Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
L. Frank Baum több, mint százhúsz éve született meséje generációk sokaságát bűvölte már el. A zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Óz, a nagy varázsló. Fényes palotájában a legkülönbözőbb kincsek garmadáját gyűjtötte bátorságból, észből és emberi szívekből. Varázshatalma akkora, hogy Dorka is tőle kér tanácsot, hogyan juthatna vissza Kansasba. A darab a Kolibri Színház immár harminc éves hagyományainak megfelelő új köntösben kerül a kisiskolás nézők elé, Gothár Péter rendezésében.
Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján. A trianoni békediktátum országcsonkolással járó fantomfájdalma még ma is érezteti hatását. A korábbi világrend visszaállítása után vágyakozó magyarság egy újabb háború véradósságát megfizetve volt kénytelen rádöbbenni arra, hogy ha történelmi egyensúly létezik is, az csak a győztesek szempontjait tükrözi. Ami pedig ezt felülírja, az nem más, mint a szülőföldön való megmaradás ténye. Ahogy Wass Albert szerint a Jóisten kezdetben markából hintette szét a székelységet, dolgos és konok embereket szórva a földnek egy szegletére, úgy lesz időtlenné az a jelenlét is, mely egy nép örökkévalóságát szavatolja. Ezt a tényt hivatott bemutatni előadásunk is, mely Trianont több szempontból megvilágítva, az első világháborútól napjainkig tartó időszakot veszi górcső alá. Ezen belül Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye lenne az a kiindulópont, mely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos, néha keserű, időnként jóízű, de mindig zsigerből fakadó humorára alapozza. A békediktátum fogalma, a határok újra mozdításának esetlegessége – a magyar ember még a hátizsákjában is saját határait cipeli, vagy ha ki sem mozdul lakóhelyéről életében, több ország polgára is lehet – egy száz éve tartó önellentmondás. S ugyanúgy, ahogy a béke és a diktátum, mint szavak egymásnak feszülnek, szemben állnak azok a népek, azok a semmiről sem tehető, ide-oda lökött családok is, melyek egy ilyen döntést elviselni kényszerültek és kényszerülnek. Trianon nem egy történelmi adat vagy címszó, hanem egy történeti időívet kifeszítő közérzet. Ebben viszont emberek élnek, magyarok, románok, szászok, és sorolhatnánk, hiszen a Kárpát-medencét lakó népek térképe nem vizsgálható egy adok-kapok viszonyrendszer kisebb-nagyobb harcai nélkül. Mert: „Vannak vidékek” írja Kányádi Sándor, s ezek a vidékek máig, valamiféle szívbéli, benső kis országokká alakultak. „Trianon” – állandó megszállás egy állandó szabadságharc tükrében. Mozgó föld a kiszámíthatatlan időben. Ami viszont állandó ezen a földön, az egy nép, esetünkben a magyar, vagy a székely, aki éppen itt lakik. Aki itt él már egy jó ideje, és itt is fog élni, mert számára a létezés maga a hely. Történelemtől, időtől, történelmi időtől függetlenül. A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján írt szövegkönyv alapként szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, melynek célja egy „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása. Szereplők: Kicsi Mózsi - Andirkó László/Andirkó Mikes
Magyar Táncművészek Szövetsége | Pécsi Balett előadása. 1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”. A Magyar Táncművészek Szövetsége – a Nemzeti Táncszínházzal együttműködve – már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén, amelynek keretében kerülnek átadásra a Magyar Táncművészek Szövetsége szakmai díjai. Ugyancsak ezen az estén kerül sor az Imre Zoltán Alapítvány, és az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjainak átadására is. A gálaesten, a díjátadásokat követően – többek között, „2024 legjobb alkotója” díját elnyert koreográfus előadása kerül bemutatásra. Faust, az elkárhozott „Amikor megtudtam, hogy a Pécsi Nemzeti Színház műsorára tűzte a “Faust, az elkárhozott” c. táncdrámámat, izgatottan vártam a bemutató időpontját. Ugyan a mű elhangzott 2016-ban a MÜPA-ban és a pécsi Kodály Központban, amire 22 évet vártam, de az igazi színházi bemutató most volt 2023-ban. A színpadi cselekmény és a zene a színházi térbe koncentrálódott, így sokkal hatásosabb lett a sokféle művészeti kifejezési eszköz céltudatos használatával.A táncosok a tánccal, színészi játékkal, arcmimikával, teljes szívükkel-lelkükkel, emberi mivoltukkal mindent megtesznek a mű mondanivalójának megjelenítéséért. Vincze Balázs koreográfiája, a színpadi díszletek, jelmezek, világítás-és hangtechnika kitűnően szolgálják Goethe örökérvényű gondolatait.Az eredmény döbbenetes élmény, aktualitása a tánc nyelvén is tökéletesen megmutatkozik.Így az előadás minden várakozásomat felülmúlta. Boldog vagyok, hogy egy ilyen minőségű előadás született! Ilyen színházi élményről csak álmodozhattam 27 évig, de megérte kivárni.Kívánom, hogy a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett minden évben hasonló színházi élménnyel ajándékozza meg a közönséget!” Dubrovay László zeneszerző„Nagy megtiszteltetés és felelősség egy kortárs zeneszerző mesterművéhez elsőként koreográfiát készíteni. Dubrovay László Faustja monumentális, szinopszisa aprólékosan részletezett, elképesztően színes, a zenemű szinte tánc nélkül is vizualizálható. Ez bizonyos szempontból segített, de ugyanakkor extra feladat elé is állított, hiszen a saját elképzeléseimet úgy kellett összhangba hoznom a zeneszerzőjével, hogy végül a kettőnk víziója eggyé váljon. A Pécsi Balett repertoárjának visszatérő szereplői a nagy klasszikusok mellett a kortárs magyar zeneszerzők művei. Számos alkalommal dolgoztam már én is kortárs szerzővel, csakhogy akkor a koreográfiai folyamat részeként íródott a zene. Most nem én diktáltam, de örömmel léptem be Laci bácsi világába, mert hihetetlenül izgalmas, szenvedélyes és dinamikus. Személyisége legalább annyira inspirált, mint Faust bolyongása, szerelmei és pokoljárása. Óriási öröm számomra, hogy ezt a nagyszabású táncdrámát anyaszínházunk, a Pécsi Nemzeti Színház közönsége is megtekintheti a 2023/24-es évadban.Vincze Balázs rendező-koreográfus. Felvételről közreműködik a Szent István Filharmonikusok, vezényel Záborszky Kálmán Kossuth- és Liszt-díjas, kiváló művész Nimfák: Horváth Réka Annamária, Karin Iwata, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, valamint Andrasics Alexa a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium növendékeAlvilági nép / Világi nép: Horváth Réka Annamária, Karin Iwata, Reetta Riikonen, Domján Kristóf, Matola Dávid, Szendrői Bence, Varga Máté, valamint Andrasics Alexa és Nagy Natália, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium növendékei
Nem nagyon van időszerűbb, provokatívabb és elképesztőbb történet a Networknél. Sidney Lumet sokszorosan Oscar-nyertes filmjének látványos színpadi adaptációja apokaliptikus szatíra a média pokoli hatalmáról. Howard Beale, az esti Híradó bemondója. Amikor huszonöt év után alacsony nézettség miatt a csatorna kirúgja, végső kétségbeesésében közli, hogy élő adásban lesz öngyilkos. A morbid bejelentés példátlan reakciókat szül - az egész világ a feje tetejére áll… További szereplők: Bartha László | Boda Attila | Boronkay-Szalay Olimpia | Bányai Mirjam | Csongor Nóra | Gats Éva | Gyöngyösi Márton | Juhász Lajos | Kele Gábor | Kovács József | Kovács Norbert | Nyulászi Fruzsina | Popovics Gyula | Sáfár-Kovács Zsolt | Suba Attila | Tóth Mihály
“(…) suttogunk félelmekről, de nem értjük, mitőlfélünk, mert az névtelen; csak sodródunka vad, nyílt óceánon, és nincs utunk Semerre.”/Kállay Géza fordítása/ A Macbeth háborúval indul és háborúval zárul. A bosszúk sora egymást determinálja, és elveszi a jövőképet egy újabb generációtól, egy teljes országtól – mondjuk Skóciától. Ki lehet ebből lépni? Mikor? Hogy? Ki teszi meg az első lépést?És ha megtette, történik majd bármi?Shakespeare a tudatalattiba száműzött legsötétebb félelmeinkre keres válaszokat.Az, hogy 2023-ban újabb és újabb háborúk törnek ki, minket is erre sarkall. Asszisztens: Dimitrov Nikoleta
Liliom Produkció. Akár egy Agatha Christie krimi a Sex és New York karaktereivel! A fergeteges vígjátékot négy remek színésznő előadásában láthatják.Alice (Horváth Lili) a jómódú özvegy levelére sietnek hozzá a barátnők. A három nő: Ruby, az ízig-vérig nő (Hegyi Barbara), Josie, a bohém festőnő (Szalai Kriszta) és Nina, a gátlásaival küzdő háziasszony (Olasz Ági) látogatásának azonban más oka is van... Mindegyikőjüknek van egy féltve őrzött titka, amelyre előbb-utóbb fény kell, hogy derüljön… Fordította: Kovalits Anna
A HöKöm Project és a Líra és Logika Alapítvány koprodukciója. A Wándör Wumen es Szupermen egy tabló arról, hogy mivel küzd meg nap mint nap a 21. század férfija és nője, ráadásul nem a DC Univerzumban, hanem a kis magyar valóságban, Budapesten.A 21. században a képregények újra fénykorukat élik, ám a hősképek megváltoztak. Így van ez Kutszegi Csaba darabjában is, ahol inkább a tökéletességre vágyó, megfelelési kényszeres hétköznapi hősök, a diszfunkcionális szerelmek és küzdelmes férfi–nő kapcsolatok történeteit látjuk.A darab olyan, mintha Budapestet néznénk madártávlatból, és véletlenszerűen ránagyítanánk egy-egy pontjára egy kiragadott jelenet erejéig. Zoom be – zoom ki, belesünk kapcsolatokba, szerelmekbe, vágyakba, dilemmákba, melynek alfája es ómegája a szexualitás.Milyen szerepeknek, feladatoknak kell megfelelnünk, hogy beleférjünk az áhított Wonder Woman és Superman ideálba, és mitől leszünk igazi hősök? Videó: Kovács Dorottya, Czenki Vivien Jelmez: Swappis – Ruhaforgó Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Swappis - Ruhaforgó, Líra és Logika Alapítvány, HöKöm Project.
Zenés monodráma, a Komp kollektíva előadása. A Mélyrepülés Cseh Tamás egyetlen olyan albuma, melynek szövegét nem Bereményi Géza, hanemCsengey Dénes írta. Csengey szövegei őszinték, egyenesek és szenvtelenül állítanak tükröt mindenkorosztálynak és kornak, nem csak a ‘80-as éveknek, de erős ajánlással nekünk, magyaroknak. Azalbum 1988-ban jelent meg és aktualitása most is mellbevágó.Kérdésfelvetései minden korban aktuálisak: a művészi szabadság, a magány, az alkohol és delírium, atehetség és a hatalom és végül az egyéni szabadság megtalálása. Egy generáció ismerte ezeket adalokat és szövegeket, és ugyan eltelt 34 év és egy Rendszerváltás a bemutató óta, de a szöveg nemvesztett az érvényességéből, ugyanis nem egy egyszerű korképről van szó, hanem sokkal inkább amagyar ember belső vívódásáról és a szabadság kétségbeesett kereséséről. 34 év távlatából sokkoló azt látni, hogy a magyar ember vagy művész helyzete és problémái hasonlóak maradtak. Elmaradt aszellemi rendszerváltás?Az előadás stílusa Csengey szerint: “fából vaskarika, dalokkal átszőtt epikából születő monodráma”. előadó:Tóth Andráskobza, vokál: Lányi Kristófgitár, vokál: Nánási Attilagitár, vokál: Tóth Ábelcselló: Laczi Sándor
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal címû könyvéből. Az Üvegfal Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.Lassan, lépésenként bomlik ki és válik világossá, hogy valójában egy érzelmileg bántalmazó kapcsolattal állunk szemben. Miért csinálja Péter? Miért hagyja Léna? Mi ez a gyakran eszméletvesztésig pörgő tánc?Szeretet, szerelem hajtja? Vagy ezeknek épp valamiféle ellenkezője. Miért választjuk azt, akit választunk, sokszor szinte teljesen vakon?! Ruha: Nanushka
"2195-ben én kezdő rendőrként a Győr-Moson-Sopron Megyei Alispán Úr, Osztojkán Frodó parancsnoksága alatt teljesítettem szolgálatot járőrként. Már akkor is elsivatagosodott a Rábaköz déli régiója, de a nyolcvanötös és nyolcvanhatos főutak csornai hármas keresztútjánál működött még egy akkumulátor töltőállomás, ahova április 23-án, huszonháromóraharminckor riasztottak engem. Akkor már senki nem tartózkodott ott a töltőállomás kezelőjén kívül, de ő mutatott nekem egy felvételt a telefonján, amin én felismertem Sztojka Szvetlánát."
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal. Két házaspár együtt vacsorázik, ahogy az utóbbi tíz évben minden második héten. A lányok testvérek. Sok éves hagyomány ez, ami a hosszúra nyúlásával nemcsak természetessé, de terhessé is vált, mégsem hagyják el. Ez az alkalom viszont valamiért másnak ígérkezik. Ma van valami a levegőben. Egy amúgy is pattanásig feszült ország levegőjében. Hamarosan értesítések pittyennek a telefonokon: az államfő perceken belül bejelentést tesz. Már megint mi lehet az? Elkezdődik a nemzetiszín zászló előtt felvett nemzetnek intézett videóüzenet. Az országot támadás érte. Egy rakéta csapódott egy határmenti településbe. Négyen meghaltak. Az ország nem nézheti tétlenül honfitársainak igazságtalan halálát. Cselekedni kell. Ez már a mi háborúnk is. Azonnal elrendelik a katonakorú férfi lakosság besorozását. Tizenkét óra múlva pedig lezárják a határokat. Szereplőinknek gyorsan kell döntést hozni, ami az egész életükre hatással lehet. Kérdés, hogy tudnak-e a döntéseikkel együtt élni. Érdemes-e élni haza nélkül? Vagy érdemes meghalni egy hazáért, ami már sosem lesz a miénk? Végül lehet, hogy nemcsak az országból, de a szobából sem jutnak ki.
"Most fölfújom a mellemés kiengedem a hangom,zengjen!Eladnám... De hogyan?"Ma már mindenki tudja, hogy Radnóti Miklós alkotása mit jelent költészetünk, egész kultúránk számára. Azonban, ahogy a költő barátja, Ortutay Gyula írta: "... jó lenne ha egyre többen tudnák, mit jelent erkölcsi tartása, haláláig őrzött mocsoktalan tisztasága. Ez a sugárzó példa az egész nemzet társadalmi, erkölcsi öröksége."Naplójegyzeteiből, verseiből összeállított előadásunk ennek a zseniális elmének állít mementót.
Egy cukrász, aki elveszik az édességek világában. Egy elhanyagolt asszony, aki elégedetlen sorsával. Egy fekete ruhás idegen, akiről senki sem tudja kicsoda és mit akar. Végül pedig egy torta, ami felforgatja a cukrászat mindennapjait. Mindez szükséges a vanília illatú történethez, amiben vágyak, varázslat és valóság alakítják hőseink sorsát. Czető Bernát László Mesék a túloldalról novelláskötetének Torta című írása a Hangszínház előadásában ezúttal a De la Motte – Beer-palotában várja a közönséget egy mágikus-realista esttel. Hangkulissza: Szeles Imre
Word musical. Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről, gyarlóságról is. Az izgalmas worldmusical kezdetén Sahriár király szerelmi bánatban szenved, de elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, aki – hogy életét mentse és a királyt felvidítsa – mesélni kezd. Meséiben megelevenedik a varázslatos kelet világa, különleges hőseivel, vicces vagy épp félelmetes figuráival; királyfival, hercegnővel, tolvajjal és gonosz varázslóval, no és persze mindannyiunk kedvencével, a nagydumás Dzsinnel. Ebben az egzotikus és szórakoztató kalandtörténetben egymást követik a váratlan fordulatok, miközben olyan dalok csendülnek fel, amelyek valószínűleg a következő évek nagy slágerei lesznek Magyarországon. A Pesti Magyar Színház közönsége pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy Budapesten elsőként találkozhat ezzel a pompás előadással, a legelső magyar worldmusicallel! Tánckar: Anderson Viktória, Bereczki Karina Anna, Csongor Nóra Erika, Domány Réka, Kuti Petra Gabriella,Máté Zsófia, Sasvári Kissy, Balogh Martin Bence, Besenyi Nándor, Fülöp Balázs, Málits András,Mezei Ábel, Mocsár Patrik, Patonai Norbert valamint, a Pesti Magyar Színház Ensemble Együttesének tagjai: Bartus Botond, Elek Kíra, Fazekas Orsolya, Gréczy Balázs Gábor, Kovács Vivien, Nagy Noémi, Oláh Dóra Rozália, Tóth Norbert Márk, Z. Kovács Gábor