Pénelopeia Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a Szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése. Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció érzékenyen integrálja az előadás sokrétű szövetébe az Odüsszeusz és a fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét és megöletésük erkölcsi vetületeit. A Magyarországon először színpadra álmodott történet főszereplője: Szilágyi Enikő. Unokanővérét, Helenét Orbán Nelli Szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre. A Maladype Színház magyar-makedón-lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkóp-szerű játékélmény lehetőségét adja. A rendhagyó dramaturgiára épülő rendezői elképzelés a sajátos tartalmi-formai egységek, valamint a kivételes kombinációban megfogalmazódó verbális, akusztikus és vizuális ingerek által teremti meg a színésznők virtuóz jelenlétére épülő előadás egyedi rendszerét. Az összművészeti alkotás zenéjét Kovács Adrián zeneszerző jegyzi, akinek nevéhez olyan emblematikus előadások kapcsolódnak, mint a Liliomfi, Kinek az ég alatt már senkije sincsen, A diktátor, A Pendragon-legenda, A nagy Gatsby, a Veszedelmes viszonyok vagy a Szerelmek városa. Fordította: Géher István
Mefisztóland fővárosának ünnepelt színházában vagyunk, ahonnan – nagyon úgy fest – mennie kell az eddigi igazgatónak. Az Elnök és az Aorta, telibeszarva a Nyolcak tanácsát, új igazgatót akar a társulat élére. Legyen a színjátszás végre egészséges és derűs, ne szolgálja a nemzetközi jakobinus erők luciferi esztétikáját. Mert a kritikai gondolkodás bűn Mefisztólandban. Önök, kedves nézők, végignézhetik, hogy ebben az ördögi helyzetben mit tesz a társulat: ki milyen és mekkora alkut köt, hogy mentse a bőrét. Az emberek Mefisztólandban is emberek, hiába jár közöttük sántítva maga Mefisztó. Lesz, aki lázad, lesz, aki boldogan adja magát oda a Sötétségnek, és lesz, aki észre sem veszi, hogy már elveszett a lelke. 2015/16-ban a berlini Maxim Gorki Theater felkérésére írtuk ezt a darabo. Szeretem úgy látni, mint egy bizarr atlaszt, csodakamrát, szörnygyűjteményt: alaposan feltérképeztük, milyen szintjei és mélységei vannak a megalkuvásnak, milyen változatos formákat öltve tud meghajolni az emberi gerinc. Az Európa-szerte növekvő populizmus és nacionalizmus hatását szerettük volna megvizsgálni a művészetben. Klaus Mann Mefisztójának elemeiből kiindulva egy sötét és szabadszájú komédiát írtunk, amelyben egy – épp a Mefisztót próbáló – társulat tagjainak keserves megpróbáltatásait követjük végig. Akiknek nem sok esélyt adunk sajnos, mert egy ponton maga az Ördög fog megjelenni. A mostani szövegváltozat kifejezetten a Katona József Színház számára készül, új történetszálakkal és karakterekkel alakítjuk a társulat színészeire
Horváth Zoltán előadása cirkuszról, színházról, orrtörésekről és az IGAZ, TISZTA MŰVÉSZETRŐL, kis varietével fűszerezve. “Még mielőtt nem sikerült volna a cirkuszban megvetnem a lábamat, már sokkal előbb nem sikerült egy csomó minden. Például, akármennyire szerettem volna, nem sikerült diplomás színésszé válnom. De nem kicsit nem sikerült, inkább azt mondanám, hogy meghatározó élmény volt számomra, hogy mennyire nem sikerült.” Mitől sikerült egy élet és mitől nem? Fontos kérdés. Na, erre nem ad választ az előadás, de keresi kíméletlenül. Horváth Zoltán előadása cirkuszról, színházról, orrtörésekről és az IGAZ, TISZTA MŰVÉSZETRŐL, kis varietével fűszerezve. Vallomás, számvetés és egyéb indokolatlanul nagy szavak…
Életmese egy részben. Három lány életre szóló barátságának története, az iskolától a búcsúig. Életmese Párizsban, ami évtizedeket ölel át. A kisgyerekkor, a felnőtté válás, az elmagányosodás jelenik meg a nők találkozásai során, felvetve a kérdést: "jól éltük az életünket?"Egymást keresztező életutak, sorsfordulók, döntések, boldogság és elhibázott lépések... megelevenedik minden, ami maga az Élet. Szereplők: Töreky Erzsi, Krizsó Gabi, Czimmermann Mónika, Németh Róbert, Végh Melinda.
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, akkor mit tesz a jó nagymama? Először is, a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak. Így kezdődik a nagy nemzetközi kritikai és közönségsikert aratott komédia, amelyben két generáció, két külön világ, két gondolkodásmód és sok ki nem mondott szó keveredik szívmelengető és humoros koktéllá. Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Eltűnt a mészáros.131 romát elítéltek.Nincs holttest.41 romát nyilvánosan kivégeztek.Nincs még mindig holttest, se bizonyíték.Csak vallomások, amiket kínzások közepette csikartak ki.A sötét középkorra emlékeztető történetnek, állít emléket a Független Színház Magyarország új előadása, az Emberevők. Az előadást feldolgozó foglalkozás követi.
Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című remekműve a filmtörténet első rendezői önvallomása, egy zseniális és újító alkotás, ami nagy hatást gyakorolt más művészekre is. Ahogy az lenni szokott, idővel a zenés színpadokra is eljutott a mű, az 1980-as évek elején Mario Fratti feldolgozásában, Arthur Kopit librettójával és Maury Yeston zenéjével és szövegével készült el a Nine című musical. A darabot elkészülte után fél évig kisebb vidéki színpadokon játszották, míg végül 1982. május 9-én megérkezett a New York-i Broadway-re, ahol óriási sikert aratott nemcsak a nézők, hanem a kritikusok körében is: a Nine-t 12 Tony-díjjal jutalmazták, többek között a legjobb musicalnek, a legjobb eredeti zenének és szövegkönyvnek, valamint a legjobb jelmeztervezésnek járó elismeréseket is besöpörte. Az előadást az évek során 729-szer tűzték műsorra itt, mindeközben pedig elindult nemzetközi hódító útjára: színpadra állították szerte az Egyesült Államokban, majd Dél-Amerikában, Londonban és Európa több országában is. A musical zenéje sokféle műfajból merít, igazán színes, magával ragadó hangzásvilágot teremtve, több igazi sláger is felcsendül a darabban.
Lemerülő játék. Férfi: Mindenki egyedül hal meg.Nő: De nem mindegy.Férfi: Mi nem mindegy?Nő: Hogy ki van melletted.Férfi: Mikor?Nő: Amikor egyedül meghalunk.(részlet) A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaibapillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanóemlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halálközeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülyébb, én vagy te? Gyerekkorunk jókedvű, becsapós kérdésére nehéz volna jókedvűen felelni ma már. Erről is szól a Jóccakát. Boldoggá tesz, hogy a Katonában kerül közönség elé, hajdani főiskolás évfolyamtársam, Ascher Tamás rendezésében.
Valahol a magyar vidéken, valamikor a múlt század végén kóválygunk ebben a többször átkeresztelt utcában, melyet hol Ságvárinak, hol Radnótinak neveztek el, bár lakói csak Görbe utcának hívják. A buszváróban plakátok mutatják a tegnap rendszerének lemeztelenített királyait és a jövő aktuális nyerteseit, de azoknak, akik itt élnek, mindez semmit nem jelent. A panelrengeteg szűk ketreceiből az elhagyott faluba visszakényszerülő lakók, a szocialista nehézipar egykori munkásai a városba már csupán segélyért járnak, ha járnak. De inkább nem járnak. Maguk elől is elbújnak soha be nem fejezett házaikba, messze Istentől, közel saját, összeguberált poklukhoz, munka és méltóság nélkül. Mi maradt nekik? A kocsma, a kannás bor, a mámor, a pultra könyöklő hülyeség, Béres szomszéd lánya. Dorogi lova, amint üvegből issza a sört.És megmaradt az utca is, nyílegyenesen mutat mai korunk felé, ott áll még mindig, bolyongunk benne még mindig, ahogy ezekben az átokverte sorsokban bolyong Köles Feri miként egy eltévedt antik hős a zsákutcában, miközben felmondja a Tar Sándort, a Mi utcánkat, a Mi életünket, a valóság egy nem is annyira távoli olvasatát. Azokról az emberekről mesél, akik még tudják, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában. Nagybőgőn közreműködik: Szabó Kornél Dénes
A GG Tánc Eger a 2023-2024-es színházi évad nagyszínházi produkciójára készülve egy új, kísérleti táncnyelv kialakításának elméleti alapvetéseit a kommunikációkutatás, mint segédtudomány eredményeinek tanulmányozásával alapozta meg.A GG Tánc Eger évtizedes fennállása óta mindig is törekedett arra, hogy izgalmas, mához szóló üzeneteit újszerű táncnyelvi formába öntve vigye közönség elé (A fából faragott királyfi; Játszótér; Magyar rapszódia; Bolero; Sisi, a magyarok királynéja; Szerelem; stb.). A Varázsfuvola Mozart egyik leggyakrabban előadott műve, egyúttal az egyik legösszetettebb is – utalásrendszere a legalapvetőbb szimbólumokat vonultatja fel. Presztízséhez, s ezzel összefüggő megkerülhetetlenségéhez még egy további tényező: kivételes népszerűsége is hozzájárul. Aligha van az operairodalomnak még egy darabja, amely ilyen széles közönségréteg érdeklődésére tarthatna számot. Mozart zenei üzenetét a tánc nyelvén Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész állítja színpadra a GG Tánc Eger táncművészeivel. Szereplők: Tamino: Hung-Ming PanPamina: Marialaura SavinoSarastro: Emődi AttilaMonostratos: Plita MárkPapageno: Varga DánielPapagena Ellenbacher KamillaAz Éj királynője: Anna ManettiDáma I.: Winkelmayer ZsófiaDáma II.: Federica UsaltiDáma III.: Ellenbacher Kamilla
Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barátja. Michel- hogy senki ne sérüljön- "mindenki érdekében" hazudozni kezd. Hazudik élvezettel hazudik szenvedéllyel majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?
TINA TURNER küzdelme a világhírig. Töretlen siker, őstehetség, kikezdhetetlen méltóság, ikon, nagyasszony, rocknagyi. Nem lehet más, csak a Turner! Minden szó igaz. És mégis csak az igazság egyik fele. De mi van a másik oldalon? Egy sors, ami többször táplálkozott sárból, mint fényből… Egy asszony, akinek az ars poetikája, hogy minél mélyebbre nyúlik a mocsár sarába gyökerével, annál szebb a lótusz virága. Egy nő, aki mindenből feláll. Újrakezd. Győz.S közben a hangjával áténekel egy egész univerzumot.
Egy férfi. És még egy. Meg két nő. Egy ideális narrátori bariton, valamint egy rakás leszokófélben lévő ápolt egy drog-és alkohol rehabilitációs intézetben. Egynéhány viszonzatlan szerelem. Aztán mégis. Aztán mégsem. Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be. Egy szamár, egy szonár és egy szamovár. Na de kire? Biztosan Puckra, a dílörre... Oh, no! Pont a klinikán? Épp ma? Gyarországon? Vagy az egész csak egy álom? Szentivány Néni álma? Hmm. Utye-utye? Na de komolyra fordítva a szót: tósz. Zenei- és sounddesign: Keresztes GáborIntim koordinátor: Egyed Bea m.v.Trükkmester: Ujvári Bors e.h.
A családi nyaraló fiatal és idősebb házasok szerelmi légyottjának állandó helyszíne, egy famílián belül… Nincs is addig baj, amíg el nem vész a nyaralóban lévő titkos rejtekhely kulcsa. Na, innentől aztán jön az őrület-cunami…Pikáns kalandok, elrejtett szeretők és élethazugságok: ahogy kell.Heltai önleleplező, zseniális humorral mutat görbe tükröt a képmutatás és az emberi játszmák elé. S miközben a néző önfeledten szórakozik este héttől tízig, egy-két gonosz kis gondolat is felrémlik benne: mintha egy pici dráma is átsuhant volna a színen, ami huncutul befúrta magát a lélekbe. Ahogy kell: Moliére-től Heltaiig.
Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
A csavaros fordulatokban és komikus konfliktusokban gazdag Goldoni vígjátékban a gyámoltalan Florindo szerelmes Balanzoni doktor egyik lányába, Rosaurába, aki erről mit sem sejt, miközben egy másik ifjú, a nemes Ottavio Rosaura húgába, Beatricébe szerelmes, de a lánynak ki kell várnia nővére esküvőjét. Így történhet meg, hogy a fülledt velencei éjszakában Florindo titkos szerenádja után egy idegen utazó, Lelio aratja le a babérokat, és szellemes hazugságaival elcsavarja mindkét lány fejét. Csakhogy a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik. És a hazugnak végül az igazságot sem hiszik el.
Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést hozna, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő.
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel