ha letezett: kicsit kattant, zavaros ideologiaju, talan picit anarchista, esetleg szivott is idonkent valamit..."

EZT KOMOLYAN GONDOLOD?!?!

Létezik egy könyv, a címe: Biblia. Bizonyára nem hallottál még róla és szegénysorsú szüleid sem. Ha egyszer egy könyvtár környékén jársz és nem felejted el, olvass bele az ún. Újszövetségbe! Négy evangélista írta. Ha te ebbõl azt szûröd le, hogy Krisztus "kattant volt, zavaros ideológiájú s szívott is idõnként" akkor nagyon komolya nyelvtani és szövegértelmezési problémáid vannak, sõt az sem kizárt, hogy elmebeli képességeid erõsen korlátozottak, ha ugyan nem vagy teljesen cselekvõképes.

Azért mert számodra valakinek az ideológiája nem érthetõ, vagy a felfogásoddal ellenkezik: még nem biztos, hogy ugyanúgy drogozik, mint te vagy a barátaid.

von_Kuntz

Bocsánat, nem a második részben van, hanem az elsõ filmben. Zeitgeist a címe, és itt található pontosan:
http://www.zeitgeisthungary.com/index.php?option=com_content&view=article&id=12&Itemid=7
a 3 részbõl az elsõt kell megnézni

Javaslom mindenkinek a Zeitgeist Addendum c film elsõ 20 percét... Elég logikus és kijózanító.
A film ingyenesen megnézhetõ és letölthetõ a neten, vagy az oldalamon: ***moderálva***

Tegnap lattuk, Scorsese miatt vettem meg a dvd-t, nem is csalodtam, bar kisse elter a Scorsese-sablonoktol. Hol a maffia? ;)))

Viccen kivul, szerintem valami ilyesmi szemelyiseg lehetett az igazi Jezus, ha letezett: kicsit kattant, zavaros ideologiaju, talan picit anarchista, esetleg szivott is idonkent valamit, de alapvetoen rokonszenves figura, olyan problemakkal, vivodasokkal, amelyekkel lenyegeben barki tud azonosulni, hittol fuggetlenul. Nem csoda, hogy ez az ertelmezes nem jott be az egyhaznak.

Dafoe egeszen kivalot alakit, de ami viszont vegig zavart: gyakorlatilag semmi zsidos nincs benne, teljesen idegenul hat a szoke hajaval meg az ir fejevel (nem tudom pontosan, Dafoe milyen szarmazasu) a tobbi karakter kozott. Persze ez Jezus europai kulturkorbeli abrazolasa, mint ahogy van fekete Jezus is. Az egyik tanitvany szinten kilogott a sorbol, Little John-szeru fazonjaval. Persze ez csak kekeckedes.

Megértem az egyházat hogy tiltakozik és megértem, h nem vetítették le a filmet az m1-en miattuk


de nézõket lebeszélni róla haszontalan, a saját hívek meg nyilván maguktól is felháborodnak, ha olyan.
a szajha-jelenet tényleg nem kellett volna bele, erkölcstelen, márpedig a rendezõ és író is kereszténynek tartja magát, úgyhogy õk inkább vasárnapi, mezei keresztények. ha azok, és nemcsak reklámfogás.

az oroszlános jelenet nagyon hatásos.
a többi fantazmagória. nincs ebben olyan nagy was ist das, Jézust érzelmekkel ruházza fel, a történetet érdekesen átírja, és ennyi.

hát kifejezetten röstellem, hogy csak mostanra tudtam csa megnézni ezt a filmet. most olyan az agyam, mint valami robbanni készülõ elektromos bigyó, ami körül csak úgy cikázik a villamosság...

elõre elnézést a szóhasználattól! javaslom, hogy csak az olvassa mûvemet, ki ismer engem és szeret. avagy mélyen vallásos, emiatt némely hanyagabb nyelvi kifejezésformák sérthetik a fülét/hitét.

végigolvasva a hozzászólásokat érdekes módon sehol sem találkoztam azzal, amivel szerettem volna. hogy végülis ez a film mit is akar. nem jézusról, meg júdásról, meg kereszténységrõl van itten szó szerintem, hanem szimplán az emberi egyénrõl és annak viszonyáról a környezetéhez. én nagyon bírom jézust! édesmindegy volt-e, lesz-e, mit írt, mit nem írt, mit írtak róla, ténylegesen létezõ tényezõ. amiért kifejezetten tetszik ez a film, az pedig egyszerûen annyi, hogy megmutatja egy egyén vívódását, amíg eljut a döntés meghozataláig. a döntés pedig az, hogy nem isten vagy a köz akaratából halok meg, hanem a saját akaratomból. ennek felismeréséig nagyon kevés ember jut el, asszem. ezekben a helyzetekben a döntéseket meghozni, felismerni hogy a változás alapján tudunk egyrõl a kettõre jutni, ez a baromi nehéz, és benne ez volt a nagyszerû. én hiszem, hogy vannak emberek, akikben ez a lehetõség megvan. akik képesek azokat az áhított 'csodákat' létrehozni. ez olyan dolog nyilván, amit nem lehet megmagyarázni: se tudománnyal, se egyházzal, se aggyal. ezek amolyan megfoghatatlan érzemények, furcsaságok, amiket mindnyájan éreztünk már, csak elsiklottunk felettük. nem is kell magyarázni; el kell fogadni, be kell fogadni. és most jön gondolatmenetem legneccesebb része: igen, vannak másra hivatott, felsõbbrendû emberek. azért necces mert rengeteg áthallásra ad okot e szó. lényeg hogy egy ilyen ember, ha valóban ilyen, akkor az elsõdleges célja a vezetés, segítés kell legyen. ha manipulál és visszaél ezzel, akkor csupán képtelen elfogadni ezt a lehetõséget. újra és újra meghozni a döntéseket - mindegy hogy helyes-e vagy nem - ez a nehéz feladat. és akkor itt lehetne vitatkozni azon, hogy jézusnál akkor hogy is volt ez: isten súgta neki, tehát eleve elrendeltetett, vagy önként határozott így? valahol ténylegesen az aranymetszés nyerhet teret: a döntések meghozatala a mi feladatunk, de az egészet soha nem láthatjuk át, az egészbe sosem lesz beleszólásunk. irányított, tudatos sodródás az egész, amelyet a jó öreg krisztus fel is ismert és meg is mutatott sok embernek. hogy aztán mi lett belõle az már más kérdés. õ csupán egy jó példa arra, hogy ha valakiben megvan a 'Megváltó' lehetõsége, az hogyan tudja ezt realizálni. mert ha erre képes, akkor képes csak önmagát ténylegesen elfogadni és belehelyezni ebbe a társadalomnak nevezett izébe.

felháborodott az egyház, hát hogyne: ferdített a júdás- (Az Áruló) és mária magdolna-(Az Ördög Leánya, A Szajha)kép, valamint krisztus istenségének igen erõs kétségbevonása, mely egyenlõ a pápa sérthetetlenségének megkérdõjelezésével. én meg aszondom: hiszek benne, hogy napjainkban is rohangálnak ilyen emberek az utcán. nem vagyok vallásgyakorló, nem vagyok szektás, se vidámvasárnapos, se hitgyülekezetes. szimplán hiszek abban, hogy amit scorsese jézus példáján keresztül megmutat, az a döntésképes ember, akinek kutyakötelessége megmutatkozni. úgyhogy akkor most nézzünk magunkba egy kicsit! :)

-Micsoda film!!!
-A szereposztás fantasztikus, az egyház üldözte, és csak tényleg annak ajánlom, aki nem álszent, mert ellenkezõ esetben a rendezõt egy örök élere megutálja!!

nem bizonyított
a kor történészeinek állítólag egyike sem említi

Ez nem azért van mert a tv-csatornák nem elég bevállalósak:D:D:D:D Szerintem más oka van.

nagyon jó film!!!! amibe martin scorsese belefog, abból rossz nem sülhet ki!!! DE AHHOZ HOGY EZ A FILM IGAZÁN HATÁSOS LEGYEN, NAGY SZÜKSÉG VOLT AZ ÖREG MESTERRE IS, MR. PETER GABRIEL-RE!!!! AZ ÖREG HATALMASAT ALKOTOTT EBBEN A FILMBEN!! aki még nem ismerné feltétlen hallgassa meg a peter gabriel PASSION (1989) albumát!!! király film király zenével!!! lásd: jézus sétál, beszél és akivel beszél, megnyugtatja, hogy nála van a kése, mire jézus ráteszi a válára a kezét, ekkor megszólal egy zene
http://www.youtube.com/watch?v=LUF_3oKlX_U&feature=PlayList&p=ED766107BCB6B188&index=0&playnext=1
kirázott a hideg, hatalmas alkotás, kötelezõ

Meg szeretném védeni Webbert - szerintem zseniális a Szupersztár és a gethsemane-jelenet is a rengeteg kis finom utalással, beállással, amilyen szavakat Jézus szájába ad az átváltoztatáskor (For all you care, this bread could be my body)... nekem ez nagyon-nagyon tetszik.

Ha már a Jézus-ábrázolás: igen, emberközeli és túl lép néhány konvención. De én nem tudom, hogy milyen apokrif meg történelmi Jézus-képbõl táplálkozik, én több ilyen jellegû írást olvastam, komoly tanulmányokat is, olyat is, ami meg sem jelent magyarul, és azok (bár nincs egységes koncepciójuk, van ilyen is meg olyan is), de nagyon nem így láttatják ám az eseményeket! Ha tudna valaki forrást megjelölni, nagyon megköszönném! Mert addig muszáj azt gondolnom, hogy ezt csak Scorsese gondolja így, ami persze nem baj, de én meg másképpen gondolom ill. az olvasmányaimból mást szûrtem le és egyszerûen nem tudom komolyan venni, akármennyire is zseniálisnak tartok néhány jelenetet meg fényképezést. Ebben az esetben sokkal jobbnak tartanám (sõt, úgy kifejezetten lelkesednék!), ha a filmet teljesen kiemelné a történeti hûség látszatjából, mint ahogyan azt Webber tette, vagy Bulgakov tette vagy sokan mások, mert akkor egyértelmû, hogy a saját szavaihoz igazítja a történetet, de így nehezen tudom mire vélni. Az meg, hogy Jézus emberi arcát mutatja be, meg hogy vívódik, nekem nem nagy újdonság. Meg pl az sem, hogy "SPOILER: Pl. nagyon örültem neki, hogy ki volt hangsúlyozva az, amit a zsidók gondoltak Jézusról akkoriban: õk forradalmárt vártak, aki majd a nép élére áll, és vele vérfürdõt rendez a rómaiak között." (Tenebra Mors) - igen, de ezt szinte minden komolyabb írás alapként kezeli - ha én egy komoly (Scorsese zsenialitásához méltó) filmet várok, akkor ennek az alap koncepciók között kell szerepelnie.

Muszáj leírnom még valamit, ami engem nagyon zavar (talán érthetõ lesz anélkül is, hogy jobban kifejteném). Szerintem ebben a Jézusban nemnagyon lehet hinni. Ha elolvasod az Evangéliumokat, vagy apokrift, vagy bármilyen ezzel foglalkozó - akár rómkat, akár nem kanonizált - irodalmat, egy valami elég világos: Jézusnak volt koncepciója. Volt programja (amiben egyébként megfigyelhetõ egyfajta változás is). Tudta, mit akar. (Ez persze nem zárja ki a belsõ vívódást!) ÉS! Csak egy ilyen embert lehet követni. Ez meg pszichológia. Egyszerûen - szerintem - nem tud tömegeket mozgatni egy olyan karakter, mint akit itt a film bemutat. Számomra ez a legnagyobb logikátlanság. Ha valaki olvasott valami pszichológiai szakirodalmat az egyén kontra tömeg kapcsolatáról és jelezné nekem, azt is nagyon megköszönném, mert ez inkább csak érzés meg személyes tapasztalat. De emiatt nem tudtam élvezni az amúgy tartalmas jeleneteket, gondolatokat sem. Szinte az volt az érzésem a film nézése közben, hogy Scorsese-nek az a célja hogy ne higgyenek Jézusban, mint emberben a nézõk, a hit kérdését úgyis a keresztfa fogja megoldani. Na, ez az a tétel, amivel én nagyon nem tudok azonosulni, akármilyen egyház akármit is mond. Ti mit gondoltok errõl?

kiegészítés: a gethsemane jelenet Webber musicaljének a nyomába sem érhet....

ezzel teljesen egyet tudok érteni. scorsese sokkal emberközelibben ábrázolta jézust. ha lenne hitem, ebben a jézusban hinnék.
harvey keitel pedig valóban fantasztikus volt, érdek/mes volt ebben a szerepben látni!
a felháborodásokat én sem értem. szerintem ez egy hiteles jézus ábrázolásnak tekinthetõ film. az a kis csavar pedig a végén megoldódik, és mindenki boldog lehet.
az igazat megvallva, nagyobb hajcihõre számítottam a filmet körülvevõ felhajtás miatt. tulajdonképpen kielégületlen maradtam, mert számomra egyáltalán nem volt megrendítõ a film. az alakítások miatt érdemes volt megnézni, de szerintem többször nem fogom. bibliaismeret pedig igen, szükséges hozzá.

Közben megkaptam a kérdésemre választ, ide is leírom, nehogy valaki félreértse: a két találkozás között Jézus a mennyei engesztelést végezte el, a saját vérével. Mária azért nem érhetett hozzá.